fbpx

Programozó képzés női szemmel

Programozó képzés női szemmel

Nők az IT szektorban – 3.

Ez a poszt zárja azt a háromrészes sorozatot, melyet február végén indítottunk, és egy tavaly novemberi kerekasztalbeszélgetés inspirált. Bármilyen programozó képzés vonzó lehet az érdeklődő számára, de nőként mire vállalkozik az, aki ezen a pályán tervezi sínre tenni életét? A korábbiakban beszéltünk arról, hogy mit jelent a diverzitás a munkacsoport hatékonyságára nézve, milyen az a tipikus start-up környezet, ami afféle boys’ club hangulatot hordoz, és ez milyen hatással van a női munkavállalóra? Most azokra a trendekre fókuszálunk, amik segíthetnek feloldani ezt a konfliktust.

 

Mit lehet akkor tenni, hogy több női IT szakember legyen?

 

programozó képzés

 

Gregor Anikó szerint sokat segítene, ha a gondoskodási feladatokat társadalmiasítanák. Ne csak azok számára legyen elérhető bölcsődei foglalkozás, akinek a cége ezt lehetővé teszi, vagy annyit keres, hogy megengedhesse magának, hogy a gyerekét magán intézményekbe járassa. Ne egyéni stratégiákkal kelljen ügyeskedni. Legyen ez kollektív jog. Továbbá a standard elvárások még mindig erősen hatnak. A tanítók között a pályaelhagyók nagyobb hányada férfi. A családfenntartó szerepe összeegyeztethetetlen a versenyképtelen fizetéssel. Még ha komoly elhivatottsággal rendelkezik is az egyén, döntéshelyzetbe kényszerül.

Vásárhelyi Orsolya itt beszélt bővebben

Az imposztor szindrómáról

 

maszk

 

Nálunk itt olvashattatok róla. A nők komolyabban érintettek a témában. Ez a versenyszférában jelen lévőkre különösen igaz. Megnyilvánul ez már az álláskeresés szakaszában is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknál a hirdetéseknél, ahol az elvárt 10 készség közül nem rendelkezik mindegyikkel a női munkavállaló, már meg sem pályázza az állást, míg a férfiak közül, ha 4-et magáénak tud, már megpróbálkozik vele. Különösen komoly stresszt mér a programozói állásra jelentkezőkre az úgynevezett whiteboard interjú. Mára már nem igen kell kézzel programkódot írni. Ezekre a helyzetekre egy nő rosszabbul reagál. Oktatóként szerzett tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal.

Egyik csoportjának kezdő hallgatói a legelső órán találkoztak az ERROR-okkal. Elmondta nekik, hogy attól nem kell félni, ha hibára fut, azzal lehet legalább valamit kezdeni. Ahogy járkált a teremben és rápillantott a monitorokra, a férfi hallgatók előtt már irdatlan mennyiségű hibajel gyűlt össze, míg a női hallgatók előtt semmi. Megkérdezte őket, hogy min dolgoztak akkor mégis az óra alatt, majd a Ctrl+Z megmutatta, hogy igenis kitartóan próbálkoztak, csak aztán minden hibát töröltek. A lányokat arra nevelik, hogy ne hibázzanak.

 

Erre jó megoldás lenne, ha a mentorprogramokat jobban támogatnák

 

Most kitől kérdezze meg az a női munkavállaló egy IT cégnél, hogy mihez kezdjen az életével, mi lesz vele, ha gyereke születik? Ha nincs előtte női vezető, nincs példa, nehezebb megtervezni a további lépéseket.

Turcsányi-Szabó Márta rávilágított, hogy vannak már olyan cégek, ahol működik ez a mentor program. Külföldön komoly érv a digitális ipar mellett, hogy akár otthonról is végezhető, egy nőnek nem kell elvetni a családalapításra irányuló ambícióit, mert gyerek mellett is végezhető, sokkal rugalmasabb munkarendben dolgozhat. Flexibilisebbnek kellene lenni az anyákkal. Megengedhető a heti egy nap home office. Ez talán segítene a jelenlegi helyzeten.

 

A bölcsőde sem biztos, hogy megoldást jelentene

 

A babysitter kultúra nem a sajátunk. Hazánkban a női szerepek közé tartozik a gyerekekről és az idősekről való gondoskodás.

Verdes Balázs itt jegyezte meg, hogy a világ politikailag, ideológiailag erősen visszafejlődik. Amiben előre tart, az a diszkrimináció. Ekkor mesélt arról a példáról, amiről a múlt hónapban olvashattatok nálunk is. Az Amazon hozott létre mesterséges intelligenciával (ebben a magazinban találod a cikket róla) egy eszközt, hogy az új munkaerő felvételét automatizálhassa, ám igen hamar kezdte a női CV-ket kiszórni, egyszerűen a szektorbéli jelenlét alapján meghozott döntés alapján ítélte a női munkavállalót alacsonyabb értékűnek a férfiaknál.

Gregor Anikó vette fel a fonalat a babysitter kultúra gondolatánál. Jelenleg hazánkban mi vagyunk a „nyugat szitterei”. A második műszak terheit nem megoldják az emancipált nők, ellenben kiszervezik egy másik nőre. Ha helyben alkalmaznak valakit, az pedig valószínűleg alacsonyabb társadalmi státuszú. Az eltorzított emancipáció elmélete szerint csak bizonyos réteg számára érhető el az egyenlőség, ez jellemzően a felső középosztálytól kezdődik felfelé. Épp ezért az emancipáció elméletek többsége is ezeknek a nőknek a társadalmi valóságáról ír, ami összeegyeztethetetlen a nálunk megélt valósággal.

 

Kifejezetten női programozó képzés

 

keyboard

 

Vásárhelyi Orsolya itt említette azt a két lengyel lányt, aki elindította hazájában a Geek Girls Carrots kezdeményezést, ahol nők tanítanak nőket programozni. Ez a programozó képzés nem arról szól, hogy back and fejlesztőket képezzenek, hanem betekintést engedjenek a nőknek a programozás világába, megtehesse az első lépést egy olyan karrier irányába az illető, ami teljesen idegen számára, és ne kelljen rögtön elköteleznie magát egy komoly anyagi terhet jelentő képzés mellett.

Ez egy önsegítő kezdeményezés. Helyenként eltér a sikeressége. Van, ahol nagyon jó közösségek alakulnak ki ezáltal, van, ahol csírájában elhal a lelkesedés, mindenesetre jó, ha egymást támogató szakmai közösségek tudnak kialakulni alulról szerveződve, ennek hosszú távon előnyös hatásai mutatkoznak.

Nem idegen magyar vonatkozása sem, van kifejezetten nőket célzó, a kvótát szolgáló programozó képzés itthon is. A prog.hu írt a Morgan Stanley legutóbbi akciójáról. 28 lányt tanítottak meg programozni ez év alatt. Természetesen nem egyedül vitte végig az akciót. Jelentős szerepet kap ebben a NaTE (Nők a Tudományban Egyesület) Smartiz programja, ami középiskolás lányokat céloz. Oktatáskutatók, pedagógusok, társadalomtudósok működtek közre a tanmenet kialakításában.

 

Közönségkérdések

Az elhangzó kérdések között felmerült a koedukált munkakörnyezetben tapasztalt politikailag korrekt diskurzus feszültségkeltő jelenléte. Eltűnik-e ez valaha, és az embert megítélhetik-e tisztán a teljesítménye alapján? A válaszok nem voltak bizakodók.

Elhangzott a boys’ club hangulatú céges környezettel kapcsolatban, hogy megéri-e ezeknek a vállalatoknak ezen változtatni? Vásárhelyi Orsolya saját tapasztalataira alapozva ezzel kapcsolatban bizakodó. A munkáltatónak erős érdeke, hogy a humántőke profitot termeljen a számára. Egy kipihent munkavállaló hatékonyabban dolgozik. Lehet, hogy megteremti azt a munkakörnyezetet, ahonnan a dolgozó nem is akar hazamenni, de hozhat olyan döntést, hogy hétkor bezárja a kapukat. Megtiltja a hétvégi munkavégzést. Erősít a családi értékekre.

A beszélgetés során felmerült még a jövőbeli munkahelyek megszűnése. Ha a Tesla önjáró kamionjai szállítanak árut a világ legkülönfélébb A és B pontjai között, nem lesz szükség kamionsofőrre. A fizikai jellegű munkavégzők között a férfi nem tagjai felülreprezentáltak. Sok olyan kétkezi munka gépesítése válik lehetővé, amit az alsóbb társadalmi osztályok képviselői művelnek. Látható, hogy ezekre belátható időn belül nem lesz szükség. Viszont programozóra mindig lesz. Turcsányi-Szabó Márta hozzátette, hogy nincs szakma, ami mellőzné az informatikát valamilyen szinten.

Az lenne a legjobb, ha mindenki azt tanulhatná, azzal foglalkozhatna, amihez a legjobban ért. Ha mindenki zsebében ott az igazolás, meg az elvégzett programozó képzés élénk emléke a megszerzett ismeretekkel, de elve utálja, hát nem kell minden áron szoftvert fejleszteni mindenkinek.

 

Bízunk benne

hogy a jövőben sikerült azokat a pozitív irányba mutató, kooperáción alapuló irányzatokat erősíteni, melyek lehetővé teszik, hogy látens módon se mások elvárásai szerint válasszunk magunknak hivatást. Ha az akrobatika, a természettudományok, a csillagászat, a kozmetika érdekel, kötelezzük el magunkat mellette. Ha pedig épp egy programozó képzés tetszett meg, akkor ne habozzunk jelentkezni.

Ez a háromrészes sorozat épphogy engedett pár pillantást a jelenséget tápláló sok sok tényezőre. Mégis remélem, sikerült felkelteni az érdeklődést a téma iránt.

Zárásként pedig: pár hete kaptam ezt az érdekes posztot olvasásra. Jó példa a sztereotípiák megjelenésére. Korábbi posztunkhoz megjegyzésként. Köszi, Gergő!

 

victoria's secret programmer

 

Ha tetszett, oszd meg!

Milyen programozó tanfolyam való neked?

Milyen programozó tanfolyam való neked?

 

Ígértünk egy háromrészes cikksorozatot arról, hogy való-e a programozó tanfolyam nőknek.

 

Nők az IT szektorban – 2. 

Folytatva a korábbi gondolatokat, a második rész következik. Az A&K Akadémián elérhető számos programozó tanfolyam állandóan változik, fejlődik. Bízunk benne, hogy támogatjuk azokat a folyamatokat, melyek hosszútávon vezetnek a társadalom jobbítására. Ehhez eszközül a nálunk tanulók egyéni fejlesztése, folyamatos önreflexió, hatékony kommunikáció szolgál. A mai posztban haladunk tovább, hiszen a kerekasztal beszélgetés időbeli korlátossága miatt épphogy csak fellebbentett témákat, amikről érdemes elgondolkozni.

Az ’50-’60-as éveknél hagytuk abba, mikor az informatika, a technológia világa térhódítása okán magasabb presztízsre tett szert, és a nők lassan kiszorultak a szférából. Dessewffy Tibor fellebbentette, hogy létezik az üvegplafon jelensége, újabban hangos volt a média a szexuális zaklatásoktól, és a béregyenlőtlenség kérdését vizsgálva sok tanulmány születik.

 

De mi a helyzet az informatikai világban, a digitális start-upok bűvkörében? 

Mégis milyen ez a szektor? Vásárhelyi Orsolya elmondása alapján ez a legjobban fizetett szektor, épp ezért jóval nagyobb médianyilvánosságot is kap, és sokkal kevesebb a nő.

 

programozó tanfolyam

 

Turcsányi-Szabó Márta viszont rávilágított arra, hogy mivel ez egy nagyon szerteágazó szektor, lényegében bárki megtalálhatja, amire a leginkább alkalmas, a maga érdeklődésének megfelelően. Nem kellene egy kalap alá venni ezért az „informatikust”.

Ha nincs is az illetőnek korábbi tapasztalata, erre véleményünk szerint megoldást kínálhat egy-egy programozó tanfolyam. Nem a korábbi végzettség fogja igazolni, hogy rendelkezik-e valaki a megfelelő készségekkel, vagy kellően befogadó-e az ismeretanyag elsajátításra. Ha újabb mozis példával szeretnék élni, akkor gondoljunk csak a Good Will Hunting-ra. Elhangzik benne egy érvelés a kocsmai vitánál, hogy az egyetemista fiú rengeteg pénzt öl olyan tudás megszerzésébe, amit egy közkönyvtárban is megkapna. Ellenérvként megjelenik, hogy ez lehet, hogy így van, de neki lesz valami igazolás a kezében, amivel képes megszerezni azt az állást, ami megtéríti az oktatás költségeit.

Nos, ez egy teljesen más téma, és a későbbiekben egy külön cikkben foglalkozunk is vele. Visszatérve a kerekasztal beszélgetéshez, Gregor Anikó itt hozzátette, hogy a presztízspozíciók itt, a szférán belül is megvannak.

 

A front end, webdesign, grafikai fejlesztés területén több a nő

 

– Vásárhelyi Orsolya elmondása alapján. A béregyenlőtlenség megmutatkozik konkrét példákon keresztül, egy amerikai cégnél azok a nők, akiket back end fejlesztőként alkalmaztak, front end-esként vették fel. Ez éves szinten 20 000 $-os veszteséget jelentett az egyénre nézve.

A programozó tanfolyam, ha jó, nehezen elérhető. Komoly elhatározás szükséges hozzá, hogy ekkora anyagi áldozatot vállaljon a vállalkozó szellemű kezdő. Azok az oktatások, ahol az ismeretek mélységi megismerése szükséges, hosszabbak, költségesebbek. Vannak persze könnyebben elsajátítható, „modulos rendszerben” elérhető órák, ahol mérföldkövenként kell fizetni. Meghatározza egy képzés árát az is, hogy mennyire népszerű a szolgáltatás, amit kínál. Ha komoly konkurencia jelentkezik a területen, kialakulhat egyfajta árverseny, ami mutatója lehet annak is, hogy mennyire keresett a szakma. Ezekkel a mutatókkal azonban vigyázni kell, mert még sok tényező befolyásolja őket.

 

A beszélgetésben a bankszektorra terelődött a figyelem

kéz pénz nő

Itt túlnyomó többségben 30 alatti férfiak képviseltetik magukat, és körükben gyakori az alkoholfogyasztás. Jellemző erre a fajta vállalati kultúrára a géniusz istenítés, és nagyon erős a verseny. Ebben a tesztoszterongazdag kultúrában a legtöbb nő nem állja meg a helyét.

Név nélkül hivatkoznék itt most egy viszonylag friss beszélgetésre, ahol a programozó tanfolyam után elhelyezkedő pályamódosító fejlesztő egy banknál talált munkát. Érzése szerint túlszabályzott, túlkontrollált volt a légkör, és problémát okozott számára, hogy kollégái közül kevesen voltak programozók, inkább fiatal bankárok. A mindennapi feszültségek olyan stresszel jártak, amik váltásra kényszerítették. Beszámolója megerősítette bennem az ELTE-n elhangzottakat.

Gregor Anikó vette át a szót. Előkerült Sheryl Sandberg, mint női vezető ebben a világban. Dobd be magad című könyvével, amiről mi is írtunk korábban (az adott szám itt tölthető le).

 

Ez az ipar individualizálja az egyént

 

Van az a munkahely, ahonnan az ember nem akar hazamenni. Példaként említette a Prezi irodáját. Ezek a cégek arra építenek, hogy olyan környezetet teremtsenek a munkavállalónak, ami a legkevésbé sem emlékeztet egy munkahelyre. Csocsóasztal, rekreációs szoba, közös sörözés este hét után, ez mind amolyan egyetemi kollégiumi „boys club”. Tovább erősíti ezt a szervezeti és nemi kultúrát.

Pár perccel ezelőtt futott be Verdes Balázs, és itt be is csatlakozott a beszélgetésbe. Rögtön el is hangzott egy ellenérv. Egy friss kutatásra hivatkozott, amikor tevékenységeket vizsgáltak. Megpróbáltak tipikusan férfias, illetve nőies tevékenységeket (Git hub, UX, milyen programnyelvet használ, Java, PHP stb.) összegereblyézni, amit az egyén befolyásol, és kivonták ebből a gendert.

Ezek után azt vizsgálták, hogy mekkora valószínűséggel állapítható meg a tevékenységekből az illető neme. Ezeknél a viselkedéseknél eltűnik a határ közöttük. Megállapították, hogy az itt felsorolt tevékenységi körök általánosságban vett férfias, illetve nőies jellege nem befolyásolja azok végzőjét sikerességében.

Dessewffy Tibor feltette a következő, de az est folyamán megkerülhetetlen kérdést.

 

Miért baj az, ha nincs több nő IT területen?

 

afro programozó nő

 

Turcsányi-Szabó Márta ragadta meg az alkalmat, hogy erre elsőként válaszoljon. Egyszerűen azért, mert másként gondolkodunk. Minél különbözőbben vagyunk egy csoportban, annál hatékonyabban tudunk dolgozni.

Vásárhelyi Orsolya folytatta a diverzitás kérdésének tárgyalását egy amerikai példán keresztül. Korábban mi is cikkeztünk róla, a black-man code az amerikai etnikai kisebbség keze alól kikerült programkódok összessége. Sok cég kifejezetten büszke, ha sikerül az etnikai diverzitást megteremteni. Ennek racionális oka van. Jobban reagálnak a piaci igényekre, ha nem csak stanfordi fehér férfiak dolgoznak a projekteken.

Verdes Balázs mellé állt ebben a nemi megoszlás tekintetében. Kreatívabb, jobb megoldások születnek azokban a csoportokban, ahol nő is jelen van, főleg, ha ebben a csoportban kialakul egy bizalmi háló is.

Na de miért hagyják el a pályát a nők? Gregor Anikó feltette a megfelelő kérdéseket. Társadalmilag igazságos-e, hogy hogy ugyanazzal a tudással jön ki az egyetemről a két nem két képviselője, de ennél az alapvető tulajdonságuknál fogva determinálva vannak hozzáférések különböző lehetőségekhez, és sajnos ezek nem azonosak?

Vásárhelyi Orsolya a következőt tette hozzá:

Erősen hat a karrier ívére a rugalmasság

Melyik nem tud többet foglalkozni munkaidő után otthon is a hivatásával, mert a technika rohamosan fejlődik, és lépést kell vele tartani, különben nem képes reagálni az egyén az új megoldást igénylő feladatokra. Viszont, ha – írtunk korábban a háztartási munkamegosztás egyenlőtlen viszonyairól– a nőt várja a második műszak, hátrányosabb helyzetbe kerül a másik nem képviselőjével szemben.

Dessewffy Tibor hozzátette, hogy bár a média hangos a szexuális zaklatások botrányaitól, azért annak hangsúlyosabb szerepe lehet a pályaelhagyásban, hogy nehéz a nő számára beilleszkedni ebbe a fiatal férfias közegbe.

Vásárhelyi Orsolya folytatta a bro-culture fogalmának bevezetésével. Ezekben a vállalati kultúrákban gyakran alig van 40 év feletti.

 

A másik oldalt se érje sérelem

 

Verdes Balázs hozzátette, hogy a férfiak is elhagyják a pályát, ha nőiesnek ítélt tevékenységet végeznek.

Turcsányi-Szabó Márta ezzel nem teljesen tudott egyetérteni. Ő 10 évig dolgozott a „hardcore IT világban”, ami önmagában is embert próbáló feladat. Tapasztalatai alapján arra jutott, hogy aki abban a közegben végez tevékenységet, az önmagában vonzza a megbecsülést szakmán belül. Egy olyan teljesítményorientált világról beszélünk, ahol kevesebb a nemi megkülönböztetés.

Úgy gondoljuk, hogy az A&K Akadémián elérhető programozó tanfolyam alatt elsajátított „people skill”-ek segítenek abban, hogy ezeket a problémákat elhelyezkedés után a tanulóink felismerjék, és kezelni tudják.

E sok gondolatot követően juthatunk a következő nagy kérdések felé, de halasszuk ezt a következő hétre.

 

Ha tetszett, oszd meg!

Programozás tanulás nőként?

Ígértünk egy háromrészes cikksorozatot arról, hogy való-e a programozás tanulás nőknek.

 

Nők az IT szektorban – 1. 

 

Miért fontos erről beszélnünk? Mert a munkaerőpiac átalakulóban van. Ha az új lehetőségekből kiszorul a társadalom fele, az említésre méltó jelenség. A programozás tanulás nem olyan tevékenység, amitől neme alapján bárkit eltilt a háziorvosa.

 

programozás tanulás nőként

 

A nyakunkon érezzük a robotizáció fémes hideg leheletét, és ha elfog a borzongás, úgy beszélnünk kell róla mi lesz azokkal a foglalkozásokkal, szakmákkal, amikre nem lesz többé kereslet? De talán még fontosabb a kérdés: mire lesz? Az informatika láthatólag megkerülhetetlen szerepet foglal el valamilyen szinten minden hivatás képviselőjének életében. 

Tavaly november 7-én az ELTE Társadalomtudományi Karán (http://tatk.elte.hu/) volt egy érdekes program, amit aztán jól meg is látogattunk.  

A Digitális Szociológiai Kutatóközpont szervezte kerekasztal beszélgetés résztvevői Gregor Anikó, Turcsányi-Szabó Márta, Vásárhelyi Orsolya, Verdes Balázs vettek részt, a beszélgetést Dessewffy Tibor moderálta. Az esemény címe: Rögzülnek-e a korábbi nemi egyenlőtlenségek az információs korban? 

A felvezetőben Dessewffy Tibor bemutatta a megjelenteket, és rávilágított arra a társadalmi-gazdasági-politikai kontextusra, amiben az elhangzottakat értelmeznünk érdemes. Sokak számára negatív konnotációt hordoz a gender és feminizmus fogalma. Ezek a fogalmak hívószavakká devalválódtak, amiket újraértelmez a társadalom, kritikai szemléletünk legyen mindig kéznél a mindennapi beszélgetésekben.  

Egy olyan ingerben és információban gazdag környezetben, ahol a legtöbbször csak véleményeket olvasunk a témában, szinte elkerülhetetlen a gondolatok kakofóniája okozta zavar. Gregor Anikó ennek tisztázása érdekében megadta saját definícióját. Eszerint társadalmi nemről és genderről társadalmi csoportok között konstruált viszonylatként beszélünk. Ez mindenképpen hierarchikus viszony, ami strukturálja a társadalmat a sztereotípiák fényében. Ezek afféle „önbeteljesítő jóslatként” működnek tovább. 

Az első kérdés, ami körül megpróbáltak valahol a gondolati sokszínűségben rendet tenni, az a nemi reprezentáció kérdése a munkavállalók között. 

 

Tényleg alulreprezentáltak a nők az IT szektorban? 

A válasz igen. Turcsányi-Szabó Márta az ELTE Informatikai Karán tanít. Informatika mesterképzésen 24 hallgatóból 3 nő van csupán. Ennek több oka is van. A régóta élő sztereotípiák egyike: az informatika nem lányoknak való. A programozás tanulás „fiús dolog”. De negatív az informatikusok össztársadalmi megítélése is, ez már messze nem csak nem-specifikus. Egy e-learning felmérésben a kutatásban résztvevők többsége introvertált személyiségjegyeket mutatott. Az okság irányát itt nem érdemes feszegetni. Nem az lesz introvertált automatikusan, aki informatikai hivatást választ, de valószínű, hogy az introvertált személyek szívesebben választanak ilyen irányt.  

Megosztotta velünk a csoportmunkában mutatkozó tapasztalatait. Különböző feladatokban más-más szakos hallgatók működtek együtt. Hatékonyabb volt az együttműködés, ha tanárszakos hallgató is részt vett a négyfős csoportok munkájában. A heterogén csoportok teljesítménye jobb, mintha egyféle szemléletmód a domináns. 

 

lányok sportpályán

 

Gregor Anikó egy lépést távolodva a szűk témától beszélt arról, hogy az előítéletek hogyan hatnak a nőkre, mint társadalmi csoportra. A foglalkoztatás terén a gondoskodáshoz kapcsolódó hivatásokat alapvetően femininnek, nőiesnek „szokás” titulálni. Ez egy konstruált nemi pozíció, leértékelődnek azok a foglalkozások, amiket többségében nők végeznek. Komoly dilemma ez a digitális iparban is. Azzal, hogy rendszerszinten célkitűzéssé válik, hogy legyen több nő az IT szektorban, nem fognak megoldódni a kiegyenlítetlenség problémái. Fontos ehhez megvizsgálnunk az okokat, hogy miért nem választ több nő hivatást ebben a szektorban, illetve miért nagyobb a pályaelhagyók aránya a nők között. Az államigazgatás szemében a nők az a flexibilis csoport, akik bevonhatók-kivonhatók a munkapiacról tetszés szerint. Ha szükség van rájuk, úgy kiépül a home office, a rugalmas munkaidő rendszere, a részidős állások megjelennek a kínálatban. Ha épp nincs szükség a nőkre, akkor többségbe kerülnek azok a támogatási formák, melyek vonzóbbá teszik a főállású anyaságot, például. 

Holott – Vásárhelyi Orsolya rávilágított – a programozásban eredetileg nők tevékenykedtek. A lyukkártyák mellett kiválóan álltak helyt. Az IBM kampányaiban előszeretettel célozta meg a nőket, jó karrierlehetőséget ígérve a jelentkezőknek. 

Láttad esetleg a Számolás joga című filmet?  

Amellett, hogy rendkívül szórakoztató, van mondanivalója. Eredeti címe Hidden figures, és több nagyon jó kérdés mellett foglalkozik a nagy tudományos eredmények háttérszereplőivel, akikkel a történelemkönyvek kevésbé. 

Gregor Anikó később hozzátette, hogy nagyon gyakori volt az érvelés amellett, hogy a nők alkalmasabbak erre a munkára nemükből adódóan. És itt is újra felmerülnek azok a sztereotípiák, amik erősen hatnak a gondolkodásunkra, miszerint a nők monotóniatűrése jobb, a nőknek jobb a nyelvérzéke, és hát a programozáshoz is lényegében egy új nyelvet kell elsajátítani. Folytatva a történetet, az ’50-es ’60-as évek Angliájában viszont a szakma presztízse nőtt, a nők pedig lassan kiszorultak belőle. Nem számított ritkának, hogy a házasságra lépett női kollégának felmondtak, ennek hozadéka lett az a sok hosszú panaszlevél, amiben még ingyen is vállalták volna a munkát, csak hadd dolgozhassanak tovább. 

Összegezve ezt, hiába árasztjuk el nőkkel erőszakosan a szektort, ha a kulturális közeg nem válik befogadóvá, nem fog változni semmi. A programozás tanulás nem könnyebb, nem nehezebb attól, hogy ki hány X kromoszómával született. Mi alapján döntjük el: ki, mire alkalmas? 

 

fotós lány kanapén

 

 

Ha tetszett, oszd meg!

Programozás nőknek

Való-e a programozás nőknek?

 

Programozás nőknek fotókollázs programkóddal és női ajkakkal

 

Ha mondta már valaki, hogy nem, úgy egy gyakran emlegetett sztereotípiával találkoztál. Szeretnénk ebben a bejegyzésben kicsit körül járni a dolgot. Az IT szektor a munkapiac legdinamikusabban fejlődő része. Érdemes megnéznünk, mi a helyzet a legmagasabb bérek világában, és miért nem könnyű női kalandoroknak járni a vidéken.

 

Az ember szeret kategorizálni, személyes tapasztalatait kivetíteni másokra is, főleg, ha az élmény negatív. Nem segít ezek feloldásában, hogy a mindenki számára fogyasztásra kínált kulturális javak jórésze ráerősít ezekre a berögződésekre. Most tegye a szívére a kezét a kedves olvasó, és mondja, hogy még sosem hallotta filmben, ismerősétől egy szerelmi csalódás után, hogy “minden férfi/nő egyforma”. Akkor nézzük csak, miért is nem való a programozás nőknek?

Már gyerekkorunkban látunk magunk előtt mintákat. Azonosulunk velük. Anyu tipikusan ezt csinálja, apu meg tipikusan azt, a kislányoknak az oviban babázni kell, a fiúcskáknak meg LEGO-zni. Nemüktől függően mást hallanak a gyerekek. Egy kislánynak nem illik piszkosnak lenni, csúszni-mászni a sárban. De ha kisfiús a család? Akkor jó a gyerek, ha talpig maszatos. Egy fiú fedezze fel a világot! Másszon fára! Rosszalkodjon kicsit. A lányka maradjon a házban, meg ne fújja a szél. Ezek később csak tovább erősödnek. Deviánsnak minősül, aki máshogy viselkedik.

A reálos tárgyak megkövetelik az analitikus gondolkodást. Ezt a készséget erősítik a fiúsnak titulált gyerekkori tevékenységek, így az iskolában már előnye mutatkozik az egyik nemnek. Női oldalról viszont kompenzálni kell a kiesett időt, energia befektetést, hogy a szakadék áthidalhatóvá váljon. Ha nincs olyan motívum, ami ezt támogatná, kisebb eséllyel választ karriert egy nő a számára távoli területen. Tovább mélyíti a szakadékot, hogy a női feladatok körébe tartozó gondoskodással kapcsolatos tevékenységeket pedig ajánlják is a lányoknak. A pozitív megerősítés így vonzóbbá teszi a közszféra kínálta munkalehetőségeket, és kisebb a valószínűsége annak is, hogy vezető pozíciót pályázik egy nő.

 

Női kezek egymáson

 

Magyarországon tipikus női szerep a gyerekekről és idősekről való gondoskodás.

 

A családokban ez a feladat legtöbbször a feleségre hárul. Nem csak saját idős szüleiről, de párja családjáról egyaránt irányul felé az elvárás. Az A&K Magazin 15. lapszámában írtunk arról a szociológiai tanulmányról, ami a közép-kelet-európai háztartási munkaterheket mérte nemenként bontva.

Vannak tehát íratlan szabályok, amiket elfelejtünk felülvizsgálni, pedig lehet, hogy már inkább csak akadályoznak, mint segítik mindennapjainkat. Így amellett, hogy a fiatalkori szocializáció is azokat a szerepeket erősíti, melyekre a nő fokozatosan készül fel, később egy dinamikusan fejlődő iparággal lépést tartani, folyamatos továbbképzést, jelenlétet, extra időt ráfordítani egy nő életében kevesebb lehetőség van.

 

Hazánkban a mai napig dívik az elképzelés, hogy a nőnek otthon a helye.

 

De a legtöbb család ezt nem engedheti meg magának. Ahol pedig mindkét fél dolgozik, a második műszak terhei nem csökkennek a feminin oldalra nézve. A munkáltató részéről segítséget jelenthet, ha részidős helyeket kínál, elérhetővé teszi a home office lehetőségét, tolerálja, pártolja, ha a férfi munkavállaló vesz ki szabadságot például, ha beteg a gyermeke.

Ha sikerül is elhelyezkedni, a pályaelhagyók között több a nő, mint a férfi. A sokak számára vonzó, modern munkahelyek amolyan „boys’ club” hangulatot képviselnek. Itt egy nőnek nehezebb érvényesülnie, kevésbé érzi, hogy azonosulni tud a közösen képviselt értékekkel.

A téma mindenképpen több figyelmet érdemel. Novemberben az ELTE Társadalomtudományi Karán volt egy érdekes program. A Digitális Szociológiai Kutatóközpont szervezte kerekasztal beszélgetés résztvevői Gregor Anikó, Turcsányi-Szabó Márta, Vásárhelyi Orsolya, Verdes Balázs vettek részt, a beszélgetést Dessewffy Tibor moderálta. Az esemény címe egy jó nagy kérdőjellel a végén: Rögzülnek-e a korábbi nemi egyenlőtlenségek az információs korban?

 

Erről a következő hetekben egy háromrészes beszámolóval jelentkezünk, ahol ki tudjuk bontani az érintett témákat.

Ha tetszett, oszd meg!