Megtanulni programozni idősebb korban is megéri?

Megtanulni programozni idősebb korban is megéri?

 

programozni idősebb korban szemüveggel a monitor előtt sem gond

 

Legalább hetente egyszer beleszaladok ebbe a kérdésbe, hogy érdemes megtanulni programozni idősebb korban? Úgy is nehéz lenne, vagy teljesen lehetetlen, nem? Nem csak önámítás, ha valaki belevág ilyen idős korban valami teljesen újba?  Azt, hogy érdemes-e megtanulni, nem tudom megválaszolni, mert mindenkinek mást jelent az érdemes. Tanulmányaim alapján azt az oldalát vizsgálom meg ennek a kérdésnek, hogy lehetséges-e megtanulni idősebb korban, és ha igen, milyen feltételekkel, hogyan? Aztán, hogy a befektetett energia, odafigyelés és az új programozói karrier eredményei valakinek megérik-e a ráfordított időt, munkát? Döntse el ki-ki saját maga!

 

Nézzük meg közelebbről, mi is történik a fejünkben!

 

Az agy használat közben folyamatosan átalakul, fejlődik, a neuronok között újabb kapcsolatok alakulnak ki. Kitartó használattal és ismétléssel, ún. „tanulási tréninggel”, ahogy a fizikai testünk más izmai, a tanulási képességünk is szinten tartható, sőt fejleszthető is. Új emberekké válhatunk általa? Nem, semmiképp sem. Megtarthatjuk a tanulási képességünket az idő előrehaladtával? Mindenképp! Lényegében a neuroplaszticitás az agy átalakulási képessége. Az agyunk minden elvégzett feladata során megváltoztatja és átalakítja saját „áramköreit”, idegsejt hálózatát, hogy elősegítse a minél hatékonyabb feladatmegoldást.

Fontos különbség, hogy nem az IQ-ról beszélünk, hanem tanulási képességről és új információk elsajátításáról. A Mensa felmérései szerint „ az IQ 17-20 éves korig fejlődik, intelligenciaszintünk ez után érdemben már nem változtatható. Egész életünk során közel azonos marad. A kognitív tréningnek nagy szerepe lehet idős korunkban a képességeink, szellemi frissességünk megtartásában.” – írja a Mensa a saját honlapján. Tanulni tehát érdemes, már csak a hanyatlás megelőzése miatt is. Hogy programozást-e? Ha az érdekel, akkor igen, azt!

 

neuronok illusztráció

 

Mi is az a tanulási vagy kognitív tréning?

 

A gondolkodási sebesség az életkorral természetszerűleg csökken. Ez szoros kapcsolatban áll azzal, hogy egyre kevésbé mozgatjuk a szemünket, ahogy idősödünk. Kb. ötödére csökken a szemmozgás tinédzserkortól nyugdíjas korig. Ez egy természetes folyamat. Ám ahogy az időskori elhízás is megelőzhető, még ha tudatosabb odafigyelést is igényel, úgy a mentális tréning is napi szinten alkalmazható agyunk mozgásban tartásához. A felismerési, gondolkodási sebességen tudatosan javíthatunk, bármilyen életkorban!

Hogyan? Kitartó gyakorlással, edzéssel, olyan gyors döntést és reakcióidőt igénylő játékokkal, melyek valódi kihívást jelentenek számunkra. Szóval, ha a gondolkodási sebességeden akarsz javítani, akkor ne keresztrejtvényt fejts, hanem csatlakozz mondjuk egy jó kis online játékhoz, ahol gyorsan kell dönteni és ami lehetőleg időre megy, hogy tudd mérni a teljesítményed! Hajrá! Már napi 20-30 perc edzés meg fog látszani a teljesítményeden, néhány hét után. Próbáld ki és mesélj róla kommentben, ha van kedved!

Nem szereted a PC játékokat? Semmi probléma, nem kell a gép előtt ülnöd! Akkor keress valami jó kis kézügyességet igénylő, gyors játékot, mondjuk zsonglőr trükköket, kislabda dobálást, először 3, majd 4, sőt 5 labdával! „A zsonglőrködés javítja a gondolkodási sebességet és segít a fókuszálásban is, tehát összességében nagyon jó az agynak.” – Dr. Nicholas Price, neuroscientist, Monash University.

 

labdát fején egyensúlyozó férfi zsonglőr

 

Mitől függ, hogy valamit meg tudunk-e jegyezni?

 

Ahhoz, hogy erre megkapjuk a választ, tudnunk kell, hogy az emlékezetnek több fajtája létezik. Attól függően, hogy egy emlék, legyen szó eseményről vagy egy új, idegen szóról, mennyi ideig marad meg az emlékezetünkben, elkülöníthetünk

  • rövid távú emlékezetet, mely néhány percig vagy óráig tart
  • hosszú távú emlékezetet, mely néhány órától kezdve akár hónapokig is kitarthat
  • és tartósan fennmaradó emlékezetet, mely akár évekig is tartósan tárolja az információkat.

Az új információk tartós megjegyzése időfüggő folyamat.” (McGaugh, 2000) De vajon miért nem jegyzünk meg valamit azon nyomban, ahogy találkoztunk vele? Miért kell várni, ismételni?

 

Miért kell tanulni?

 

Azért, mert az átmenetileg tárolt információk a rövid távú emlékezetben foglalnak helyet, és a hosszú távú emlékezetbe jutásukhoz az agyunkban levő idegsejtek szinapszisainak átalakulása szükséges. Össze kell hangolódniuk, át kell alakulniuk, ehhez pedig időre és ismétlődésre van szükség, hiszen csak olyan kapcsolatokat érdemes kialakítania, amelyekre az egyénnek bizonyítottan szüksége van. Ha ismételten találkozik egy-egy problémával, kialakítja a kapcsolatokat, mert úgy ítéli meg, ez a tudás fontos a túléléshez, előre jutáshoz. Viccesen úgy is fogalmazhatunk, hogy azok a sejtek, amelyek együtt működnek, “együtt is tüzelnek“, ennyire összehangolódnak.

Tehát nem mindegy, hogy mennyi ideig foglalkozunk egy adott információterülettel? Bizony nem. Hebb szerint “minél tovább tart a rövid idejű emlékezet reverbációja (* a sejtszintű átalakulás), annál nagyobb valószínűséggel alakul ki tartós emlékezet.” (Hebb, 1972)

emberi agy

 

Ezért nem mindegy, hogy 3 hónapos gyorstalpalón próbálsz meg megtanulni programozni, vagy egy 1 éves, tudatosan felépített képzésen. Mi ezért nem indítunk rövid, nagy intenzitású tanfolyamokat, mert biztosan tudjuk, hogy nem éred el azt a tartós eredményt, amire valójában vágysz.

Ha ez a téma bővebben is érdekel, írtunk róla korábban nyelvtanulással foglalkozó társoldalunkon, az A&K Nyelvtanulás oldalon. A blogbejegyzést itt érheted el: A rövid tanfolyamok tényleg nem hatékonyak?

 

Fókusz és a figyelem fenntartása

 

Érintettük a fókuszálás kérdését is. Nem véletlenül, hiszen programozóként talán ez az egyik legnagyobb fegyvered, ha a munka világában hadba készülsz. Még a tanulási sebességnél is fontosabb az, hogy kitartóan tudj fókuszálni. Az, hogy mennyi ideig tudsz koncentrálni, megalapozza a munkahelyi eredményességed, és hosszú távon a karriered is. Ez álljon most itt nem csak az idősebb, de fiatalabb generációk számára is, mert, ha valamivel, akkor a fókusszal mindannyiunknak dolgunk van manapság!

Egy számítógépes rendszer legbecsesebb erőforrása ma már nem a processzora, a memóriája, a merevlemeze vagy a hálózat, amelyiknek tagja, hanem az emberi figyelem.” – David Garlan, Carnegie Mellon University, Professor of Computer Science.

Daniel Goleman, amerikai pszichológus, az érzelmi és társas intelligencia kutatója szerint a koncentrációt zavaró tényezőknek két alapformája van: az érzékszervi és az érzelmi.

 

Miért fontos ezeket ilyen részletesen tudni?

 

Mert mindkettőért tehetünk, tudatosan! Nagyon fontos szempont, hogy a koncentráció javításához nem a fókuszálás képességét kell növelnünk magunkban valami csoda folytán. A titok a természetes figyelmünket megzavaró, egyéb tényezőkben rejlik. Nem figyelnünk kell jobban megtanulni, hanem „ki kell tudnunk zárni mindent, ami a figyelmet megzavarhatja.” – Dr. Stephen Macknik, Director of Behavioural Neurophysiology, Barrow Institute.

Ha ez fizikai, mondjuk hang vagy fényhatás, akkor az ellen kell tennünk. Ezek könnyen azonosítható és megszüntethető környezeti hatások. Ezért látható például sok programozó fején fejhallgató a munkahelyen is. Tudatosan kizárják a zavaró hatásokat és így eredményesebbek a munkájukban. (Feltéve, ha megfelelő önismerettel választanak hallgatnivalót hozzá.)

 

női programozó fejhallgatóval

 

Ha érzelmileg érintett meg minket egy esemény, akkor pedig azt kell helyre tennünk. Ez nem csak negatív esemény lehet, mint például egy baleset. Egy jól sikerült randi vagy egy új kisállat érkezése a családba is okozhatja a fókuszálási képességünk csökkenését. A fontos az érzelmi érintettség és a hatás a lelkünkre nézve. Épp ezért állok végig a tanulók mellett a képzés során, ha úgy érzik, érzelmileg szükségük van támogatásra. Ez nem jelenti azt, hogy folyton követem őket, hétről-hétre. Nem az én tisztem eldönteni, kinek-mikor van szüksége az érzelmileg zavaró tényezők kizárására. De már a tanévnyitón ott vagyok és jelzem, hogy ha bármikor a jövőben szükségük van rá, keressenek meg! Ha nem megy jól a munka és ennek érzelmi okai vannak az életedben, kérj segítséget egy számodra szimpatikus szakembertől!

 

Milyen előnyei vannak, ha valaki idősebb korban tanul?

 

Nem csak, hogy nem hátrányos, ha valaki felnőtt korban vág bele a tanulásba, de sok szempontból tapasztaltabb és rutinosabb is, mint fiatalabb társai. Ezeket az előnyöket ismerve és tudatosan használva életkorod a saját céljaid elérésének szolgálatába állíthatod. Ennek ismerete nem csak a tanulás és később a munka során fontos. Önbizalmat és tartást adhat számodra az állásinterjúkon is.

Nézzük tehát, milyen előnyöd is származik abból, hogy több mindennel foglalkoztál már korábban!

A korábban megszerzett tudás:

  1. elősegíti az osztályozást: könnyebben tudsz már meglevő tapasztalatokhoz új információkat kötni
  2. a figyelem felnagyítja számodra egyes ingerek hatékonyságát: előbb észreveszed a megoldást
  3. segít a szenzoros információ megszerzésében: mintha nyomra bukkannál, tudattalanul is jó irányba kezdesz el keresgélni
  4. segít neked kontextust adni a szenzorosan bejövő információknak: nem lógnak a levegőben azok a dolgok, amelyekkel találkozol

(Robert Sekuler, Professor of Neuroscience, Brandeis University, Boston.)

 

készésgek színes illusztrációja

 

 

Mi a konklúzió?

 

Megéri programozni tanulni idősebb korban? Te mit gondolsz? Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy ha vágysz egy bizonyos tudás megszerzésére, ne mondj le róla csak azért, mert erre nem 16 évesen jöttél rá! Meg tudod csinálni, csak tenned kell érte, tudatosan tervezve, edzve a mentális izmaidat. Az állásinterjún pedig minden pozitív tulajdonságod tudatában, bátran képviseld az életkorod, mert igenis büszke lehetsz rá!

 

 

 

Források:

https://mensa.hu/az-iq-rol/gyakori-kerdesek-az-intelligenciarol

Daniel Goleman: Fókusz, Libri Kiadó, Budapest, 2013.

David Garlan: „Toward Distraction-Free Pervasive Computing”, Pervasive Computing 1, no. 2 (2002): 22-31.

Redesign My Brain series – Dr. Stephen Macknik – Director of Behavioural Neurophysiology, Barrow Institute, 2013.

Csépe Valéria – Általános pszichológia 1. – Tanulás, emlékezés, tudás, Osiris Kiadó, Budapest, 2007.

Robert Sekuler, Randolf Blake – Észlelés, Osiris Kiadó, Budapest, 2004.

Ha tetszett, oszd meg!

Java programozó fizetés

 

Junior Java programozó fizetés és az ehhez szükséges készségek

– valódi számok, Magyarországon, Budapesten –

 

Java programozó pénzt számol a gép előtt

 

 

A Java programozó fizetés az elmúlt években folyamatos emelkedést mutat. Az amúgy is átlag feletti több százezres kezdő fizetések a milliót is meghaladják már akár 5 éves szakmai tapasztalat után. Jelenleg egy jól képzett és magabiztos Junior Java programozó megfelelő egyéb készségek birtokában elérheti a bruttó 400 ezer forintos kezdőfizetést. Igen, 2019 elején, Magyarországon, alkalmazotti jogviszonyban. Ha valaki egyéni vállalkozóként teszi mindezt, vagy akár külföldön vállal munkát, ez a szám még magasabbra emelkedhet.

 

Java programozó fizetés táblázata havi bruttó összegekkel

 

A mindenhonnan visszhangzó piaci sikolyok, mi szerint nagy a hiány jó programozókból, kombinálva a csillagászati magasságokba emelkedő havi bérekkel és juttatásokkal, valóságos tömegeket vonzanak a pályára. Igen ám, de ilyen mértékű képzés és átképzés mellett hogyan lehetséges az, hogy a hiány folyamatosan fennáll és egy kezdő Java programozó fizetés ilyen magasra rúghat havi szinten? Nos, ahogy András, az A&K Akadémia alapítója szokta mondani, „junior és junior között hatalmas különbségek tudnak lenni”, és a valódi, igazán jó, és önmagát hatékonyan továbbfejleszteni képes Java programozóból valóban hatalmas hiány van a piacon. Az A&K Akadémia képzésein úgy állítottuk össze az egyes modulokat, hogy minden szükséges készséget fejlesszünk a nálunk töltött 1 év alatt, hogy a nálunk végzettek a lehető legjobb esélyekkel vághassanak bele az állásinterjúkba a képzés végeztével (sőt, néha már korábban is).

 

Milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy ez a Java programozó fizetés elérhető legyen számodra?

 

Úgy gondoljuk, hogy minél magabiztosabb és komplexebb készségrendszerrel rendelkezel, annál gyorsabb és látványosabb sikereket érhetsz el a programozói karriered során. Ahhoz, hogy jobban átláthassuk, melyek a nélkülözhetetlen és melyek a különlegességnek számító készségek Junior szinten, érdemes csoportosítanunk a skill-eket. Ezt a csoportosítást nem önkényesen tesszük. A nagyobb cégek 3 fordulós felvételi interjúja is azt bizonyítja, hogy ők is tudatosan mérik mindhárom készségcsoport meglétét és szintjét.

 

Hard skills

 

Az ún. hard skillek a konkrét szakmai tudásod foglalják csokorba és mint legfontosabb készségek alapvető hatással vannak a kezdő Java programozó fizetés alakulására. Értelemszerűen Junior Java Programozóként nélkülözhetetlen a stabil és alapos Java SE ismeret, de a kapcsolódó technológiáké sem hanyagolható el! Ilyenek az adatbázis kezelés, hibajegykezelő szoftverek ismerete, kollaborációs szoftverek használatában való jártasság, integrált fejlesztői környezet magabiztos használata. Nélkülözhetetlen a verziókezelő rendszerek ismerete, a HTML, CSS, és a JavaScript alapok, stb. Minél szélesebb körű jártasságra teszel szert, annál rugalmasabban tudnak elhelyezni majd az egyes projekteken a munkáltató cégek. Ilyenformán érdemes a hard skill-ek fejlesztésére minél több időt fordítanod a tanulmányaid során.

 

modern óra egy férfi karján

 

 

Nyelvtudás

 

Komolyabb cégekhez a felvételi interjú már Junior szinten is tartalmaz angol nyelvi szintfelmérőt. Egy stabil és magabiztos, legalább középfokú angol nyelvtudás hiányában a jelentkező hátrányba kerül a többi felvételizővel szemben. Ha mégis sikerül felvételt nyernie lassabban tud szakmailag is fejlődni, mivel a magasabb szintű szakmai anyagok javarészt csak angol nyelven érhetőek el. A munkáltató számára is korlátozottak a lehetőségek a fejlesztő elhelyezésével kapcsolatban, különösen ha külföldi megbízásokról is szó van. Ez idővel a karrierút alakulásában és a fizetés stagnálásán is meglátszik. Feltétlenül javasoljuk, ha eddig még nem tetted, fejleszd ezt a készséged is mielőbb!

 

Soft skills

 

A Soft skills-ről, vagyis soft készségekről szerencsére egyre több szó esik napjainkban, bár még mindig jóval kevesebbszer kerül elő, mint amennyire fontos a szakmai előrehaladás szempontjából. A félreértések is gyakoriak ezen a téren. Sokszor hallom, hogy a Soft skillek nem mások, mint hogy „hogyan játsszam meg magam, hogy szimpi legyek másoknak”.

 

Tényleg ezek a Soft skillek?

Tény, hogy fontos a munkatársaink és főnökünk szimpátiája ahhoz, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott légkörben dolgozhassunk a munkahelyünkön. A Soft készségek azonban ezen a szinten jóval túlmutatnak. Nem csak az asszertív kommunikáció, de a prezentációs készség fejlesztése, az etikett és netikett ismerete és korrekt használata, a rugalmas csapatmunka, vagy akár az érzelmi intelligencia fejlesztése is kiemelkedően fontosak a sikeres IT karrier szempontjából. Ezeket pedig egyedül, otthon, szobád magányában igencsak bajosan lehet fejleszteni, de legalább ennyire kényelmetlen a 15-30 fős nagy csoportokban egyéni előrehaladást és személyre szabott tanácsokat kapni ezen a téren. Többek között ezért is húztuk meg képzéseink létszámát 6 főnél. Kényelmes, nyugodt légkört biztosít személyes készségeid fejlesztéséhez, megfelelő mennyiségű és minőségű visszajelzés adására ösztönöz, de nem veszel el a tömegben. Ezenkívül jó szívvel ajánlom kis csoportos, kifejezetten soft készségek fejlesztését célzó önismereti fókuszú csoportjainkat is.

 

Mennyi idő mire ezeket a készségeket megfelelő szintre fejleszti valaki?

 

Nos, sem a hard sem a soft skillek, de még a nyelvtudás sem genetikailag meghatározott bennünk. Ha valaki elszánt és elkötelezi magát a folyamatos fejlődés mellett, jelentős változásokat érhet el a karrierjében és a magánéletében egyaránt. Ahhoz, hogy valaki elérjen minden készségből egy stabil Junior Java Programozó szintre, amellyel nyugodt szívvel pályázhat meg nyitott pozíciókat akár nagyobb multinacionális cégeknél is, véleményünk szerint átlagosan legalább 1 évre szükség van. Igen, ez egy hosszú út.

 

férfi úton sétál

 

Ez nem csak azt jelenti, hogy a képzésre járva közösen tanulunk egy évig, de azt is, hogy a fejlődésében elkötelezett tanuló napi szinten min. 1-2 órára időt szán a tanultak gyakorlására, újabb kérdések megfogalmazására. Nem hiszünk a villám tanulásban, ahogy a gyors személyiségváltozásban sem, hacsak nem trauma idézi elő, de nyilván, ez nem célunk. A készségszintű, rutinos programozás elsajátítása időt, kitartást és rendszeres gyakorlást igényel. A társas készségek folyamatos gyakorlásához szintén időre és helyzetgyakorlatok átélésére van szükség. A kiemelkedő Java programozó fizetés eléréséhez pedig minden készség egyidejű, rutinszerű alkalmazása szükségeltetik.

 

Mi tartja fent a motivációt hosszú távon?

 

Tehát a Junior szint eléréséhez is minimum 1 év elkötelezett tanulásra van szükség, de ennek elérése után sem állhat meg a programozó a fejlődésben. Az IT az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág, szinte 2-3 év alatt is hatalmas változásokon megy át a szakma. Ahhoz, hogy lépést tudj tartani ezzel a irgalmatlan mértékű fejlődéssel, folyamatosan tovább kell képezned magad. Megint csak Andrást tudom idézni: „Nem telhet el nap tanulás nélkül.”  Számomra ő hiteles példája ennek, mert közel 15 év programozói tapasztalattal, cégvezetéssel és családdal a háta mögött is minden nap szán időt a tanulásra és fejlődésre.

 

De mégis hogyan maradj motivált évekig?

A folyamatos tanuláshoz szükséges motiváció megőrzéséhez azonban több kell, mint jó fizetés. Tény, hogy sokat jelent a kiemelkedő bérezés, és ezt tudva minden cég megfelelő juttatásokkal igyekszik motiválni a magasabban képzett programozókat. Felmérések szerint fontos helyen áll még az izgalmas feladatok elvégzése, a modern technológia alkalmazása és a jó munkahelyi hangulat is. Meglepően keveseket motivál azonban a sok utazási lehetőség vagy a munkahelyi dress code bevezetése.

 

Mit tehetsz te magad a saját motivációd fenntartásáért?

Coachként úgy tapasztalom, hogy az igazán hatékony önmenedzselés alapja az önismeret és a pontos értékek és motivációk felmérése. Ha saját magad szeretnéd motiválni, akkor fel kell derítened azokat a szempontokat, melyek téged személy szerint mozgásban tartanak. Tisztában vagy ezekkel? Tehát, ha most felteszed magadnak a kérdést, hogy Mondj 10 okot, miért akarsz programozó lenni?, akkor már sorolod is a válaszokat? Ha ez nincs így, egyéni coaching keretein belül megfejtheted a saját miértjeidet, melyekből aztán később, nehezebb időszakokban sikerrel meríthetsz erőt, mert nem a hogyan a valódi kérdés, hanem a miért. Ha megvan a miért, meg lesz a hogyan is!

 

Java programozó fizetés emelkedéséhez szükséges tanulást motiváló tényezők

 

Most, hogy tudod, mit kell tenned, mi lesz a következő lépésed?

 

Ha úgy érzed, szeretnéd megosztani velünk saját véleményed a kezdő Java programozó fizetés alakulásáról és az ehhez szükséges készségekről, ne habozz és írj nekünk itt kommentet, vagy üzenetet az info@ak-akademia.hu címre!

 

 

 

A cikkben megjelenő számadatok és képek forrásai:

HWSW és a Microsoft közös kutatása (2014)

Hays Salary Guide (2108-2015)

mennyitkeresel.hu felmérése 2016

Ha tetszett, oszd meg!

Az első 90 nap támogatása

Az első 90 nap támogatása az A&K Akadémián

A magas színvonalú képzés és a fejlődést támogató munkahelyek elérése mellett nagyon fontos számunkra a további szakmai támogatásod is. Épp ezért ültettük át a gyakorlatba is a korábban a vezetők integrációja során alkalmazott ún. “első 90 nap támogatást”.

Mit jelent az első 90 nap támogatása?

első 90 nap nehézségeit szimbolizáló kép
Ne ugorj fejest egyedül az ismeretlenbe! Mi is veled ugrunk.

Az új szakmai kihívások, új munkahely vagy új pozíció betöltése jelentős nyomást, stresszt okoz az életedben, ráadásul az első hónapok teljesítménye alapvetően meghatározhatja a munkád hosszabb távú megítélését is. Mi szeretnénk megkönnyíteni számodra ezt az időszakot, ezért dolgoztuk ki ezt a támogatási rendszert. Az A&K Akadémia 90 napos támogatása heti konzultációkat tartalmaz, amely során fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben is segítünk, és egyéni coaching alkalmakkal is támogatjuk az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, legyen szó beilleszkedési kérdésekről, csapatirányításról, vezető készségek fejlesztéséről, időmenedzsmentről, vagy a tudatos tervezés támogatásáról.

Mi történik, ha eléred a vágyott célt?

Természetes dolog, hogy egy számodra fontos cél, egy új munkahely vagy vágyott beosztás elnyerésekor az öröm után megjelenik egyfajta félelem és bizonytalanság is, hogy vajon megfelelően el tudod-e látni az új feladatot. Az új beosztás másfajta készségek és képességek meglétét követeli meg tőled. Nem csak akkor terhel a nyomás, ha szakmát váltasz, és a programozás még új neked, de akkor is, ha feljebb szeretnél lépni a ranglétrán, hiszen más nézőpontot igényel egy csapat tagjaként és mást egy csapat irányítójaként részt venni egy projektben.

Elméleti háttér

“Bármely szervezetben az alkalmazott előbb-utóbb eljut abba a pozícióba, amelynek betöltésére alkalmas, majd biztosan előléptetik egy olyan pozícióba, amelynek ellátása meghaladja a képességeit.” – dr. Laurence J. Peter

Légy te a kivétel, akire nem vonatkozik a Peter – elv!

A Peter-elv (ami Laurence J. Peter után kapta a nevét) annyit mond, hogy az előléptetéseket sokszor aszerint osztják ki, hogy az adott személy hogyan dolgozott jelenlegi pozíciójában, és nem aszerint, hogy a következőre készségei alapján alkalmas-e. Ennek köszönhetően előbb-utóbb mindenki eljut abba a pozícióba, amire már inkompetens lesz, nem fejlődik eléggé, vagy nem alkalmas rá.

Hogyan tudod ezt kikerülni? Egyrészt önismerettel, hogy nemet tudj mondani azokra az ajánlatokra, amelyek ugyan nagyobb fizetéssel, vonzó kiegészítésekkel, hangzatos névvel vagy még többel kecsegtetnek, de a személyiségedhez, értékrendedhez, egyéni preferenciáidhoz nem illeszkednek, ezáltal hosszú távon boldogtalanná vagy sikertelenné tesznek majd. Másrészt felkészülhetsz folyamatos önfejlesztéssel, változtatással és változással, hogy a végül elfogadott pozícióban kihozhasd magadból a maximumot.

Miért kell ehhez coaching, ha vannak barátaid?

Azt, hogy szakmai konzultációkra szükséged lehet, kézenfekvőbbnek tűnhet, mint az, hogy miért hasznos emellé a coaching is, hiszen vannak barátaid, van családod, aki támogat és meghallgat. Ezt a gyakran ismételt kérdést szeretném most megválaszolni neked.

Már azzal, hogy kimondod, ami foglalkoztat, elmondod valakinek, ami történt a munkahelyeden, csökken a stressz szintje. Tudat alatt ezért is alkalmazzuk a panaszkodást olyan gyakran a mindennapi életünkben, mert instant lehetőséget biztosít a bennünk felgyülemlett negatív érzések csökkentésére, különösen, ha a hallgató fél sajnál minket és egyetért velünk. Miért hasznos a coaching beszélgetés, ahelyett, hogy otthon adnád ki magadból a feszültséget? A munkahelyváltás már önmagában nyomás alá helyezi a családi életet és a párkapcsolatot, az állandóan „hazavitt” munkahelyi feszültség ezt a nyomást csak tovább növeli. Eleinte még türelmes a környezet, de a hónapokig tartó panaszkodás arról, hogy melyik munkatárssal van problémád, vagy milyen szakmai kérdésekre nem találod a megoldást, konfliktus forrása lehet, nem csak a családi, de a baráti kapcsolataidban is. Ki szeretné olyan ember társaságában eltölteni a szabad idejét, aki másról sem tud beszélni, mint az új beosztásával járó nehézségekről, vagy ami talán még rosszabb, meg sem szólal, szinte jelen sincs, mert máshol járnak a gondolatai? Végül a megromlott hangulatért egyenesen a munka, a munkahely, a főnököd vagy a személyes alkalmatlanságod lesz a felelős, kinek-kinek vérmérséklete és önbizalma szerint. Ezért szeretnénk a szakmai konzultációkon túl privát business coaching alkalmakkal is megkönnyíteni neked ezt az időszakot. (A munka és magánélet egyensúlyáról az A&K Magazin szeptember 4-én megjelenő őszi számában olvashatsz majd részletesebben.)

90 napos támogatás az A&K Akadémián

Az Akadémiánkon elérhető első 90 nap szakmai és coaching támogatás nem csak segít csökkenteni a stresszt, gyorsabban alkalmazkodni a kihívásokhoz, de védi is a magánéletedben kialakított egyensúlyt. A munkahelyen felmerülő kérdéseket nálunk szakmai közegben vitathatod meg, és hazaérkezéskor magad mögött hagyhatod a nehézségeket, hogy teljes figyelmeddel a szeretteid felé fordulhass.

Ha nálunk végzel, akkor nem kell attól tartanod, hogy támogatás nélkül kerülsz idegen környezetbe, és végül megbánod a változtatást. Melletted állunk és támogatunk, hogy az elméletben elért siker a gyakorlatban is megvalósuljon!

Forrás: Komócsin Laura – Módszertani kézikönyv coachoknak és coachingszemléletű vezetőknek (2011.)
Ha tetszett, oszd meg!