fbpx

Programozói karrier előnyei

A programozói karrier előnyei

Melyek a programozói karrier előnyei?

A számítógépes programozás, más néven kódolás, maga a számítógép kezdete óta nagyon keresett szakma. Egy bölcs mondás szerint: „A számítógépek nem tesznek semmit, amit nem mondanak nekik”. Ez valóban így van, bár még a mai technológiai korszakban is sokan vannak, akik még mindig nem értik, hogy ez a mondás mennyire igaz.

Az informatikai iparág folyamatosan virágzik. Tudtad például, hogy a 10 leggazdagabb ember közül öt biztosan az IT-iparból származik?

Nem olyan régen, a programozás olyasvalami volt, amelyhez csak kis embercsoportok férhettek hozzá. Az ipar gyors növekedése és a képzett szakemberek iránti kereslet hirtelen növekedése azonban a hozzáférhető oktatás növekedését eredményezte.

Ha nagyon egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, a számítógépek csak elektronikus dobozok, melyeket a programozók szoftveres utasításokkal látnak el. Ha képes vagy ilyen utasításokat tartalmazó kódokat írni és a számítógéppel kommunikálni, egy teljesen új világ nyílhat meg előtted.

A programozás elsajátítására ma már rengeteg választási lehetőség áll rendelkezésünkre, kezdve a hagyományos osztálytermi oktatástól a kevésbé hagyományos – de egyre népszerűbb – online oktatásig. Vannak professzionális bootcamp-ek és workshopok. Csak azt kell eldöntened, melyik felel meg leginkább tanulási igényeidnek, no és persze a pénztárcádnak.

Ha komolyabban érdekel a programozás, de még bizonytalan vagy, hogyan is vágj bele, ebben a blogcikkünkben segítséget nyújtunk az elinduláshoz: Hogyan lesz az érdeklődésből programozói karrier?

Most pedig nézzük meg, mik is teszik a számítógépes programozást ilyen nagyszerű karrieropcióvá és a kódolás megtanulása milyen pozitív hatással lehet életünk egyéb területeire!

Kreativitás

Nincs korlátozás azon dolgokra, amelyeket létrehozhatsz, amikor képes vagy számítógépes szoftverek írására. Tehát itt abszolút nem klisé az, hogy határ a csillagos ég. 🙂

Munkáddal automatizálhatod a kézi feladatokat, gyorsabbá és könnyebbé teheted a felhasználók mindennapjait, vagy szinte bármilyen problémát megoldhatsz általa. Ez lehetőséget ad arra, hogy valami újat hozz létre.

A programozás során bátran használhatod a kreativitásod

Problémamegoldás

A programozás élesíti a problémamegoldó készségeket. Végy egy nagyobb problémát, bontsd egyre kisebb részekre, majd ezeket illeszd egybe, míg a kirakós nem áll össze egy teljes egésszé!

Ráadásul a programozással megtanult problémamegoldó készségek az élet minden területén a hasznodra válnak, nem csak a programozói karrier építésében.

Programozói karrier építés logikával és problémamegoldó képességgel.
A programozás élesíti a problémamegoldó készségeket

Dolgozz bárhonnan!

A kódolás elsajátításával járó rugalmasság szintén ledönti a szigorú irodai ütemezés határait. Mivel a számítógépeket hálózatok kötik össze, és most is a legtöbb adat a felhőben él, nem kell egy adott helyhez kötni a feladataidat. Ugyanolyan hatékonyan végezheted a munkádat, légy bárhol – nem csak egy általános irodai környezetben.

Ha programozóként dolgozol, bárhol lehet az irodád

Logikus gondolkodás

A programozás lehetőséget ad egy sajátos gondolkodásmód kialakítására a problémák megközelítéséhez és a nagy mennyiségű információk feldolgozásához. Először az a fontos, hogy tanuld meg, hogyan kell gondolkodni, még mielőtt nekiállsz a tényleges tanulásnak! A kódolás megtanulása nem pusztán egy számítógépes nyelv elsajátítása, sokkal inkább egy hatékony és eredményes gondolkodásmód kialakításáról szól, amely pozitívan befolyásolja minden új szellemi erőfeszítésedet.

A programozás segíti egy sajátos gondolkodásmód kialakítását

Folyamatos fejlődés

Ez a személyes kedvencem! 🙂

Nyilván Te is tisztában vagy vele, hogy az IT technológia szinte naponta változik, és ez különösen igaz a programozásra. Folyamatosan jelennek meg új nyelvek, fejlesztési környezetek, amelyek jobbá és hatékonyabbá tehetik a munkafolyamatainkat. Lehetőség van arra, hogy haladj, fejlődj a technológiával, amire számtalan online, offline, ingyenes és fizetett kurzusok, pár napos webináriumok, szakkönyvek állnak rendelkezésedre.

Vannak munkahelyek, melyek kimondottan segítik az ott dolgozó IT szakembereket a legújabb technológiák elsajátításában.

A programozói szakmai folyamatos fejlődési lehetőségeket kínál

Programozói karrier lehetőségek

A technológia fejlődése tehát mindig újabb és újabb lehetőségeket teremt a programozók számára. Ha kihasználod ezeket a lehetőségeket, és folyamatosan képzed magad, karriered gyorsan tud fejlődni, ami magasabb beosztást és ezáltal magasabb fizetést is eredményez.

Programozóként ráadásul számtalan területen el tudsz helyezkedni, vagy akár belekóstolni egymástól teljesen különböző szakmákba.

Ha érdekel, milyen lehetőségeid vannak Java programozóként, kattints ide: 10 meglepő terület, ahol kamatoztathatod Java tudásodat

A programozás lehetővé teszi, hogy különféle szakmákban próbálhasd ki magad

Keltsd életre ötleteidet

Mindannyiunknak vannak elképzelései arról, hogyan javíthatnánk életünk egyes területein – akár magánéletünkben, akár munkahelyünkön, vagy globális szempontból. Leggyakrabban azonban hiányoznak azok a technológiai eszközök, amelyek segítségével ezeket az ötleteket pontosan át tudnánk alakítani egy megvalósítható projektté.

A kódolás megtanulása lehetővé teszi számunkra, hogy személyesen vegyünk részt az ilyen jellegű projektekben és általa jobbá tegyük mások, illetve a saját életünket.

A programozás segít, hogy valóra váltsd az ötleteidet

A jelenlegi készségek kibővítése

A programozói karrier további előnye, hogy nem feltétlenül kell feladnod jelenlegi szakmádat, és a programozás által egy teljesen új területbe belevágni.

Sokan vannak, akik a programozás által nem más szakmára szeretnének átnyargalni, sokkal inkább a már meglévő tudásukat bővítenék az adott területen.

Ha össze tudod kapcsolni az újonnan megszerzett programozási készségeidet a jelenlegi szakmai ismereteiddel, olyan dolgokat hajthatsz végre, amelyekről korábban talán nem is tudtad, hogy lehetséges.

A programozási készségek elsajátítása új lehetőségeket rejt magában a munkahelyeden, hiszen általa csatlakozhatsz új projektekhez, és kibővítheted szerepkörödet és felelősségedet. Mivel tudásoddal növeled a vállalat termelékenységét, további lehetőségekkel és magasabb fizetéssel is számolhatsz.

A programozói tudás egy másik szakmában is jól kamatoztatható

A megvalósítás élménye

Ismered azt az örömet, amit akkor élsz át, mikor valami újat valósítasz meg?

Fogadok, alig emlékszel egy olyan napra, amikor egyáltalán nem használtad az okostelefonodat, nem kerestél rá valamire a Google-ben, nem nézted meg az e-mailjeidet, vagy nem üzentél ismerőseidnek – és persze nem hiányozhat a sorból a népszerű Facebook vagy Instagram felület sem, melyek sokunknál már a munkánk szerves részét képezik.

Mindez és sok más technológia segítséget nyújt nekünk a hétköznapi feladatok elvégzésében, egyszerűsítve a munkafolyamatokat, az információ átadás módját és az emberekkel való kapcsolattartást.

Programozóként megoldásokat hozol létre az egyedi igények kielégítésére. Az ilyen megoldásokra példa egy olyan alkalmazás, mint a PANDA Guide, mely a mesterséges intelligencia segítségével, nyílt adatbázison keresztül összeállított különféle képek alapján ismeri fel az elemeket. Ezáltal segíti a látássérülteket abban, hogy tudomásukra hozza, mi zajlik körülöttük, és meghatározza, hogy a közelükben lévő tárgyak, emberek hol helyezkednek el.

Miniatűr kamerával felszerelt audio fejhallgató formájában a PANDA Guide számos technológiát alkalmaz, beleértve a kognitív látást, a mesterséges intelligenciát, az oszteofóniát és a 3D hangot. A felhasználó hangjára és kéréseire a környezet leírásával reagál. Bár ez nem helyettesíti az emberi segítséget, ez az okos és diszkrét eszköz új szintű függetlenséget biztosít a látássérültek számára, és nagyban segíti őket mindennapi feladataik ellátásában. Ha bővebben olvasnál a PANDA Guide-ról, kattints ide!

Rendkívül kifizetődő és értékes tehát az a felismerés, hogy valami olyat hozhatsz létre, amely mások segítségére lehet, akár üzleti, akár magáncélból.

A programozás során egyéni igényeket elégítesz ki

Magas fizetési sávok a programozói karrier különböző szakaszaiban

Vannak munkahelyek, ahol kikötésként kezelik a szakirányú diploma meglétét, de sok helyen ez nem szükséges az elhelyezkedéshez. Nem a papírra kíváncsiak, hanem arra, mit tudsz, milyen készségeid vannak, és mennyire tanulsz gyorsan.

Szorgalommal és kitartással futótűzként menetelhetsz felfelé a ranglétrán, szakmai tudásodat pedig kiemelkedő fizetéssel is jutalmazzák.

Ha érdekel pontosan mennyi is az annyi a programozói karrier egyes szintjein valójában, ebből a blogcikkünkből megtudhatod!

Programozói karrier építése és fizetési sávok
A programozói szakma kiemelkedő fizetéssel is jár

Szervezettség

Őszintén szólva, a kódolás megtanulásához nem szükséges sok idő. Pontosabban nem a sok szabadidőn van a hangsúly, ha programozni szeretnél megtanulni. Ez sokkal inkább az időgazdálkodási képességeidről és a rendszerességről szól. Természetesen, ha mindig csak napi 20 percet tudsz a tanulásra szánni, akkor a befektetett idő eredményét csak nagyon hosszú idő múlva fogod látni.

Ha azonban már rögtön a tanulás kezdetén meghatározod a céljaidat, hatékonyan haladsz a feladatokkal, és naponta legalább egy órát a programozástanulásra tudsz szánni, képes leszel gyors ütemben fejlődni céljaid felé.

Célszerű minden hónapra kitűzni egy nagyobb célt, majd ezt lebontani heti szinten végrehajtandó minicélokra. A minicél teljesítésének öröme fog hajtani a következő heti célod elérésében, és így tovább. Remek lehetőség tehát arra, hogy megtanulj rendszerezni és szervezetten gondolkodni.

A kódolás arra késztet, hogy strukturáld a gondolataidat és egy adott utat kövess. Segít azonosítani a problémát, lebontani és elemezni, előállítani egy kezdeti megoldást, majd tesztelni és iterálni, amíg a probléma meg nem oldódik. Mindeközben a kritikus gondolkodást is mesterien gyakorolhatod.

Programozói karrier építéséhez idő és szorgalom szükséges
A programozás struktúrált gondolkodást eredményez

Jó kapcsolatok és a programozói karrier építésének módjai

A programozóknak szánt találkozók nem egyenlőek egy átlagos péntek esti sörözéssel, sokkal jobbak annál! 🙂 Kiváló helyszín rengeteg lehetőséggel, hogy közvetlen kapcsolatba lépj szakmán belüliekkel, megismerkedj leendő ügyfeleiddel, vagy épp a jövőbeli munkáltatódat nyűgözd le és előmozdíts a karrieredet.

Programozói karrier építése találkozókon
A programozóknak szánt találkozók rengeteg lehetőséget kínálnak

Az informatika szinte minden iparágba be van ágyazva, így a kódolás megtanulása nagyon sok területen hasznos lehet.

A programozás elsajátítása azt jelenti, hogy megtanulod kitűzni a célokat és lépésről lépésre elérni azokat. Munkád eredményei arra ösztönöznek folyamatosan, hogy a jövőben még ambiciózusabb célokat teljesíts, és az informatika lehetővé teszi az olyan egész életen át tartó kapcsolatok létrehozását, amelyek elősegítik szakmai fejlődésedet.

A programozás tanulásával lehetőséged nyílik előmozdítani a karriered, és egy olyan világ kapuit kinyitni, ahol erőteljesebb befolyásod lesz a világra.

Te készen állsz? 😉

Ha tetszett, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel és tarts velem legközelebb is! 🙂

Ha tetszett, oszd meg!

10 meglepő terület, ahol kamatoztathatod Java tudásodat

A Java programnyelv a legtöbb felmérés szerint a legnépszerűbb általános célú programozási nyelv.

Miért is jó ez annak, aki a programozás iránt érdeklődik?

Ismered a Java programozási nyelvet?

Azért, mert a Java programozók számára rengeteg nyitott pozíció és érdekes pénzkeresési lehetőség áll rendelkezésre.

Óriási lehetőség tehát azoknak, akik már elsajátították, vagy a jövőben szeretnék megtanulni ezt a programnyelvet.

Azt, hogy miért is ilyen töretlen a Java programnyelv népszerűsége, egy korábbi blogposztunkból ide kattintva megtudhatod.

Amikor azon mérlegelsz, vajon mit is lehet kezdeni a Java-val, talán az alábbi dolgok jutnak eszedbe:

  • Alkalmazásszerverek
  • Webes alkalmazások
  • Unit tesztek
  • Mobil alkalmazások
  • Asztali alkalmazások
  • Vállalati alkalmazások

Ez bár egy nagyon jó kis lista, de nem tartalmazza azokat a hihetetlenül szuper dolgokat és területeket, ahol a Java-val tevékenykedhetsz. Például sok fejlesztő Java használatával hoz létre játékokat és oktatóanyagokat. Ráadásul a Java gyakran részt vesz a programnyelvek fejlesztésben olyan termékekkel, mint például a JNBridge, ami azt jelenti, hogy a Java tapasztalatod hasznos lehet még akkor is, ha nem csak kizárólag tiszta Java alkalmazásokat írsz.

Tarts velem az elkövetkező néhány percben, és bizonyosodj meg róla Te magad, hogy a Java fejlesztőknek miért is van nagy esélyük olyan állást találni, amely miatt valóban szórakoztató munkába járniuk. 🙂

Következzen tehát 10 meglepően jó terület, ahol kamatoztathatod Java tudásodat!

1. Munka a felhőben

A szoftverfejlesztők a Java-t használják többek között felhőalapú alkalmazásszolgáltatások, webes API-k, ügyfélalkalmazások létrehozására. A Java azonban nem csak a meglévő alkalmazások felhőbe helyezésére, vagy az új alkalmazások felhőben való létrehozására alkalmas, hiszen bizonyított képessége, hogy tökéletesen illeszkedik a felhő-, mobil- és asztali alkalmazások modern keverékéhez, amelyek ugyanolyan módon működnek függetlenül attól, hogy hol futnak.

Ugyancsak nem hiányozhatnak a sorból az AV/VR alkalmazások (közülük sok mobil alkalmazás), amelyek mind felhőalapú erőforrásokra támaszkodnak.

Vannak vállalatok, melyek kimondottan a felhőfejlesztés kiszervezésére szakosodtak, mint például a Belatrix, vagy olyanok, melyek Java-specifikus felhőalapú szolgáltatásokat nyújtanak, mint a Heroku.

Az ITFirms szerint sok jó Java fejlesztő cég vesz részt felhőalapú munkákban, ahol magasszintű ügyfelek széles skálája sorakozik (például a Nestlé, az ENSZ, a Universal Studios, a Jaguar és még sokan mások).

Felhőfejlesztés során különösen fontos szerepe van a unit tesztelésnek, mely szimulációk alkalmazásával egy úgynevezett “mocking” folyamatban történik. Ennek során a szoftver objektumokat használják a valós objektumok szimulálására és annak meghatározására, hogy ezek a tesztek sikeresek-e vagy sem.

És miért is érdekes ez számunkra?

Azért, mert a mocking leghasznosabb és leggyakrabban használt csomagja, a Mockito, Java-alapú. Tehát ezeken a területeken együttesen kombinálva használhatjuk a Mockito és Java készségeinket.

Képzelj csak el munkád során olyan robotteszteket, műholdak vagy internetes eszközök tesztelését, amelyek felhőalapú erőforrásokra támaszkodnak.

Izgalmasan hangzik, ugye?

Felhő illusztráció felhőfejlesztés Java-ban témához
Felhőfejlesztés Java-ban

2. Az űr felfedezése a NASA-nál

A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számos érdekes alkalmazáshoz használja a Java-t.

Egyik ilyen például egy szoftverfejlesztő készlet (SDK), a World Wind, amely lehetővé teszi a világűrből való nagyítást és ezáltal a föld bármely pontjának megvizsgálását.

Adatforrásként a Landsat műholdas képeinek és a Shuttle Radar Topograhy Mission adatainak kombinációját használják.

A NASA missziószoftverének fejlesztésével foglalkozó blogbejegyzésben négy NASA-mérnök ismerteti a Java szerepét a különféle űrmissziókban. Ha bővebben érdekel ez a téma, ajánlom figyelmedbe ezt a cikket: Developing NASA’s mission software with Java

A NASA mindig készít érdekes és új termékeket, aktuális állásajánlatainak listája pedig számos webhelyen megtalálható, ilyen például az Indeed.

Gondolj csak bele, ki ne szeretne a NASA-nál dolgozni? 😉

A Java szerepe a NASA-nál?

3. Dolgok internete (IoT)

Manapság sokat hallani ezt a kifejezést, pláne angolul (Internet of Things). Az IoT mindenhol megtalálható, a hatalmas ipari gépek érzékelőitől a biztonsági kamerákon át az okos otthon eszközökig.

Tudtad például azt, hogy a népszerű Nest termosztát a Java programnyelv és az AI érdekes keverékén alapszik? Egyes okos automaták Java alapúak, szoftverekkel követik a készleteket, a hőmérsékletet, a páratartalmat és a területet. Ezen felül számos hordható technológiai alkalmazás van beépítve a Java-ba.

Szeretnél többet megtudni a Java használatáról az IoT vonatkozásában? Itt megtudhatod, miért a Java a legjobb nyelv az IoT esetében, továbbá olvashatsz az IoT megvalósításához szükséges készségekről és erőforrásokról.

A Java technológiát alkalmazó Nest termosztát képe
A Java technológiát alkalmazó Nest termosztát

4. Önvezető autók fejlesztése

A technológia egyik legérdekesebb felhasználása manapság az önjáró autók fejlesztése. Persze ehhez olyan robotikát kell létrehozni, amely képes irányítani a járművet, és a megfelelő érzékelők sorozatát kell elhelyezni az autó számára, hogy elkerülje az ütközéseket.

Ám a munka legérdekesebb része olyan technológiát használni a feladatok elvégzésére, melyet az emberek többé-kevésbé hétköznapinak tartanak. Ennek ellenére az önálló vezetésű autók közúton történő elhelyezéséhez a fejlesztőknek ezeket az elemeket egy olyan csomagban kell kombinálniuk, amely garantálja a rendkívüli megbízhatóságot.

Önjáró autó fejlesztése Java-val

5. Házhívás chatboton keresztül

Régen az orvosokhoz úgynevezett házhívásokat kezdeményeztek, ami azt jelentette, hogy az orvos a betegeket az otthonaikban látogatta meg. Lehet, hogy ez nem mindig volt hatékony az orvosoknak, de a betegek számára ez volt a legbiztonságosabb és legkényelmesebb módszer.

Az egészségügy jövőbeni céljai között szerepel, hogy az orvos az irodában maradjon, de a páciensek otthonában még mindig látogassa meg őket. Ehhez persze olyan eszközökre van szükség, amelyek megfelelően kezelik az adatokat és időpontokat.

Az egyik ilyen projekt a Doctor Online, amely alkalmazás moduljain a Java-ra támaszkodik. Bár nem újkeletű, a rendszer teljes modulcsomagot tartalmaz, amelynek célja az orvosok és a betegek közötti interakció kényelmessé és gyorsabbá tétele.

A távorvosláson túl egyre több és több webhely, beleértve az e-kereskedelmi webhelyeket is, támaszkodik a chatbotokra, hogy személyre szabott kapcsolatot biztosítson az egész folyamaton keresztül, mint például a megfelelő felszerelés megválasztásától, az elveszett csomagok követéséig.

Java alapú chatbotot alkalmaznak az egészségügyben

6. Nagy mennyiségű adat elemzése

Manapság a nagy mennyiségű adatok elemzése áll a legérdekesebb technológiák használatának középpontjában. Számos kulcsfontosságú iparágban a tudósok fejlett adatelemzési technikákat alkalmaznak, hogy új sémákat fedezzenek fel nagy mennyiségű adatokban, ami által jobban meg tudják érteni az összetett folyamatokat.

Bár sok mérnök úgy gondolja, hogy a Python vagy az R programozási nyelv jobban megfelel az ilyesfajta tevékenységeknek, a Java-t számos adatanalitikai feladathoz is használják, különösen az ETL (Extract / Transform / Load) folyamatokban.

A Java gyakran használatos a Hadoop implementációkkal való együttműködésben. Szerencsére az adatok elemzéséhez Java segítségével sokféle eszköz áll rendelkezésre, beleértve a könyvtárakat és a kereteket, mint például a Weka, a Rapid Miner, a Massive Online Analysis (MOA), az Apache SAMOA, JSAT, a Java Machine Learning Library (Java-ML), Retina Library, Java Data Mining Package (JDMP) és még sokan mások.

A nagy adatmegmunkálási feladatok sokféle vállalatnál és adatelemző alkalmazásban felbukkannak. Például ezek a készségek felbecsülhetetlen fontosságúak lehetnek a közösségi hálók, mint a Facebook, Twitter vagy a LinkedIn számára. A Java-alapú adatelemzés egy nap segíthet megállítani a terrorista támadásokat, vagy felfedni a nagyszabású választói manipulációkat.

Java programnyelv használata adatanalitikai feladatoknál

7. Speciális effektek

A speciális effektusokkal foglalkozó cégek, mint például az Industrial Light & Magic (ILM) a Java programnyelv alapjait egészítik ki mindenféle szoftver-alapú csodával. Az ILM jelenleg a Java és a Python kombinációját használja olyan feladatok kezelésére, mint az animációs jelenetek sorba rendezése.

Speciális effektek Java és Python kombinációjával

8. Játékok készítése

Ma már sok népszerű videójáték – például a RuneScape – fut a Java-n. Alapvetően a Java játékok majdhogynem mindenütt megtalálhatók, mert a Java szinte mindenhol működik. 🙂

Az Open JavaFX (OpenJFX) grafikus csomag megkönnyíti a különféle képekkel való munkát. Léteznek olyan játékfejlesztő oldalak, mint például a Java-Gaming.org, amelyek teljes mértékben a Java játékfejlesztők igényeinek és érdekeinek szólnak.

Különböző könyvtárak is rendelkezésre állnak a játékfejlesztéshez, például a Java játékkönyvtár (LWJGL), mely segítségével sokkal könnyebben tudunk Java-ban játékokat készíteni.

Az Android széles körben használja a Java-t különféle alkalmazásokhoz, beleértve a játékokat is.

Ha még nem nyűgözött le eléggé a Java alkalmazások gazdagsága és sokfélesége, nézd meg ide kattintva a Mybridge listáját, mely a 38 legnépszerűbb Java alkalmazást tartalmazza.

Java programnyelven íródott játék, a RuneScape videójáték
A Java alapú RuneScape videójáték

9. Tudomány a számokkal

Sok modern fejlesztő nem a Java-t gondolja a numerikus feldolgozás és a tudományos igények legjobb nyelveként, a hozzáértők pedig komoly problémaként említik a matematikai könyvtárak hiányát. Valószínűleg éppen emiatt a Python-t szélesebb körben társítják az ilyen programozási feladatokhoz.

A Java programnyelv valójában azonban jobb megoldás lehet a matematika-orientált alkalmazások esetében, ha a nehéz numerikus vagy tudományos feldolgozást a sima 2D vagy 3D grafikus kimenettel kell kombinálni. Ha Te úgy döntesz, inkább Java-t akarsz használni ezen a területen, akkor szükséged lesz egy könyvtárra, mint például a JScience vagy a JSci.

Java programnyelv használata a matematikai számítások során
A Java alkalmas matematika-orientált alkalmazások esetén is

10. Vissza az iskolába

Nagyon sok iskola és oktatási intézmény támaszkodik egyedi Java alkalmazásokra. Egészen a közelmúltig a Java volt az elsődleges választott nyelv a programozási ismeretek tanulásához az iskolákban (ezt a közelmúltban kissé háttérbe szorította a Python), és továbbra is széles körben használják az oktatási környezetben.

Az iskolák számára oktatási és egyéb alkalmazások létrehozása során sokféle kisebb alkalmazás íródik, szemben a vállalati környezettel, ahol általában kevesebb, de nagyobb projekteken dolgoznak.

Az oktatási világban kódolhatsz egy alkalmazást, amely egy nap nyomon követi a hallgatói statisztikákat, másnap pedig lehet, hogy már egy laboratóriumi modellezési folyamaton kell dolgoznod. Ha szereted a változatosságot, ezt a területet mindenképp érdemes kipróbálnod.

Java az oktatási intézményekben?

A Java programnyelv mindenhol megtalálható

Ez a 10 felsorolt pont csak egy kis ízelítő volt abból, hogy mely területeken helyezkedhetsz el Java tudással. Láthatod, hogy Java programozóként érdekes karriert és jövedelmező szakmát alakíthatsz ki, de alkalmas lehet arra is, hogy a jelenlegi munkaterületeden aknáz ki még rejtett lehetőségeket.

A Java annyira népszerű és elterjedt, hogy nem lesz nehéz egy szórakoztató és érdekes munkát találnod általa. Tanulással és kitartással a Java szaktudásod szinte bármilyen területen egy lenyűgöző karriert jelenthet számodra.

Ha kellően felcsigáztalak a Java nyelvvel kapcsolatban, kattints ide, és nézd meg, milyen szempontokat érdemes figyelembe venned akkor, ha programozó tanfolyamot keresel.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel és tarts velem legközelebb is! ;-)

Ha tetszett, oszd meg!

Gondoltad volna? 8 érdekes tény a Java-ról

Korábbi blogposztunkban már olvashattatok a Java nyelv népszerűségéről. Ha mégis lemaradtatok volna róla, ide kattintva megtudhatjátok, miért is annyira töretlen a sikere.

A Java az egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben használt programozási nyelv. Köszönhetően a platformfüggetlenségnek, a kódok könnyű olvashatóságának és egyszerű megértésének, világszerte több millió eszközt fejlesztenek Java-ban.

Annak ellenére, hogy ilyen nagy népszerűségnek örvend, vannak olyan érdekes tények, amelyekről valószínűleg még sokan nem hallottatok.

Íme néhány olyan különleges tény, amelyet talán a fejlesztők közül sem ismer mindenki, így könnyen lenyűgözheted programozó barátaidat, munkatársaidat, vagy akár a felvételi interjúkon is brillírozhatsz velük.

A Java egy Oak nevű programnyelvből született

Az Oak eredetileg egy platformfüggetlen nyelv volt videójáték-konzolok, videómagnók és más kommunikációs felvevő készülékek számára. Az eredeti Oak név a nyelv atyjától, James Goslingtól származik, aki az irodája előtt növő tölgyfáról adta ezt a nevet a programnyelvnek. Később kiderült, hogy ilyen elnevezésű nyelv már létezik, ezért végül az Oak Java néven vált ismertté, melyet 1995-től a Sun Microsystems fejlesztett.

A legenda szerint a Java elnevezés egy kávézóhoz köthető, ahová a fejlesztői csapat rendszeresen látogatott. A nyelv fejlesztése közben elfogyasztott, rengeteg, Java-szigetéről származó kávé eredménye lett a Java elnevezés. 🙂 Nem meglepő, hogy a nyelv szimbólumává végül a gőzölgő kávéscsésze vált.

Persze a kávé más helyen is visszaköszön a programnyelvben. Tudtad, például hogy minden lefordított .class fájl azonos bájt sorozattal kezdődik?

Ha bármilyen java.class fájlt hexa szerkesztővel megnyitsz, akkor minden esetben az első sor elején ezt a varázslatos szót találod: CAFEBABE.

A varázslatos CAFEBABE szó minden lefordított .class fájl elején

A CAFEBABE név kialakulásáról bővebben itt olvashatsz.

A Minecraft először Java-ban készült

A Minecraft az egyik legnépszerűbb videójáték. Teremtője, Markus Alexej Persson, ismertebb nevén Notch, először Java nyelven írta meg a játékot, egyszerűen azért, mert ez a programozási nyelv volt a legkényelmesebb számára. Miután a Minecraft-ot a Microsoft megvásárolta, az új tulajdonos kiadta a C++ verzióját.

A híres Minecraft videójáték

Megtanít a programozói gondolkodásra

Tudtátok, hogy egyre többen a Java tanulásával kezdik a programozói karrierjüket?

Noha a szintaxisa időnként bonyolult lehet, megtanítja a tanulókat arra, hogy úgy kezdjenek gondolkodni, mint a programozók. Más szavakkal, bemutatja azokat a problémamegoldó készségeket, amelyek hasznosak lesznek számotokra akkor is, ha majd bonyolultabb nyelvekkel kezdtek ismerkedni.

A Java tanulása során fejleszthetitek az algoritmikus gondolkodást, a problémamegoldó képességeiteket és az induktív gondolkodás képességét egyaránt.

A Java kabalafigurája, Duke

Ha ismered a Shrek című mesét, akkor ismerős lehet számodra Joe Palrang munkája. Nem vitatható azonban, hogy Joe a fejlesztők körében inkább a Duke-ról, mintsem a Shrek-ről híres, mert ez a kabalafigura kiemelkedő szereplője a nagyon népszerű JavaOne konferenciáknak.

Ahhoz azonban, hogy megtudjuk, ki is Joe Palrang, és hogy lett Duke a Java kabalája, ugorjunk kicsit vissza az időben.

A Java fejlesztés korai szakaszában a Sun Microsystems Green Project csapata elkészítette első működő demóját, a Star7 nevű interaktív kézi vezérlőt. Az animált érintőképernyős felhasználói felület középpontjában egy Duke nevű rajzfilmfigura állt. Az ugráló kis kabalafigurát a csapat egyik grafikusa, Joe Palrang készítette. Joe, ahogy említettem számos más népszerű animációs filmeken is dolgozott, mint például a Shrek, a Túl a sövényen, vagy az Elvitte a víz.

A Duke úgy lett tervezve, hogy egy úgynevezett „szoftver ügynököt” képviseljen, aki a felhasználó számára feladatokat hajt végre. Duke tehát egy interaktív figuraként működött, aki lehetővé tette az új típusú felhasználói felület alkalmazását, mely túlmutatott az addigi asztali számítógépes világ gombjain, egerein és felbukkanó menüin.

Duke azonnal berobbant a köztudatba. Valójában ugyanabban az időben, amikor először bevezették a Java-t, és üzembe helyezték a logóját, Duke lett a Java technológia hivatalos kabalája. Mivel a fejlesztőket és a tervezőket arra buzdították, hogy játsszanak Duke-kal, hivatalosan is hozzáférést engedtek a grafikai specifikációihoz egy java.net projekt révén. A Duke körüli erőfeszítéseket most „Project Duke” néven találjuk meg az OpenJDK-ban.

Java Duke
Duke, a Java kabalafigurája

Minden egy „balesettel” kezdődött

Korábban már említettem, hogy James Gosling, a Java alkotója, kezdetben egy teljesen más nevet adott a Java-nak. Talán még ennél is érdekesebb az a tény, hogy maga a nyelv kialakulása a véletlen műve volt.

James Gosling 1992 körül a Sun Labs-nál dolgozott, ahol abban az időben a csapatával együtt (Green Team) egy olyan programnyelv fejlesztésén dolgoztak, mely alkalmas lehet a különféle digitális eszközökhöz, mint például a set-top boxokhoz, vagy a televíziókhoz. A projektet a C++ tisztogatásával kezdték, melynek eredményeként született meg egy teljesen új nyelv, a Java. Igazából nincs ezen semmi meglepő, mivel sok manapság használt eszközt is, mint például a mikrohullámú sütőt, tintasugaras nyomtatót, vagy a röntgenképeket szintén véletlenül találták fel. 🙂

A kezdeti ötletek a Mesa és a C programozási nyelvek ötvözésén és egy objektum-orientált környezet létrehozásán alapultak. Végül azonban úgy döntöttek, hogy nem veszik igénybe a C++ -t, mivel nagy erőforrásokat igényelt volna, és kivitelezését tekintve is bonyolultnak számított. Ezenkívül a C++-nál nem működött garbage collector (szemétgyűjtő), ennek eredményeként a programozóknak maguknak kellett a rendszermemóriát kezelniük, és ez gyakori hibákat eredményezett. Éppen ezért James Gosling megpróbálta módosítani a C++-t, de később ezt elvetette és létrehozott egy új programozási nyelvet Oak, majd később Java néven.

A Java népszerűsége számokban

Mindannyian tudjuk, hogy a Java rendkívül népszerű, de lehet-e a sikerét számszerűsíteni?

Először is, több mint 9 millió Java fejlesztő van a világon, és évente több mint 1 milliárd alkalommal töltik le a futtatókörnyezetet.

A Java-t a vállalkozások 95%-a használja elsődleges nyelvként. Ez az arány sokkal több, mint a C, vagy egyéb más programnyelvek esetén.

Mivel a Java annyira népszerű, egyre nagyobb a kereslet azon programozók iránt, akik magas szinten sajátították el a programnyelv használatát. Az egyik legnépszerűbb álláskeresési weboldal szerint a nyelv ismerete az egyik legfontosabb skill az új álláshirdetéseknél. Tavaly több mint 60 000 nyitott pozíció állt rendelkezésre Java fejlesztők számára.

Jelenleg körülbelül 3 milliárd mobiltelefon, 125 millió tévékészülék és az összes Blu-Ray lejátszó működik Javaban. Ez a nyelv folyamatosan az első helyen szerepel a szoftverfejlesztők rangsorában, mint a programozási nyelvek legjobb választása.

A „final” szó jelentése nem egyértelmű

A „final” kulcsszónak négy különböző jelentése is van a Java-ban:

  • Final Field: állandó mezőt jelöl, vagyis a mező értéke nem változtatható, konstans.
  • Final Class: ebben az esetben ez az osztály nem lehet őse más osztálynak. Ha megpróbáljuk lefordíttatni egy final osztály leszármazott osztályát, hibaüzenetet fogunk kapni.
  • Final Variable: a változót lehet véglegesen is deklarálni, ebben az esetben a végleges változó értékét nem lehet megváltoztatni az inicializálás után.
  • Final Method: a metódus a leszármazott osztályokban nem definiálható felül.

Rengeteg platform van

A Java platform egy olyan számítógépes környezet, ami képes a Java programozási nyelven írt programok futtatására. Ebben az esetben a platform nem egy konkrét hardvert vagy operáció rendszert jelöl, hanem egy virtuális gépnek (JVM) nevezett futtató programot és szabványos osztálykönyvtárak gyűjteményét, amik egységes működést biztosítanak. Ha érdekel, hogyan is működik a JVM, itt részletesen olvashatsz róla.

  • Java Standard Edition – tartalmazza az összes alapvető funkciót és könyvtárat.
  • Java Enterprise Edition – tartalmazza a különféle keretrendszereket és könyvtárakat, amelyek a nagyvállalati alkalmazások készítéséhez szükségesek.
  • Java Micro Edition – keretrendszereket és könyvtárakat tartalmaz olyan alkalmazások létrehozására, amik telefonokon futnak.
  • Java FX – grafikai könyvtárakat tartalmaz, olyan alkalmazások létrehozására használják, amelyek minden platformokon konzisztens kinézettel rendelkeznek.

VÉGEZETÜL

Megannyi hasznos információ kering az interneten. Ha mélyebben beleássuk magunkat, sok olyan érdekességekre is bukkanhatunk, amelyekről valószínűleg előtte nem hallottunk.

Annak ellenére, hogy programozói karrierünk során csak a kódoláshoz szükséges készségekre és ismeretekre lesz szükségünk, ezek olyan érdekes tények, amelyeket jó, ha tudunk.

Izgalmas visszatekinteni az időben, és kronológiai leírást adni a kezdetekről egy olyan programozási nyelv esetén, melyet ma már úgy emlegetnek, mint a világ egyik legszélesebb körben alkalmazott nyelve. Ez persze nem meglepő, hiszen kialakulása óta, azaz több, mint 20 éve a sikeressége töretlen.

Nagyon gazdag története van, így ugyanolyan izgalmas tanulni nem csak magáról a programnyelvről, hanem a kialakulásáról is.

Köszönöm, hogy velem tartottatok! Remélem, sok hasznos információval lettetek gazdagabbak!

Ha tetszett, osszátok meg barátaitokkal, ismerőseitekkel!

Ha tetszett, oszd meg!

A JVM működése – avagy a Java és a platformfüggetlenség


Előszó

A bejegyzés fő témái a platformfüggetlenség és a JVM működése.

Beszélünk a platformfüggetlenségről általánosságban, majd megnézzük, hogy a Java vajon mennyiben felel meg ezeknek a kritériumoknak, illetve, hogy ennek a platformfüggetlenségnek mik a potenciális korlátai a Java esetében.

A legutolsó szekcióban az úgynevezett JVM működése lesz a fő témakör, és a vele kapcsolatos témákat fogjuk közösen átgondolni.


JVM működése és a platformfüggetlenség


Mi az a platformfüggetlenség?

A platformfüggetlenség röviden azt jelenti, hogy az írt szoftverünk – minimális vagy semmilyen módosítással – több számítógépes platformon képes működni.

Röviden tehát, ha az alkalmazásunk platformfüggetlen, akkor különböző operációs rendszereken (Linux, Windows, …) képes futni gyakorlatilag módosítás nélkül. Másképp megfogalmazva, egy programozási nyelvet akkor hívunk platformfüggetlennek, ha az általa írt programokra elmondható az, hogy többplatformosak, tehát, hogy az alkalmazások jelentős módosítás nélkül futnak különböző operációs rendszereken és architektúrákon.

A Java platformfüggetlen?

Gyakori interjúkérdés, hogy a Java platformfüggetlen nyelv-e. A kérdés megválaszolásához át kell látnunk, hogy pontosan mi lesz a Java kódunkkal, amíg ténylegesen program lesz belőle. Nézzük meg egy Java Class útját a kezdetektől:

  1. Megírjuk a fájlt .java kiterjesztésben. Itt az adott Java verzió szintaxisának megfelelő kódot használjuk.
  2. A javac fordító segítségével ebből bytecode-ot generálunk. Ez a bytecode már .class kiterjesztésű. A bytecode-ról itt olvashatsz bővebben.
  3. Minden operációs rendszerre írtak egy a rendszertől függő Java virtuális gépet (angolul: Java Virtual Machine, tehát JVM). A JVM működése a következő alfejezet témája lesz, de a lényeg az, hogy a bytecode-ot gépi kódra fordítja, amit a célplatform képes futtatni.

A lent található ábra a fent leírt folyamatot mutatja be:

JVM működése - diagram
Java fájl Byte Code-ra és a JVM szerepe

A fentieket a következő fejezetben, melynek témája a JVM működése, jobban kifejtem, de már ebből is megkaptuk a választ: a Java platformfüggetlen nyelv, mert bármilyen olyan platformon lehet futtatni a Java szintaxisa alapján megírt kódot, amelyre készült JVM.


A JVM működése

JVM: bevezető

Mint ahogy az előző bejegyzésben már említettem, a JVM egy virtuális gép, melyet az adott platformra fejlesztenek azért, hogy az képes legyen a javac által lefordított .class fájlokat lefordítani úgy, hogy azokból az adott platformon értelmezhető utasításokat kapjunk.

Éppen ezért mondtuk azt, hogy a Java platformfüggetlen, hiszen bármilyen platformon lefuttatható a Java-ban írt kód, ha van rajta JVM, viszont fontos hogy ettől még maga a JVM nem lesz platformfüggetlen. Mit is jelent ez?

Ördöngösnek hangzik, de ez csak annyit jelent, amit már korábban is megállapítottunk: minden platformra egyedi JVM-et kell írni, és egy Android-os rendszerre írt JVM eltér egy Windows-ra írttól. Pont a JVM teszi lehetővé azt, hogy a Java platformfüggetlen nyelv legyen, viszont ahhoz előtte valakiknek meg kell írnia a JVM-et az adott platformra. A platformfüggőség hozzájárul a Java töretlen népszerűségéhez is, melyről itt írtam.


A JVM működése mélyebben – a név elemzése

A JVM működése egy eszméletlenül izgalmas témakör. Ahhoz, hogy mélyebben megértsük ennek a működésnek a jellegét, először nézzük meg, hogy maga a Java Virtual Machine kifejezés mire utal. A virtual machine (virtuális gép) elnevezés egy fizikai gép szoftveres szimulációjára utal. A virtuális gépek lehetnek hardver-és rendszeralapúak vagy szoftveres alapúak.

A JVM egy olyan szoftveres alapú virtuális gép, amely engine-ként szolgál ahhoz, hogy az adott platformon futtatni lehessen a Java-ban írt szoftverünket.

A JVM-re tehát tekintsünk úgy, mint egy virtuális gépre, amin rengeteg dolog testreszabható. De mit is tartalmaz ez a virtuális gép?


A Java virtuális gép elemei

Ebben az alfejezetben a teljesség igénye nélkül felsorolom a Java virtuális gép elemeit, illetve nagyvonalakban leírom, hogy miért van rájuk szükség.

  1. Class loader-ek: az osztályok betöltéséért felelnek. Van három előre definiált class loader, de szükség esetén sajátot is lehet írni a ClassLoader class extend-álásával (ha a mondat második fele kínai, nyugodtan menj tovább :)).
  2. Method area: a JVM többek közt itt tárolja a metódusok kódjait
  3. Heap: a heap az a memóriaterület, ahol a referenciatípusokat tárolja a virtuális gép.
  4. Stack: a stack-en a primitív típusok kerülnek tárolásra. Ha nem tudod, mik azok a primitív-és referenciatípusok, látogass el ide. Én is fogok róla írni egy későbbi bejegyzésben. 🙂
  5. Program counter regiszterek: minden egyes ilyen regiszter azonosítja azokat a műveleteket, amik épp végrehajtásra kerülnek.
  6. Native method stack: a natív java metódusok vannak itt. Na de mik is azok a natív metódusok? Ezt a következő alfejezetben kifejtem 🙂
  7. Execution engine: ez a végrehajtó környezet, mely a következő elemeket tartalmazza:
    • Egy virtuális processzor
    • Interpreter: értelmezi, és végrehajtja a byte code-ból kiolvasott instrukciókat
    • Egy úgynevezett JIT compiler (Just-In-Time fordító), ami a byte code-ból gépi kódot generál. A hasonló funkcionalitású kódokat egyszerre tudja lefordítani, ezért nagyon gyors (innen az elnevezése 🙂 ).
  8. Java Native Interface

Kis érdekesség – a natív metódusok

A natív metódusok (angolul: native methods) egyéb nyelven (többnyire C-ben vagy C++ – ban) megírt metódusok. Ezeket viszonylag ritkán kell használnunk – nekem eddig soha nem kellett -, de néhány esetben indokolt lehet a használatuk. Ezek közül gyűjtöttem össze néhányat:

  • Olyan könyvtárakat akarunk használni, amik más programnyelvekben íródtak.
  • Már megírt C/C++ kódot akarunk újrafelhasználni a Java programunkban.
  • Olyan hardverelemekhez szeretnénk közvetlen hozzáférést, amikhez C-ben hozzá lehet férni, de Java-ban nem.
  • A Java-ban megírt algoritmus valamilyen okból túl lassúnak bizonyul, ezért alacsonyabb szintű programozási nyelvhez nyúlunk a hatékonyság növelése érdekében.

Érdekesség, hogy maga a Java virtuális gép is tartalmaz natív metódusokat, amik ahhoz kellenek, hogy maga a VM működjön.

JVM, JRE és JDK

Röviden összefoglalva:

  1. A JVM egy virtuális gép, ami futtatni tudja a Java programunkat
  2. A JRE egy futtatási környezet vagy konténer, amin belül a JVM fut
  3. A JDK egy fejlesztői csomag, ami magában foglalja a JRE-t, és ezen kívül rengeteg olyan eszközt használ, amit fejlesztők napi szinten használnak. Ezek közül néhány:
    • Java debugger – ennek segítségével tudjuk lépésről lépésre megnézni a futtatott programunkban, hogy mi lehet egy esetleges hiba oka.
    • Java compiler (javac) – ez a fordító; mint az első ábrán is szerepel, ennek segítségével lehet a Java kódból ún. byte code-ot előállítani, amiből a Java virtuális gép gépi kódot generál.
    • Javadoc – dokumentáció-generáló eszköz, ami HTML-dokumentációt generál. A dokumentáció arra hasznos, hogy leírjuk, hogy egy adott egység (pl. osztály) milyen céllal készült, milyen elemei vannak, és azokat mire lehet használni és mik az esetleges limitációk. Egy jó kódban kevés komment is elég ahhoz, hogy eligazodjunk benne, mert az osztályok, változók és metódusok nevei beszélő nevek, és egyértelmű, hogy mi a szerepük.

Összefoglaló

A Java részben pont azért ilyen népszerű, mert egy platformfüggetlen nyelv. A platformfüggetlenséget a JVM, azaz a Java Virtual Machine (JVM) biztosítja, amelyet viszont minden egyes platformra külön meg kell írni. A JRE a JVM működése szempontjából szükséges környezetet és egyéb eszközöket biztosít.

A JDK egy fejlesztői környezet, mely magában foglalja a JRE-t és ezáltal a JVM-et is.


Köszönöm, hogy elolvastad a cikket, a legközelebbi bejegyzésemnél találkozunk! 🙂

Ha tetszett, oszd meg!

A Java népszerűsége – Miért töretlen a Java sikere?

A TIOBE-Index alapján a Java 2019 októberében is a leggyakrabban használt nyelv. Egy másik felmérés szerint a Java a második legnépszerűbb nyelv a piacon. Ha megnézzük, a két különböző felmérés első 3 helyezetében az egyetlen közös programnyelv a Java. A Java népszerűsége megkérdőjelezhetetlennek és öröknek látszik.

A fent leírt jelenség nem 2019-ben kezdődött, hanem évtizedes viszonylatban így van. Programnyelvek jöttek-mentek, de a Java-nak sikerült megőriznie a dominanciáját, és folyamatosan megújulni.

A Java népszerűsége onnan is látszik, hogy egyes felmérések szerint nemzetközi szinten a Java fejlesztők magasabb bérre számíthatnak bármilyen egyéb fejlesztőnél.

A kérdés tehát adja magát: miért? Vajon mi ennek a töretlen népszerűségnek az oka? Ebben a cikkben ezt próbáljuk meg körbejárni.latformfüggetlenség


Platformfüggetlenség

Az első ok – melyet ebben a cikkünkben már körbejártunk – a platformfüggetlenség. A platformfüggetlenség azt jelenti, hogy a programunk minimális – vagy semmilyen – módosítással fut különböző operációs rendszereken és platformokon. Éppen ezért ahelyett, hogy ugyanazt a programot 4-5 különböző operációs platformra megírnánk, írunk egy verziót, és amelyik számítógépen rajta van a JVM, azon futtatni tudjuk a szoftverünket.

Amennyiben többet szeretnél olvasni a platformfüggetlenségről, ezt a cikket ajánlom. Amennyiben konkrét információra vagy kíváncsi egyes platformfüggetlen nyelvekről – pl. a Java-ról -, ez a cikk szerintem remekül összefoglalja a legfontosabbakat, azok előnyeivel és hátrányaival együtt. Ez utóbbi összevetésből is kitűnik, hogy a Java népszerűsége töretlen.


A Java népszerűsége Android rendszereknél

A Java népszerű az Android-fejlesztésben is

A két legnépszerűbb nyelv, amit Android fejlesztésre használnak, a Kotlin és a Java, de a Kotlin egy olyan nyelv, ami Java virtuális gépre fordul, és 100%-ig kompatibilis a Java-val.

A Kotlin tehát ebből a szempontból nem versenytárs, ráadásul az interneten rengeteg útmutató található kifejezetten Java fejlesztőknek, akik át szeretnének térni a Kotlin használatára.


Stabil keretrendszerek

A Java-hoz írt keretrendszerek többségében rendkívül robosztusak, éppen ezért rengeteg bank, pénzintézet és multinacionális cég használja ezeket a nyelveket az üzleti szférában.


Jól strukturáltság – a Java népszerűségének kulcsa

A Java azért ajánlott kezdő nyelvnek, mert egyszerű, logikus, jól felépített, és megtanulásával kifejezetten erős programozói alapokat lehet szerezni. A Java segítségével könnyen megértheted és használhatod az objektumorientáltságot, aminek segítségével teljesen logikusan és életszerűen strukturálhatod az alkalmazásodat.

A Java népszerűsége annak is köszönhető, hogy a megtanulása után nagyon könnyen át lehet térni más nyelvekre. A másik két legnépszerűbb nyelv, a Python és a JavaScript is könnyen megtanulhatóak a Java után.

A C# megtanulása különösen egyszerű lesz, hiszen azt nyelvet deklaráltan azért hozták létre, hogy egy a Java-hoz hasonló, de annál jobb alternatívát képezzenek a szerveroldalon. Arról, hogy ez a kísérlet mennyire volt sikeres, arról ez a felmérés objektív képet ad: 19 év eltelte után 2019 októberében a Java népszerűsége több mint négyszerese a C#-énak.


Rengeteg legacy rendszer és sok új projekt

Mivel a Java nagyon régóta a legnépszerűbb nyelvek között van, ezért rengeteg, már meglévő rendszert írtak Java-ban. Az így megírt szoftverek stabilak, ismerik az erősségeit és esetleges gyenge sebezhetőségeit, éppen ezért ezeket a rendszereket nem írják át más programnyelvre. Ez azt jelenti, hogy ha holnaptól senki nem kezdene Java-ban projektet, akkor is rendkívül népszerű nyelv maradna, mert a meglévő rendszerek karbantartása, frissítése és egyes új funkciók hozzáadása rendkívül erőforrás-igényes.

Ha megnézzük a PHP népszerűségének alakulását, ott pont azt látjuk, hogy annak ellenére, hogy ma már szinte senki nem kezd ezen a nyelven projektet, még mindig a leggyakrabban használt nyelvek között van. Ez azért van, mert rengeteg olyan 10-20 évvel ezelőtt elkezdett projekt van, amelyek mára többmillió soros kódbázissal rendelkeznek. Ha ennek a nagy részét PHP-ban írták, akkor relatíve kicsi az esély, hogy áttérjenek valami újra. Ennek több oka van. Egyrészt azok a szakemberek, akik adott esetben 5-10 éve ugyanazon a kódbázison dolgoznak, ahhoz a kódhoz értenek. Tudják pontosan, hogy mi hol van, ismerik a projekt felépítését, a programban lévő egyes elemek szerepét, a használt keretrendszereket. Újraírni az egészet úgy, hogy ugyanolyan biztonságos és használható legyen, mint volt, rengeteg plusz költséget jelent, amit végül senki nem fizet meg, hiszen ugyanazt tudja a program, amit előtte tudott.

A Java helyzete ennél is nagyságrendekkel jobb: az úgynevezett zöldmezős projektek jelentős része ma is Java-ban indul, így nem csak legacy projektek, hanem Java 9-12-ben indult projektek is indulnak. Ilyen zöldmezős projektekre azért is jó bekerülni, ha van lehetőséged, mert ott a kezdetektől vehetsz részt egy program megtervezésében és felépítésében. Ez remek tapasztalat, amiből rengeteget tanulhatsz, és később is jó referencia lesz az önéletrajzodban, ha alkalmazottként szeretnél dolgozni.


Remek szemléletfejlesztő nyelv

Ezt úgy értem, hogy a Java tanulásának rengeteg olyan előnye van, ami en bloc a programozói karrieredben is rettentő hasznos, nem kizárólag a Java esetén.

Olyan általános programozási paradigmákat ismerhetsz meg és alapelveket gyakorolhatsz, amit később akkor is tudsz használni, ha teljesen más utat választasz végül. Ezek közül megemlítek néhányat csak felsorolás-szinten; a jövőben lehet, hogy írok róluk hosszabban:

  • Metódusok
  • Objektumorientáltság és annak az alapelvei
  • Clean code
  • SOLID principles
  • Dependency injection
  • Garbage collection
  • Design patterns – tervezési minták

Ezek olyan elvek illetve gyakorlati megoldások, amik gyakorlatilag minden modern nyelvben visszaköszönnek.


A Java népszerűsége a szakmai közösségi oldalakon

A Java népszerűsége önmagát gerjesztő jelenség: sokan pont azért használják, mert ennyire népszerű, és ezért ha elakadnak, nagyon gyorsan választ kaphatnak a kérdéseikre.


Erős IDK-k

Ha kérdés számodra, hogy mi az az IDK, azaz az integrált fejlesztői környezet, ebben a cikkünkben választ kapsz a kérdésedre. Röviden: az integrált fejlesztői környezetek olyan szoftverek, amik könnyűvé, gyorssá és XXI. századivá teszik a fejlesztést. Értelmezik és elemzik a kódot, és javaslatokat tesznek a kódminőség javítása érdekében. Grafikus felületet biztosítanak bizonyos műveletekhez (pl. fordítás, debug-golás), és kifejezetten kényelmes szoftveres környezetet biztosítanak ahhoz, hogy a programozók sokkal hatékonyabban végezhessék a munkájukat.

A Java-ban az IntelliJ, az Eclipse a legnépszerűbb integrált fejlesztői környezetek, és mindkettő kiváló. Az Eclipse gyors és kompakt, az IntelliJ pedig rengeteg smart hint-tel segít. A megfelelő IDE tehát hatalmas előny, ami kifejezetten pozitív a Java népszerűsége szempontjából.


Kompatibilitás

Nem zökkenőmentesen, de ez nagyjából sikeres is. Természetesen vannak olyan verziók, amik között a váltás relatíve nagyobb kihívás, mert nagyon sok mély változtatás volt az új verzióban az azt megelőzőhöz képest. Alapvetően azonban a Java visszafele kompatibilis nyelv – és ez számunkra hatalmas előny.


A folyamatosan fejlődő Java népszerűsége töretlen

A Java-nak folyamatosan újabb és újabb verziói jönnek ki igen komoly változtatásokkal és sokszor új paradigmák beemelésével. A Java verziókról egy másik cikkben írok, de összeállítok egy szubjektív listát néhány példával, hogy néhány verzióban milyen nagymértékű változtatások történtek:

  • A Java 5-ben bekerültek a generikus típusok, amik rengeteg problémára megoldást nyújtanak, és megfelelő alkalmazásuk csökkenti az ún. kód-duplikációk számát.
  • A Java 8-ban az ún. lambda-kifejezésekkel és a Stream-ekkel bekerült a funkcionális programozás a Java-ba.
  • A Java 9-ben bekerült a modularitás, ami egy új absztrakciós szintet teremtett a package-ek felett.
  • A Java 12-13-ban megreformálták a switch-et, és a statement-ek mellé behozták az ún. switch expression-öket.

Mindezek mellett rengeteg ötlet vár még megvalósításra, amit az Oracle is kommunikált.

Végezetül felmerül a kérdés: egy mondatban megfogalmazva miért a Java a legnépszerűbb nyelv?

Azért, mert jól strukturált, átgondolt, könnyű tanulni, könnyű ,,áttanulni” más nyelvre Java-ról, nagyon erősek a keretrendszerek, szuperek az integrált fejlesztői környezetek hozzá, és nem utolsó sorban folyamatos fejlődésen megy keresztül. Kicsit hosszú mondat lett, de csak sikerült röviden megfogalmazni 🙂


Remélem, tetszett ez a rész, és informatívnak találtad! Tarts velünk legközelebb is!

Ha tetszett, oszd meg!

Fejlesztői környezetek – mikor melyiket érdemes használni?

Ízelítő a fejlesztői környezetekről szóló tartalomból:


Előszó

Ebben a bejegyzésben kicsit részletesebben beszélünk az előző részben említett Java fejlesztői környezetekről, a megválasztásuk fontosságáról, átvesszük azok előnyeit és hátrányait, és segítek az optimális fejlesztői környezet kiválasztásában. Mindezek előtt azonban nem árt tisztázni: mik is az integrált fejlesztői környezetek?


Mik is azok az integrált fejlesztői környezetek?

Az integrált fejlesztői környezetek vagy röviden IDE-k (Integrated Development Environment) alkalmazások, melyek jelentősen megkönnyítik és meggyorsítják a szoftverfejlesztést. Ahogy a korábbi fejezetben körbejártuk, önmagában a fejlesztéshez egy szövegszerkesztő is elég lenne, viszont az IDE sokkal több ennél. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – leírok néhányat egy XXI. századi modern IDE funkciói közül:

  • Ismeri a nyelv szintaxisát: az integrált fejlesztői környezetek ismerik a nyelv jellegzetességeit. Miért jó ez? Két dolog miatt is: egyrészt könnyedén kiszűri a hibákat, másrészt optimalizációs javaslatokkal tud élni a tisztább kód elérése érdekében.
  • Tudja futtatni a projektet: minden környezet tartalmaz mindent, ami a program lefordításához és futtatásához szükséges. Tartalmaz egy fordítót (compiler / interpreter) és tartalmazza a futtatási környezetet (runtime environment). Ezenkívül tartalmaz debugger-t is, ami a hibák feltárását segíti.
  • Támogatja a verziókezelést: egy modern környezet felhasználói felülettel támogatja a legkorszerűbb verziókezelő rendszerek (Git, SVN, TFS, …) valamelyikét, ezzel felgyorsítva a verziókezelés folyamatát. Természetesen a verziókezelés parancssorból is megvalósítható. Az viszont mindenképp fel tudja gyorsítani a munkát, ha nem minden parancsot parancssorból kell bepötyögni 🙂
  • Sablonokat tartalmaz: egy IDE rengeteg sablont (template) tartalmaz, ami az automatizálható dolgokat automatikusan végrehajtja. Ez több száz sornyi kódot és több órányi felesleges munkát takarít meg a számunkra.
  • Rengeteg további dolgot támogat: egy modern IDE rengeteg egyéb dolgot támogat (adatmodellezés, unit tesztelés és számos egyéb funkció).
  • Teljesen testre szabható: mindezeken túl egy modern fejlesztői környezet igényeid szerint testre szabható. Rengeteg beállítás és letölthető plugin segít abban, hogy a lehető legkényelmesebben és leghatékonyabban tudjunk dolgozni.

Java integrált fejlesztői környezetek – melyiket válasszam?

A legnépszerűbb ingyenes elérhető Java integrált feljesztői környezetek az IntelliJ IDEA Community Edition, az Eclipse és az ezeknél jóval kisebb és nehézkesebb Netbeans. Az, hogy a programozó melyiket választja, egyrészt vallási kérdés: mindegyikük azért van a piacon, mert hatékonyan lehet velük dolgozni.

Ha a jövőben alkalmazottként szeretnél dolgozni, a munkaadód is jó eséllyel megmondja, hogy melyik IDE-t használd, mert ha valami probléma adódik a környezettel, amit hirtelen meg kell oldani, akkor így könnyebben tudtok egymásnak segíteni. Lehetséges az is, hogy előfizetnek neked egy fizetős verzióra, mert a fejlesztéshez szükségesek azok a funkciók, amiket az tartalmaz.

Az IntelliJ IDEA eredetileg Android programozásra készült, később beleépítették az összes keretrendszer használatának lehetőségét. Akik szeretik, általában azt mondják, hogy a kódfelismerő funckiója intelligensebb, mint a piacon lévő többi IDE-é. Sokan azt írják, hogy ha szeretnél fizetni, akkor valóban az IntelliJ IDEA szoftvere a legjobb, de az Eclipse a legjobb ingyenes megoldás. Egyrészt azért, mert rendkívül alacsony a gépigénye. Ez a bejegyzés egy rettentő komprehenszív elemzést végzett az IntelliJ vs. Eclipse témakörről. A lentiekben egy kis segítséget szeretnék adni, hogy mikor melyik integrált fejlesztői környezetet érdemes használni.

Mikor melyiket használjam?

Az alábbiakban leírok néhány tényt az Eclipse-ről és az IntelliJ IDEA-ről:

  • Az Eclipse-nek sokkal kisebb a rendszerigénye
  • Az Eclipse-nek jelentősen jobb a memóriamenedzsmentje
  • Az Eclipse gyakorlatilag minden egyéb programnyelvet támogat, mivel open source, és ezért sokkal dinamikusabban fejlődik
  • Az IntelliJ jónéhány más programnyelvet támogat, de kevesebbet mint az Eclipse
  • Az IntelliJ IDEA Java-n belüli kódfelismerő-és javító funkciója egyértelműen jobb
  • Felhasználói élmény szempontjából az IntelliJ bizonyul jobbnak

Röviden tehát nincs egyértelműen, minden egyes esetre jobb választás, viszont néhány tanulság leszűrhető:

  • Ha lassabb, régebbi, gyengébb teljesítményű számítógéped van, az Eclipse egész biztosan jobb választás.
  • Ha egyéb programnyelveket is ki szeretnél próbálni ugyanazon az IDE-n belül, és később full-stack programozással szeretnél foglalkozni, az Eclipse valószínűleg jobb választás.
  • Ha back-end programozó szeretnél lenni, és jó eséllyel Java lesz a fő profilod, fontold meg az IntelliJ használatát.
  • Ha Android programozással szeretnél foglalkozni, az IntelliJ IDEA lesz a megfelelő IDE.

A győztes tehát…

Amint ebből az elemzésből és az előzőekből is kiderül, nincs egyértelmű győztes, de az látszik, hogy a két integrált fejlesztői környezetnek mások az erősségei és gyengéi. Egy biztos: ha ezek közül valamelyiket választod, akkor a nagy közösség miatt sokkal gyorsabban kapsz választ a kérdéseidre, mintha egy kisebbet használnál.

Én back-end fejlesztőként erős Android-os érdeklődéssel fejlesztésre az IntelliJ IDEA-t jobban szeretem, de oktatni általában az Eclipse-ből szoktam.


Világos vs. sötét témák

Az előzőekben felsorolt IDE-k mindegyike támogatja a világos és a sötét témákat.

Integrált fejlesztői környezetek - IntelliJ Community sötét téma
IntelliJ – sötét téma
Integrált fejlesztői környezetek - Eclipse világos téma
Eclipse – világos téma

A legjobb tanács ezzel kapcsolatban az, hogy használd azt, amelyik a szemednek pihentetőbb. Én általában a természetes fény függvényében szoktam váltogatni: alapértelmezetten sötét témát választo, de ha nagyon nagy mennyiségű napfény jut be az irodába, ahol dolgozom, akkor világosra váltok.

Ez egyrészt megszokás, másrészt stílus kérdése, viszont legalább ugyanilyen fontos, hogy figyeld, hogy a szemed hogyan reagál az egyes témákra, és ne terheld túl!

Köszönöm, hogy ismét velem tartottál. Amennyiben hasznosnak találtad az itt leírtakat, kérlek, oszd meg, hogy a barátaidhoz is eljuthasson!

Ha tetszett, oszd meg!

Rekurzió és ciklus – mi a különbség?

Rekurzió és barátai

Programozás során mondhatni állandó jelleggel találkozunk azzal a szituációval, hogy valamilyen utasításokat újra és újra végre kell hajtani, hogy elérjük a kívánt eredményt. Épp ezért az imperatív programozási nyelvek egyik alapvető nyelvi eleme a ciklus (angolul loop) és a rekurzió, amik segítenek nekünk ilyen szituációkban. Nézzük először a ciklust! A ciklus szerepe többes.

Rekurzió szemléltetése - a notebook saját képét jeleníti meg
Rekurzió szemléltetése

Utasítások ismétlése

Fordítási időben ismert ismétlésszám esetén

Képzeld el először azt az egyszerű helyzetet, hogy ki szeretnéd íratni a konzolra azt az üzenetet, hogy “Ain’t nobody got time for that”! Ez egyszerű. Java-ban, így néz ki:

public class LoopDemo {

    public static void main(String[] args) {
        System.out.println("Ain't nobody got time for that");
    }

}

Ha most annyiban változik a feladatod, hogy nem egyszer, hanem 10-szer szeretnéd kiíratni, akkor ezt nyilván meg tudnád így valósítani:

public class LoopDemo {

    public static void main(String[] args) {
        System.out.println("Ain't nobody got time for that");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that");
    }

}

Ez egy megoldás, de nem a legjobb több szempontból sem:

  • sokat kell gépelni
  • hosszú lesz a kész program forráskódja
  • nehéz rajta változtatni

Ha egyszerűen megismételted a kiíratás parancsot, mint a fenti megoldásnál, és később kiderül, hogy nem is pont ezt a szöveget kell kiíratni (és ez a valódi szoftver projekteknél is így van, hogy folyton változik az, hogy mit is kell a programnak csinálnia), akkor bajban vagy, mert mind a 10 sorban ki kell javítani. Például ha kell egy felkiáltójel is a sor végére, akkor mind a 10 sorban ki kell tenned:

public class LoopDemo {

    public static void main(String[] args) {
        System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
        System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
    }

}

Sokkal egyszerűbb közölni a géppel, hogy van itt ez a parancs:

System.out.println("Ain't nobody got time for that!");

és ezt ismételd meg 10-szer! Ezt ciklussal így tudod megtenni:

public class LoopDemo {

    public static void main(String[] args) {
        for (int i = 0; i < 10; i++) {
            System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
        }
    }

}

Így sokkal tömörebb kódot kaptál. Ha nem 10-szer kell ismételni, hanem 100 000-szer (és van ilyen a gyakorlatban), akkor még sokkal kiélezettebb a helyzet és még nagyobbat nyersz azzal, hogy ezt a tömör formát használod.

Futási időben ismert ismétlésszám esetén

De van egy másik fontos helyzet, amikor a ciklusok nagyon jól jönnek és nélkülözhetetlenek. Ha már akkor biztosan tudod, hogy egy adott parancsot hányszor kell ismételtetni a géppel, amikor írod a programot (vagyis fordítási időben), akkor még nem is annyira kardinális kérdés, hogy ciklussal valósítod-e ezt meg, vagy nem. De ha időben sokkal később derül csak az ki, hogy egy parancsot hányszor kell ismételni (futási időben), konkrétan akkor, amikor a programodat valaki használja, vagyis futtatja, akkor nincs más lehetőséged, mint ciklust használni. Például a programodnak lehet, hogy úgy kell működnie, hogy amikor elindítja a felhasználó, akkor először be kell kérnie a programnak, hogy hányszor szeretné látni az üzenetet, és a felhasználó válasza alapján más és más eredményt fog adni:

import java.util.Scanner;

public class LoopDemo {

    public static void main(String[] args) {
        Scanner in = new Scanner(System.in);
        System.out.print("Kérlek, adj meg egy számot: ");
        int times = in.nextInt();
        for (int i = 0; i < times; i++) {
            System.out.println("Ain't nobody got time for that!");
        }
    }

}

Azonban ciklikus utasítás végrehajtást nem csak ciklussal lehet elérni.

Faktoriális példa – ciklussal és rekurzióval

Vegyünk egy példát, a faktoriális számítást! Javaslom, hogy ez te is próbáld ki és programozd le saját gépeden, hisz nagy sikerélményt ad, ha meg tudod beszélni a gépeddel, hogy mit tegyen meg neked! Ehhez ezen az oldalon találod meg a fejlesztői környezet beállításának lépéseit. Kövesd végig az ottani lépéseket és térj vissza ide utána!

A faktoriális jele a matematikában a felkiáltójel. Csak pozitív egész számnak értelmezzük a faktoriálisát. Az 5 faktoriálisát például így írjuk le: 5!

Az 5! nem jelent mást, mint 5 * 4 * 3 * 2 * 1, vagyis igazából néhány szorzás műveletnek a rövidítése. Az 5! az előbbiek alapján 120. Ezt Java programmal is jól le tudod modellezni, hisz annyit kell tenned, hogy veszed a számot, aminek a faktoriálisát ki szeretnéd számolni és elkezdet összeszorozni a tőle eggyel kisebb számokkal, amíg el nem éred az 1-et. Amikor eléred az egyet, akkor kész vagy.

Megvalósítás ciklussal

Iterációval, vagyis hagyományos ciklussal ezt így tudod megvalósítani:

public class FactorialWithIteration {

    public static void main(String[] args) {
        int theNumber = 5;
        int result = factorial(theNumber);
        System.out.println("The factorial of " + theNumber + " is " + result + ".");
    }

    private static int factorial(int theNumber) {
        int result = 1;
        for (int i = theNumber; i > 0; i--) {
            result *= i;
        }
        return result;
    }

}

Megvalósítás rekurzióval

A rekurziónál nem kell egyik ciklust sem használnod, ami a Java nyelvben elérhető, hisz az utasítások ismételt végrehajtását azzal is elérheted, hogy egy metódust önmagából újra meghívsz:

public class FactorialWithRecursion {

    public static void main(String[] args) {
        int theNumber = 5;
        int result = factorial(theNumber);
        System.out.println("The factorial of " + theNumber + " is " + result + ".");
    }

    private static int factorial(int theNumber) {
        if (theNumber == 1) {
            return 1;
        }
        return theNumber * factorial(theNumber - 1);
    }

}

Az 5! az nem más, mint 5 * 4!

A 4! az nem más, mint 4 * 3!

A 3! az nem más, mint 3 * 2!

A 2! az nem más, mint 2 * 1!

Az 1! az 1.

Lényegében ezt a logikát valósítottad meg a fenti kódban.

Ciklus és rekurzió összehasonlítása

Hasonlóságok rekurzió és ciklus között

Közös a két módszerben, hogy mindkettővel utasításokat tudunk ismételtetni a Java virtuális géppel, vagyis nem kell kiírnunk többször ugyanazt a parancsot csak azért, hogy újra lefuttassa, hanem elég egyszer. A faktoriális esetén ez a művelet a szorzás. Ha megfigyeled, akkor maga a szorzás művelet * csak egyszer szerepel a forráskódban.

Közös még az is a két módszerben, hogy mindkettőnél van egy feltétel, ami szabályozza, hogy mikor kell az ismétlést abbahagyni. A ciklusnál ezt ciklusban maradási feltételnek hívjuk, a rekurziónál pedig tipikusan kilépési feltételnek. Ha nem lenne ilyen feltételünk, akkor az ismétlés a végtelenségig zajlana, az adott utasításokat újra és újra végrehajtaná a gép, és sose érne véget. Ez működésképtelen programhoz vezetne.

Különbségek rekurzió és ciklus között

Különbség a két módszer között a végrehajtás menete. A rekurziónál egy metódus önmagát hívja meg újra meg újra. Ennek van némi overhead-je a Java virtuális gép szintjén, mind processzorhasználat, mind memóriahasználat terén. A metódushívások láncolatát a JVM egy elkülönített memóriaterületen, a stack-en (verem) tárolja, aminek limitált a mérete. Ha ez megtelik, akkor StackOverflowError-t kapunk, ami egy komoly hiba, és ami az adott végrehajtási szál azonnali leálláshoz vezet. Ez egy nagy alkalmazás esetén elfogadhatatlan.

A ciklus esetén a fent említett overhead nem lép fel, így hatékonyabb program végrehajtáshoz vezet a használata.

Lényeges különbség még a két módszer között az, hogy vannak olyan problémák, amik rekurzióval sokkal tömörebben megfogalmazhatók, és ha ezt használod, akkor maga a forráskód rövidebb lesz, míg ha iterációval írnád, akkor hosszabb kódot kapnál. Ezt az adott szoftverfejlesztési projekt függvényében tudod eldönteni, hogy megéri-e a rekurzív megvalósítással élned.

Összefoglaló

Összességében elmondható, hogy utasítások ismétlésére nem csak ciklusok használhatók, hanem önmagukat meghívó úgynevezett rekurzív metódusok is. Különös figyelemmel kell azonban lenned, amikor ilyen szerkezetet használsz, hisz ha az ismételt végrehajtásnak a kilépési feltételét nem jól adod meg, akkor az hibás program működéshez vezethet. Ez rekurzió esetén StackOverflowError-hoz vezet míg ciklusok esetén végtelen ciklushoz, vagyis a programod egy adott utasításblokkot fog újra és újra végrehajtani anélkül, hogy onnan valaha tovább tudna menni. Ha persze a cikluson belül valamilyen memóriafoglalás is történik, akkor OutOfMemoryError-ra fog futni a programod. Ezen szerkezetek használatakor mindig különös figyelemmel kell eljárnod.

Ha szeretnéd gyakorolni a rekurziót további Java példákon keresztül, akkor ajánlom figyelmedbe a CodingBat oldalt, ahol több apró példán keresztül elsajátíthatod ennek fortélyait.

Ha tetszett, oszd meg!

Tanulj programozni

Tanulj programozni és válassz tudatosan képzést!

Tanulj programozni most! Nagy képzésválasztó cikkünkben válaszokat kaphatsz arra, milyen szempontokat érdemes figyelembe venned akkor, ha programozó tanfolyamot keresel, hogy végül a számodra legjobb döntést hozhasd meg és soha ne kelljen arra gondolnod, hogy „mi lett volna, ha…”.

Cikkünk elolvasása után töltsd ki a táblázatot a saját igényeid szerint és végül eredményes tanulást kívánunk!

Nézzük a kérdéseket!

  1. Miért fontos átgondolni a szempontokat?
  2. Mit szeretnél tanulni?
  3. Mennyi idő alatt?
  4. Milyen fizetési feltételekkel?
  5. Milyen elköteleződést igényel részedről?
  6. Mit kapsz érte cserébe?
  7. Mi a helyzet az apróbetűkkel?
  8. Honnan tudhatod biztosan, hogy érdemes belevágnod?
  9. Segítség a tudatos döntéshez

Miért fontos átgondolni a szempontokat?

Karrier és business coach-ként dolgozom évek óta programozók, tesztelők és más IT szakemberek mellett. Nap, mint nap találkozom azzal az érzéssel a beszélgetéseinkben, hogy egyes döntéseik, lépéseik olyan helyzetbe hozták őket, amelyben nem érzik jól magukat.  Fájó szívvel gondolnak bele abba, hogy mindez megelőzhető lett volna, ha nem csak egy oldalról mérlegelik a döntéseiket. Önismerettel és teljes körű tájékozódással tudsz számodra megfelelő döntést hozni, és ezt az időt nem érdemes megspórolni.

Ebben a cikkben nem lesz lehetőség mindent átbeszélnünk arról, hogy hogyan tanulj programozni, de a teljes körű tájékozódást szorgalmazó kérdéseket és segítő gondolatokat találsz majd benne. Ha úgy érzed, magad sem tudod, milyen munkahely tenne igazán boldoggá, tele vagy bizonytalansággal és szükséged lenne egy független segítőre, aki érzelmileg nem érintett, keress fel nyugodtan és beszélgetünk róla: Egyéni coaching beszélgetés

útjelző tábla a naplementében
Nem tudod merre indulj? Olvass tovább!

Mit szeretnél tanulni?

Az, hogy programozást szeretnél tanulni és hogy programozó szeretnél lenni, nem feltétlenül ugyanaz. Sokakat érdekel a programozás, akár a munkahelyükön bővítenék lehetőségeiket, akár hobbi projektjeiket szeretnék felfuttatni. Az, hogy „programozni szeretnék tanulni” még egy nagyon általános vágy. Érdemes mielőbb konkretizálnod, hogy mit és miért szeretnéd? Ha a coach beszél belőlem, akkor az első és legfontosabb kérdés nem is a „mit tanulnál?”, hanem a „miért?”. Ha biztosan tudod, hogy miért akarsz megtanulni programozni, mi a célod vele, mit tesz majd hozzá az életedhez az, ha megtanultad, akkor a „pontosan mit is kellene hozzá tudnod?” már egy könnyebb kérdéssé válik.

Játékokat szeretnél fejleszteni? Bankban dolgoznál szívesen? Egy menő multi IT szakembere szeretnél lenni és repülő autókat fejlesztenél akár túlórában is? Vagy egy kis cégnél, családi hangulatban dolgoznál szívesen középvállalati praktikus szoftvereken? Más programnyelvet használnak azok, akik a szoftverek megjelenésén dolgoznak (front end) és mást azok, akik a működési logikát írják (back end). Téged mi vonz igazából? Milyen programnyelvek érdekelnek?


Mennyi idő alatt tanulj programozni?

Általánosságban elmondható, hogy minél több fókuszált időt szánsz a tanulásra, annál jobban el fogsz tudni mélyedni a programozás rejtelmeiben. Ez elvezethet a végtelen idő érzetének csapdájához, azaz, hogy évek óta tanulsz, de a munkaerő piacra mégsem mersz kilépni vele. Egy másik nézőpont szerint elég csak a legkevesebb alapot megtanulni és utána menj, és csináld, a gyakorlat adja a többit! Ez könnyedén vezethet olyan néhány hetes gyorstalpaló képzések elvégzéséhez, amik után nem mersz elmenni egy állásinterjúra, mert még az interneten talált kérdésekre sem tudsz választ adni, élőben pedig végképp nem szeretnéd kényelmetlen helyzetbe hozni magad.

Mi hát a megoldás?

Az optimális időkeret meghatározása, személyes képességeid, készségeid és időd felmérésével.

  • Be tudsz járni akár 3-5 évig nappali képzésre egy felsőoktatási intézménybe?
  • Vannak támogató ismerőseid, rokonaid, akik segítenek a mindennapi megélhetésben, míg tanulsz?Akkor érdemes ilyen képzést keresned, és mellette gyakorlatot szerezned valós munkahelyen.

Ha munka mellett váltanál, akkor lehetőségként felmerülnek a hétköznap esti és hétvégi képzések. Az A&K Akadémián csak hétvégi képzésekkel találkozol. Miért? Mert hiszünk benne, hogy tanulni pihenten, a korábbi teendőktől időben és térben elhatárolva lehet jól. Ha 8-10 óra fizikai és/vagy szellemi munka után esel be a képzési órákra, akkor a fókuszod sehol sem lesz. Így hatékonyan, készségszinten elsajátítani egy új szakmát, különösen a programozást, nem lehet eredményesen. A hétvégi képzések előnye lehet, hogy jó eséllyel egy nagy alvás után, pihentebben érkezel az órákra, és az adott napot a tanulásra tudod fordítani. (Mindez persze hétköznapi munkavégzéssel számolva van így, ezért érdemes egyénileg végig gondolnod, melyik napokon vagy a legpihentebb. De figyelj, hogy a valóság talaján maradj!)

Tanulj programozni akár a munkahelyen! Számítógép egy munkahelyen.
Hétköznap vagy hétvégén érsz rá tanulni?

Bootcamp, tanfolyam, magánóra keretein belül tanulj programozni?

Népszerűek napjainkban a bootcamp-ek, és egész hetes, egész nap tartó képzések, melyeken reggeltől estig heti több nap jelen vagy. Úgy gondolhatod, hogy ez biztosan nagyon hasznos, mert segíti az elmélyülést, és ez így is van. Új információ befogadására azonban az agyunk egy bizonyos mértékig képes. Ha egy teljesen más terület után próbálsz programozni tanulni és napi 6-8-10 órában teszed ezt, két dolgot érhetsz el gyorsan: a felszínes tanulást és a kiégést.

Érdemes minden nap elővenni 1-2 órára és gyakorolni, míg a lelkesedést érzed, de a napi sok óra megterhelő tanulástól rövid időn belül a hátad közepére sem fogod kívánni a témát. Ez nem csak a programozással, mindennel így van. Gondolj csak az egyetemi vizsga-időszakokra, vagy az érettségire való felkészülésre. Még ha szeretted is a tárgyat, a végére már csak azt kívántad, hogy túl legyél rajta végre! Mértékkel ismételt rendszeresség a kulcsa a sikernek. Ha hetente egyszer új ismeretanyagot sajátítasz el pár órában, majd egy hétig minden nap gyakorlod, lehetőséged van beépíteni a tanultakat. Hozzákapcsolni a korábbi ismeretanyagokhoz, és ezzel megalapozod a hosszútávú memóriába jutását is.


Milyen fizetési feltételekkel tanulj programozni?

Biztosan számodra sem mondok meglepő dolgot, mikor azt mondom, hogy a színvonalas, minőségi programozó képzések drágák. Miért éri meg hát mégis belevágni egy ilyen vállalásba? Egyrészt, mert a minőségi oktatáshoz színvonalas oktatók kellenek, és a megfelelő fejlesztői háttérrel rendelkező szakemberek felvétele oktatóként garancia a gyakorlatorientált tudás megszerzésére. Ők viszont reálisan felmérik fizetési igényeiket és bizony náluk és velük tanulni drágább lesz. De eredményes és hasznos fogásokat tanulhatsz tőlük, melyeket később a mindennapi munkád során sikerrel kamatoztathatsz majd. Arról nem is beszélve, hogy programozóként elhelyezkedve és onnan visszatekintve ez a tandíj már nem is tűnik olyan soknak, hiszen rövid időn belül visszakeresed az árát, így ez tekinthető befektetésnek is, ha elszánt vagy és komolyan veszed a tanulást. Főleg, ha számodra is előnyös oktatói szerződést kötsz! Mire is gondolok?


Érdemes megnézned, mit és mennyiért kapsz az adott képzésen, milyen oktatóval, mekkora csoportban?

Sok helyen a 15+ fős létszámú csoportban kérdezni sem mersz, hiszen megakasztod az óra menetét, és egy kisebb tömeg előtt kellene hangosan beismerned, hogy nem érted az elhangzottakat. A közoktatás nem arra szocializál minket, hogy ezt lazán megtegyük, mi az A&K Akadémián ezt pontosan tudjuk. Ezért limitáltuk csoportjaink létszámát 6 főben, hogy senki se féljen jelezni az elakadását, és helyben, azonnal meg tudjuk válaszolni az egyéni kérdéseket is. Ilyen kis csoport esetén van idő megállni, újra átbeszélni a nehezebb részeket, sőt, rugalmasan a csoport igényeihez igazítani a haladási sebességet! Ezt 15-20 fő esetén lehetetlen megtenni anélkül, hogy valaki hátráltatva lenne a haladásban, vagy lemaradna a számára gyors sebesség miatt. A csoportlétszám tehát kritikus pontja a jó képzésnek, ezt mindig tartsd szem előtt!

Sok képzésen csak a kontakt órákon érheted el a tanárt, máshol, például az A&K Akadémián, a hét minden napján korlátlanul kérdezhetsz zárt, belső felületen. Így elakadásaiddal nem kell egyedül, otthon megbirkóznod a hét többi napján sem. Tedd fel hát minden olyan helyen, ahol érdekel a képzés: mit ad az intézmény a tandíjért cserébe?

A kapcsolatok fontosak. Ezt illusztrálják ezek a fém gömbök, csövekkel összekötve.
Milyen kapcsolatai vannak az iskolának?

Milyen elköteleződést igényel részedről?

Az sem utolsó szempont, hogy a tandíjon felül ők mit kérnek még tőled cserébe a képzésért? Nem egy helyen látni, hogy az állásgarancia igazából nem téged véd, nem neked előny, hanem a partnercégnek. Nézd meg hát pontosan, milyen állást adnak, milyen fizetéssel és milyen kötelezettségeket kell vállalnod ezekért cserébe?

Mi hiszünk abban, hogy amit tanítunk neked, az piacképes, és nem lesz gondod az elhelyezkedéssel. Ezért nem kötünk kizárólagos szerződéseket és nem kényszerítünk bele téged egy olyan állásba, melyet nem te választottál. Helyette állásinterjú garanciát vállalunk, azaz, hogy elmehetsz, megnézheted partnercégeinket, és a kapott ajánlatokat saját belátásod szerint elfogadhatod vagy elutasíthatod. Sőt, ha más cégekhez szeretnél menni, abban is segítünk. A szabadságod és elégedettséged tartjuk szem előtt, hiszen te vagy a mi ügyfelünk, és nem a cégek.


Mit kapsz érte cserébe?

  • Mit is jelent számodra a képzés?
  • Mit kapsz a képzés keretein belül és kívül?
  • A programozás órákon kívül mit kínálnak még számodra a képzésen? Ezek egyáltalán nem elhanyagolható részletek!
  • Ügyelnek-e például az angol szaknyelvi tudásod bővítésére, mely elkerülhetetlenül fontos az elhelyezkedéskor?
  • Támogatnak-e karrier terveid megvalósításában, vagy átsegítenek-e az elakadásokon?
  • Az ún. soft skilleket fejlesztő foglalkozásokat, prezentációs órákat a legtöbb helyen már reklámoznak, de ezek mennyire tartalmasak?
  • Vajon fordulhatsz-e hozzájuk akkor is, ha otthon elbizonytalanodsz, elfogy az önbizalmad, megrendül a motivációd, ha magánéleti problémáid vannak és ez befolyásolja az előre haladásod? 1 év ebből a szempontból hosszú idő, ez alatt sok minden történhet. Érdemes olyan oktatóhelyet keresned, ahol nem csak a szakmai, de emberi oldalról is támogatnak, hogy a lehető legjobb esélyekkel elérd az előre kitűzött céljaidat! Ahol igazán odafigyelnek rád!
Útválasztó
Te merre tervezel menni?

Mi a helyzet az apróbetűkkel?

Sose feledd megkérdezni, megnézni mi más van még a háttérben? Olyan alapvető fontosságú kérdéseket mindenképp tegyél fel, hogy milyen lehetőségeid vannak a képzés megszakítására, milyen kötelezettségeket vállalsz a részvétellel, mennyi hiányzást engedélyez a képzés és miért vállalsz felelősséget a képzés ideje alatt? Ez sokszor már jogi kérdés is lehet, ezért tanulmányi szerződésed érdemes előre átolvasnod, mielőtt aláírod, és a számodra kérdéses pontokra mindig kérdezz rá! Tisztázd a feltételeket, hogy nyugodtan járhass a képzésre, kockázatok nélkül tanulj programozni!


Honnan tudhatod biztosan, hogy érdemes belevágnod?

Két lehetőséged van e tekintetben. Kipróbálhatod otthon kezdőknek szóló gyakorló feladatokon keresztül, hogy érted-e és szívesen foglalkoznál-e hasonló kérdésekkel a jövőben. Ha konkrétabb válaszokra vágysz, eljöhetsz egy személyes interjúra, ahol felmérheted a készségeidet, felteheted a kérdéseidet Andrásnak személyesen arról, hogy mivel jár programozónak lenni. Sokszor egy külső, objektív vélemény megléte szükséges csupán ahhoz, hogy átlendülj a bizonytalanságon és belevágj életed egyik legnagyobb kalandjába! Szeretettel várunk!


Segítség a tudatos döntéshez – Hol tanulj programozni?

Ezzel a gyors áttekintő táblázattal szeretnénk neked segíteni, ha felmérnéd és összehasonlítanád a képzéseket, hogy hol tanulj programozni.

A szempontok, amelyeket mindig tarts szem előtt:

KérdésekA&K AkadémiaMás intézmény
Hol zajlik a képzés?Budapest III. Fürdő u. 2.
A+ kategóriás irodaház
modern berendezés
valódi fejlesztőcégnél
Mennyi ideig tart?1 év (50+ hét)
Mely napokon vannak órák?csak 1 hétvégi napon
6×45 percben
Mit tartalmaz a képzés?300 óra Java programozás + SQL, Javascript, HTML, CSS
50 óra angol nyelv
24 óra soft skills fejlesztés
Extrák3 havonta írásos egyéni értékelés és fejlesztési terv javaslat
online házi feladatok és folyamatos kapcsolattartás
referencia projektfeladatok
85% feletti eredmény esetén notebook ajándék
Hány fő van egy csoportban?maximum 6 fő
Garantálják a csoportlétszámot?Igen, garantált.
Vannak-e kiegészítő szolgáltatások?Business & karrier coaching
Life & art coaching
Oracle vizsgafelkészítés
Állásinterjú felkészítés
VIP Klubtagság
Van-e ösztöndíj program?Igen, ingyenes helyek pályázhatók mozgáskorlátozottak számára
Mennyibe kerül a teljes képzés?1 250 000 + ÁFA
Van-e részletfizetési lehetőség?Igen, 1-2-3-4-…12 részletben. Egyéni fizetési igény esetén is keress minket bizalommal!
Van-e állásinterjú garancia?Igen!
Kötelezettséget kell-e vállalnod a cégek felé?Nem. Semmilyen kötelezettséget nem kell vállalnod.
Hogyan ismerkedhetsz meg a sulival?Személyes 2 órás interjúra jelentkezhetsz, ahol az iskola vezetője személyesen válaszol a kérdéseidre.
Elérhetőséginfo@ak-akademia.hu
Ha tetszett, oszd meg!

Programozási feladatok kezdőknek

Programozási feladatok kezdőknek

Könnyed programozási feladatok kezdőknek, magyarázattal

Szeretnél kicsit belekukkantani, milyen is a Java programozás? Vajon értenéd? Meg tudnád tanulni?

Melyik rész érdekel a legjobban?

  1. Milyen nyelv a Java?
  2. Mire lesz szükséged programíráshoz?
  3. Helló Világ!
  4. Számok kiírása
  5. Ha mégsem egyedül tanulnál
  6. Kifejezések gyűjteménye magyarázattal

Milyen nyelv a Java?

A Java egy platformfüggetlen programozási nyelv. Erről már biztosan sokat olvastál, hiszen minden Java programozást oktató anyag, legyen online vagy offline, ezzel kezdi a Java nyelv bemutatását. De mit is jelent ez pontosan?

A platformfüggetlenség annyit tesz, hogy bármilyen gépen futni fog a program, amit Java nyelven írsz, ha van rajta JVM, azaz Java Virtual Machine, Java Virtuális Gép.

A Java nyelvre ezenkívül jellemző, hogy objektum-orientált, robusztus, biztonságos, többszálú és fordítóprogramos. Mit és hova kell fordítani?

A fordítás folyamata a következőképpen zajlik: A forráskódot a compiler (fordító) egy közbülső nyelvre fordítja, ez lesz a Java bájtkód. Ezt a Java bájtkódot fogja értelmezni és futtatni a korábban már említett Java Virtuális Gép.

notebook asztalon
Te hol szoktál gyakorolni?

Mire lesz szükséged programíráshoz?

Szükséged lesz egy fejlesztői környezetre, hogy komfortosan megírhasd életed első kódsorait. Írhatnád egy egyszerű szövegszerkesztőben is, de egy erre kifejlesztett környezet sokat tud neked segíteni, mert kiemeli a hibákat, javaslatokat és ötleteket ad arra, hogy mit tegyél, hogy működjön a programod. Sokféle fejlesztői környezet van forgalomban, választhatsz kedved szerint, csak keress rá az IDE, azaz Integrated Development Environment kifejezésre. A legnépszerűbb ingyenes megoldások az Eclipse, NetBeans és IntelliJ IDEA. Ha gondod adódna a fejlesztői környezet beállításával, egy részletes step by step leírást találsz ezen az oldalunkon: A fejlesztői környezet beállítása Ha ezután is segítségre van szükséged, kérdezz bátran, szívesen segítünk: info@ak-akademia.hu vagy írj itt a bejegyzés alatt kommentben!

Helló Világ!

Bármilyen programnyelvet is tanulsz, a leggyakoribb első lépés nem más, mint az ún. Hello World, a legegyszerűbb, de már működő program megírása. Ez nem szól másról, mint arról, hogy a programod egy gombnyomásra köszönni fog, és annyit mond majd, hogy „Hello World!

Hogyan is kell ezt megírni Java nyelven? Nézzük meg együtt!

                Én az Eclipse IDE-ben írom majd meg a programot, de ha neked más környezet szimpatikusabb, nyugodtan használd azt. Létrehozok egy új Java projektet, utána pedig egy új package-et, amibe belekerül majd ez az új, rövid kis program. A package-be kerül majd az új class vagyis osztály, amit stílusosan HelloWorld-nek nevezek el. Tehát a sorrend:

Eclipse IDE > Java project > New Package > New Class >

Hogy is fog kinézni a Hello World program? Nézd:

public class HelloWorld {

    public static void main(String[] args) {
        System.out.println("Hello World!");
    }

}

Bonyolultabbnak tűnik, mint gondoltad? Igen, a Java egy elég bőbeszédű nyelv, relatíve sokat kell gépelni ahhoz, hogy működőképes kódsorokat kapj. De ne ijedj meg, nézzük meg sorról – sorra és értelmezzük a látottakat együtt!

Az első sorban láthatod azt az osztályt (class), amibe az első programodat írni fogod. Azért adtuk neki a HelloWorld nevet, hogy be tudjuk azonosítani. Természetesen ennek jóval nagyobb relevanciája lesz, ha majd sok-sok ezer kódsoros programokat fogsz írni. Jelenleg nincs más feladata ennek az osztálynak, hogy tartalmazza a kis programodat, a köszönést.

Minden programnak, amit írsz, tartalmaznia kell egy belépési pontot, a Hello World-nek a belépési pontja public static void main(String[] args) sorban látható. Azért hívjuk belépési pontnak, mert innen indul a programod.

Ebben a programban az egyetlen utasítás, ami szerepel, az a System.out.println, ami nem jelent mást, mint hogy az utána következő zárójelben és idézőjelben levő szöveget a program kiírja a futtatás végén. Ez a szöveg lesz maga a köszönés, a „Hello World!”. Végül a program leáll, mert elfogytak az utasítások. Nincs tovább mit tennie.

Próbáld meg egyedül megírni ezt a saját gépeden!

Sok sikert kívánok!

programozási feladatok kezdőknek monitoron egy asztalon
Milyen lenne az álom asztalod?

Számok kiírása

public class EvenNumbers {

    public static void main(String[] args) {

        for (int i = 1; i < 50; i++) {

            if (i % 2 == 0) {

            System.out.println(i);

            }
        }
    }

}

Ezzel a programmal a páros számokat tudjuk kilistázni 1 és 50 között. Nézzük meg közelebbről, hogy hogyan is működik!

Itt is megtalálod az osztályt, melyet létrehoztunk hozzá, és a korábban már megismert belépési pontot, a public static void main sort. Ez a program is innen fog indulni. Ezt követően egy ún. for ciklust fogunk használni. A for ciklus arra való, hogy egy műveletet újra és újra megismételtessünk a programmal, egészen addig, amíg egy megadott feltételnek megfelel. Ez a feltétel ebben az esetben az, hogy a szám kisebb, mint 50.

Nézzük meg a for ciklust kicsit részletesebben: a for kifejezés után egy kerek zárójelet látsz és két pontosvesszővel elválasztott szakaszt, tehát az üres for ciklus így nézne ki: for( ; ; ) Miért fontos ez? Nos, mert nem mindegy, hogy a kerek zárójelen belül mit kell megadnod ahhoz, hogy működjön a programod. Mint látod 3 helyre tudsz írni: for(1;2;3) Hova mit kell írni?

  1. helyre kerül az ún. inicializáló kifejezés: kezdő értéket ad meg a ciklusváltozónak
  2. helyre a feltétel: aminek meg kell felelnie, és egyben megadja, meddig megy a ciklus
  3. helyre pedig az ún. növekmény, ami minden ismétlés után végrehajtódik a ciklusban

Mit tesz tehát a mi programunk? Felvesz egy i változót, ami kezdéskor 1 és egyesével elszámolgat addig, míg az i < 50 feltételnek megfelel.

Ezt követi egy if utasítás. Ez, ahogy az angol nyelvből már tudhatod, azt jelenti, hogy „ha”. Tehát egy feltétel. Az if utáni kerek zárójelben adjuk meg a feltételt, aminek megfelelését vizsgáltatjuk a programunkkal. Tehát számolgat a programunk 1-től 50-ig, egyesével és közben mindig megnézi, hogy az if feltételnek megfelel-e a kapott szám. Ha a szám osztható 0 maradékkal 2-vel, akkor páros. Ezt adtuk meg az if utáni kerek zárójelben. A % jel a maradékos osztás művelet jele, a dupla egyenlőségjel pedig az egyenlőség vizsgálat.

Legvégül pedig a HelloWorld-ben már megtanult kiíratás következik. Tehát ha a szám páros, ki fogja írni a programunk.

Miután átnézted és megértetted a program működési elvét, próbáld meg egyedül megoldani ismét!

Gyakorlás:

Ha ez a két program megy, gondolkodj el azon, hogyan tudnád kiíratni a páratlan számokat?

programkód mobilon
Milyen eszközzel szoktál programot írni?

Ha mégsem egyedül tanulnál

Ha úgy érzed, hogy ez egyedül túl nagy falat, még mindig dönthetsz úgy, hogy választasz egy alapozó képzést, mely segít elsajátítani azokat az alapelemeket, melyekkel már könnyedén tudod magad tovább fejleszteni a későbbiekben. Ha nem igazodsz ki a tanfolyamok rengetegében, nem csodálom, elképesztően sok van belőlük, mégis olyan, mintha első ránézésre mind egyforma lenne. Ha alaposabban megnézed, ez nagyon nincs így. A tájékozódásban segíthet neked nagy képzésválasztó cikkünk, olvasd el!

Kifejezések gyűjteménye magyarázattal

class – osztály, melyen belül a programot megvalósíthatjuk

compiler – fordító, mely segít a megírt programot lefordítani bájtkódra

for ciklus – az egyik ciklus fajta, sokszor használjuk akkor, amikor valamit többször kell lefuttatni és közben követnünk kell azt is, hogy épp hányadszor fut le

inicializálás – változó kezdő értékének megadása

if feltétel – feltétel, mely ha teljesül, akkor végrehajtunk adott utasításokat

Integrated Development Environment (IDE) – integrált fejlesztői környezet

JVM – Java Virtual Machine – Java virtuális gép, a bájtkódot ezzel tudjuk lefuttatni

növekmény – amennyivel a for ciklus ciklusváltozójának értéke a ciklusmag lefutása után nő

objektum orientált – objektumok fogalmán alapuló programozás

package – csomag

platformfüggetlen – minden eszközön működni képes

További remek fejlődési lehetőség számodra: Programozási alapismeretek

Ha tetszett, oszd meg!

Programozás alapok

Programozás alapok – Hogyan lesz az érdeklődésből tanulás?

Programozás alapok és gyakorló feladatok után kutakodsz? Jó lenne elkezdeni valahogy a programozás tanulást, de nem tudod, hogyan? Megrekedtél az anyag- és információgyűjtés fázisában, de nem tudtad még rávenni magad a folytatásra? Esetleg elkezdted, de nem sikerül haladnod, mert elveszel az információk tengerében? Ebben a bejegyzésben segítünk rendszerezni a tanuláshoz szükséges eszközöket és anyagokat, hogy áttekinthesd a lehetőségeidet és kiválaszthasd azt a csomagot, amely a legjobban támogatja a tanulmányaidat.

Akár egyetemen tanulsz programozni, akár képzésre jársz, akár otthon tanulsz, kiegészítő anyagok mindig jól jönnek. Ha egy adott területről több forrásból hallasz és látsz információkat, segít megérteni az összefüggéseket, elmélyíteni a tudást.

A tanulástechnika szintén fontos része a jó taneszköz-csomag összeállításának. Érdemes minél több érzékszerved bevonni a tanulás folyamatába. Ne csak olvass, de hallgass is előadásokat a témában, ehhez jó szívvel ajánlom Youtube csatornánkat, ahol érdekes, szakmába vágó meetupok felvételeit láthatod teljes hosszúságukban. Ezenkívül rövid, néhány perces videókat is találsz, programozóknak szánt Q&A videókat, melyek egy-egy témát röviden foglalnak össze. Itt bármikor lehetőséged van kérdezni akadémiánk vezető oktatójától, Andrástól, így, ha tanulás közben kérdésed merül fel, ne gondolkodj rajta, tedd fel neki bátran! Szívesen segítünk akkor is, ha jelenleg nem nálunk tanulsz!

Tanulási tippek – Téged mi érdekel a legjobban?

  1. Milyen nyelvek vannak és mire jók?
  2. Tanulási lehetőségek
  3. Java programozás könyvek
    1. A legjobb Java programozás könyvek TOP 5
  4. Java programozást oktató applikációk
    1. A legjobb Java programozás applikációk TOP 5
  5. Java programozás oktató videók
  6. Java programozást oktató weboldalak
  7. Tantermi programozó képzések
  8. Hogyan tanuljunk programozni?
  9. Extra kiegészítők Java programozáshoz

Ha nem tudod, hol kezdd, érdemes áttekintened a lehetőségeidet. Nézzük meg együtt, milyen programnyelvek vannak és ezeket milyen projektekben használhatod eredményesen!

Milyen programnyelvek vannak és mire jók?

Ha érdeklődsz a programozás iránt, már biztosan találkoztál a felismeréssel, hogy nem csak 1-2 féle programnyelv létezik, hanem nagyon-nagyon sok. Alapvetően elmondható, hogy vannak általános célú és bizonyos szakmai területekre jellemző, speciális programnyelvek.

Általános célú nyelvek olyan nyelvek, melyeket széleskörű felhasználhatóság jellemez, rugalmasan használhatod több szakterületen is. Ilyen például: Java, C, C++, JavaScript, Python, Ruby, Scala, PHP, stb.

A teljesség kedvéért nézzünk néhány területspecifikus programnyelvet is! Ilyen például a Mathematica matematikai feladatokhoz, a Logo kifejezetten gyerekek számára, az SQL a relációs adatbázisokhoz, vagy a Graphviz a gráfok ábrázolásához.

Ha nem konkrét szakterület-specifikus tudást szeretnél fejleszteni, akkor számodra is javasolt egy általános célú programnyelv elsajátítása. A legnépszerűbbek a Java, C, C++ és a Python. Legalábbis a 2019. júniusi TIOBE index szerint ez a négy a legnépszerűbb a fejlesztők körében. Ezekből is kiemelkedő a Java, igen népszerű általános célú nyelv, és elképesztően sok helyre keresnek Java programozókat a munkaerőpiacon. Ha szeretnél Java programozást tanulni, nézd meg az A&K Akadémia képzéseit, kezdőtől a professzionális szintig tanulhatsz nálunk, rugalmas tanmenettel, nagyon kicsi, 6 fős csoportban.

Bizonytalan vagy? Mielőtt belevágnál a tanulásba, érdekel, hogy jó programozó lennél-e egyáltalán? Gondold át blogcikkünk segítségével: Jó programozó lennék?

Két férfi ül a számítógép előtt és beszélgetnek a programozás alapjai cikkről.
A programozás alapok elsajátítását otthon is elkezdheted!

Tanulási lehetőségek

Tanulni sok mindenből sokféleképp lehet. Akár vizuális típusnak tartod magad, akár hanganyagokból tanulsz szívesen, vagy a könyvekre esküszöl, akkor is érdemes kipróbálnod más módszereket és eszközöket. Sosem tudhatod, melyik tetszik meg igazán, és természetes módon támogatja a tananyag megismerését, ha más forrásokból is hallasz róla.

Fontos már most az elején kiemelnem, hogy egyetlen oktatási anyag írójával, szerzőjével, tulajdonosával sem állunk üzleti kapcsolatban, ez tehát nem a reklám helye. Listáinknak semmi más célja nincs, mint az, hogy segítsünk neked elsajátítani a programozás alapjait, és ehhez jó segédeszközöket kínáljunk.

Az alábbi forráslistát nagyon hasznosnak érezzük és örömmel bővítenénk is, így, ha neked is van jó tipped arra, hogy honnan érdemes programozást tanulni, oszd meg velünk itt a bejegyzés alatt kommentben! Tanuljunk egymástól!

Java programozás könyvek

Könyvekből tanulni, tájékozódni a legáltalánosabb dolog, amit a középiskolai oktatásunk során megtanultunk. Így mikor programozás tanulásra szánja el magát valaki, főleg, ha nem gyermekfejjel teszi ezt, az automatizmusok bekapcsolnak és rögtön tankönyv keresésére sarkallnak. Természetesen minél gyorsabban és fájdalommentesebben szeretnénk elérni a célt, hát a lehető legjobb könyvet keressük. Az igényt kielégítendő megszülettek olyan összefoglaló művek, melyek gyors és hatékony tanulást ígérnek, akár 1 hét alatt, sőt 24 óra alatt is megtanítanak programozni. Mit is mondhatnék… óva intelek a csodáktól. Ha lenne ilyen módszer, akkor mindenki programozó lenne már, ahogy, ha létezne 1 hét alatt 30 kg zsírból fogyás, nem lenne ekkora probléma a túlsúly, a 200%-kal hosszabb szempilláktól pedig nem tudnánk pislogni sem, és még sorolhatnám a 21. század „csodáit”.

Programozni tanulni komoly elköteleződést, rendszeres, fókuszált tanulást és irgalmatlanul sok gyakorlást igényel részedről, és ezt nem tudod megspórolni. Sehogy sem. Ha jó könyveket keresel hozzá, természetesen vannak a piacon, nézzünk is rá néhány példát! Ha van jó kezdőknek szóló könyv tipped, ne tartsd magadban, oszd meg velünk kommentben, hadd nőjön a lista!

A legjobb Java könyvek TOP 5

  1. Oracle: A Beginner’s Guide
  2. Barry Burd: Tantusz könyvek – Java
  3. Kövesdán Gábor – Szoftverfejlesztés Java SE platformon
  4. Kathy Sierra, Bert Bates – Head First Java
  5. Cay S. Horstmann – Java SE8 for the Really Impatient

Java programozás alapok – oktató applikációk?

Mivel a nap szinte minden percében elérhető közelségben van az okostelefonunk, adódik az ötlet, hogy tanuljunk mobil applikációk segítségével is. Én is kipróbáltam, és nagyon jó tapasztalataim vannak, nem csak Java programozással kapcsolatos, de nyelvtanulást támogató applikációkat is találni. Érdemes lehet neked is belenézned egy-kettőbe.

Szoktál telefonról tanulni?

A legjobb Java programozás applikációk TOP 5

  1. Solo Learn – Java
  2. CodePoint – Learn Java Programming Offline
  3. Akshay Bange – Java Programming
  4. RPMS – Learning Java
  5. SoloLearn – Learn to Code for Free

Java programozás alapok – oktató videók

Aki programozni tanul előbb vagy utóbb a YouTube-on találja magát, ahol lelkes amerikai és még lelkesebb indiai fejlesztők tutorial-jait hallgathatja órák hosszat. Ezek közül is néhány csatorna méltán nagy népszerűségnek örvend. Te melyiket ismered már? Van személyes kedvenced?

  1. freeCodeCamp – Learn Java 8 – Full tutorial for Beginners
  2. Derek Banas – Java Tutorial
  3. Extrem Code – Java tutorial from Basic to Advance
  4. thenewboston – Java (Beginner) Programming Tutorials
  5. Telusko – Java Tutorial for Beginners – full course

Java programozást oktató weboldalak

Ki ne hallott volna már az EdEx vagy Coursera rendszerekről, ahol neves nagy egyetemek kurzusait hallgathatod meg? Kóder berkekben nagy népszerűségnek örvend a linda.com és az udemy.com is a korábban említettek mellett, a programozás alapok itt is erősek.

Kinek javasolt ez a tanulási forma? Nos, ha magányos harcos vagy, érdemes lehet itt kezdened a tanulást, de mentor nélkül az a tapasztalatunk, hogy hamar el fogsz veszni a sok információ sűrű erdejében. Épp ezért anyanyelvednek megfelelő mentor és irányítás mellé, kiegészítésképp javasoljuk ezeket a videókat, hogy valaki végig fogja a kezed, legyen, akitől bármikor tudsz kérdezni, és aki át tudja neked fogalmazni a választ akár többféleképp is, ha épp arra van szükséged. Így bizony, ezek hasznos oldalak, de csak módjával merülj el bennük!

Tantermi programozó képzések

Nagyon sok képzési hely közül választhat az, aki ma Java programozást szeretne tanulni Magyarországon. Ezek közül is a legtöbb iskola és programozás alapok szerint oktató bootcamp Budapestre koncentrálódott. Nem egyszerű a választás és könnyű beleszaladni számodra előnytelen megegyezésekbe is, különösen, ami a későbbi elhelyezkedési „garanciákat” illeti. Ha el akarod kerülni a kockázatokat, és felelősséggel szeretnél választani közülük a saját igényeidnek megfelelőt, akkor ajánlom figyelmedbe nagy képzésválasztó cikkünket, ahol kérdéssort és táblázatot is találsz, melyek segíthetnek téged a döntésben: Nagy képzésválasztó

Hogyan tanuljunk programozni? Programozás alapok kezdőknek

Hogyan ideális programozni tanulni? Erről megoszlanak a vélemények. Van, aki az alapokra épít, van, aki a mélyvízi gyakorlatra esküszik és van, aki szerint a jól bevált frontális oktatás a titok kulcsa. Hogy kinek-melyik tetszik jobban, ízlés kérdése.

Amiben mi hiszünk, az egy kis csoportos, modern oktatási forma, nagyon-nagyon sok gyakorlattal, alapos elmélettel fűszerezve. Nem hiszünk a villám-tanulásban, ahogy ezt már korábban ki is fejtettem, és a nagy csoport (10 fő felett) már meglátásunk szerint akadályozza az egyéni igények kielégítését, mint például az óra közbeni megállást vagy újra ismétlést az órákon, egyéni segítségnyújtást programozás közben, vélemények meghallgatását egyforma időkerettel.

Az A&K Akadémia egyik junior programozó csoportjának megbeszélése
Junior programozó képzés az A&K Akadémián

Extra kiegészítők

Nem egy olyan programozót ismerek, akinek teljes kis rituáléja alakult már ki. A fejlesztés egy soha véget nem érő tanulást igényel, hiszen a dinamikus fejlődéssel lépést is kell tartania a szakembernek, ha értékes munkát szeretne végezni. Így az aktív napi munkát folyamatos jelleggel ki kell egészíteni olvasással, tanulással, gyakorlással is.

Van, aki zenével tanul, más sportolás közben, de kifejezetten gyakoriak a stresszlevezető eszközök is tanulás közben, mint a stresszlabda nyomogatása vagy akár a rágózás.

                Neked van már kialakult technikád? Hogyan tanulsz a leghatékonyabban és mi az, amit el sem tudsz képzelni, hogy működne?

Oszd meg velünk véleményed komment formájában itt a bejegyzés alatt!

Ha tetszett, oszd meg!