Gyakori kérdés, hogy programozó karrier diploma nélkül is építhető-e és milyen esélyekkel indul neki valaki a programozásnak, ha nincs szakirányú végzettsége?
A programozói karrierről, a diploma szükségességéről, önfejlesztésről és szórakozásról beszélgettünk exkluzív interjú keretében Almási Zsolttal, partnercégünknél, a P92-nél dolgozó fejlesztővel.
Egy finom tejeskávé társaságában az A&K Akadémia egyik tantermében
Mesélj kicsit magadról, hogyan lettél programozó?
Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumba jártam. Akkor úgy gondoltam, hogy ebből 5 év elég is volt, nem akarok programozó lenni. Elmentem két egyetemre, de egyiket sem fejeztem be, fél évig jártam mindkettőre. Több bulin voltam, mint órán, eléggé elhanyagoltam. 🙂 Aztán elvégeztem egy OKJ-t. Ezt csak azért csináltam meg, hogy legyen papírom róla, hogy informatikában jártas vagyok. Véletlenül találkoztam a mostani főnökömmel és beszélgetés közben kiderült, hogy állást keresek, és tudta, hogy értek a programozáshoz, és bár diplomám nincs, behívtak interjúra és végül fel is vettek. Gyorsan pörögtek az események. Elvégeztem egy 6 hónapos belső képzést és aláírtam egy két éves szerződést. Eddig 3 projektben vettem részt. Körülbelül májusban lesz két éve, hogy itt vagyok.
Mi volt a legnehezebb az elején?
Egy olyan keretrendszerrel találkoztam, amit egyáltalán nem ismertem, ráadásul a keretrendszer maga a kód fele, tehát ha nem ismerem, akkor nem ismerem magát a kódot sem. Azt volt nehéz megtanulni, hogy hogyan kell használni. Ráadásul a kód sem volt egyszerű, egy metódus többezer sorral és benne nagy „if”-ekkel.
Hazaviszed a munkát?
Csak ha van kedvem, és ha érdekel annyira, hogy foglalkozzak vele otthon is. Többet szoktam azon gondolkodni, hogy hogyan lehet egy feladatot röviden megoldani, mint hogy nekiálljak a hosszú útnak. Az idő egy része azzal telik, hogy gondolkodom a rövidebb, könnyebb megoldáson. Nem fogok órákat gépelni, hogy ha meg tudom csinálni sokkal egyszerűbben is. A Java-ban az a nehéz, hogy rengeteget kell benne kódolni. Semmi kedve az embernek órákig csinálni. Keresni kell a rövidebb utakat, mert biztosan meg lehet csinálni egyszerűbben is. 🙂
Ha újrakezdhetnéd, akkor mit tennél másképp?
Ha újrakezdhetném, akkor azonnal, ahogy elvégeztem a középiskolát, elmentem volna egy ilyen helyre dolgozni, mint a P92. Ennek van értelme. Esetleg mellette megcsináltam volna az egyetemet, de nem biztos. Szerintem az egyetemnek önmagában semmi értelme nincs, úgy pedig pláne nem, hogy arra 3,5 – 5 évet tisztán rászánjak. Felesleges ebben a szakmában. Itt sokkal többet számít a gyakorlati tapasztalat.
Szerinted mit jelent, ha valaki diplomás?
Az egyetem önmagában annyit jelent, hogy van elég kitartásod elvégezni, tudsz tanulni, képes vagy magadra erőltetni a folyamatos tanulást, különben nem tudod befejezni az egyetemet. Ebben jó. Illetve bizonyos szinteken már kell a matek is, és ott tanítanak ilyet. De ez is ritka, és csak bizonyos pozíciókban van rá szükség. Külön cégek foglalkoznak ilyesmivel. Üzleti szoftverekhez nem kell matek, itt már meg van írva az a rész, csak használni kell tudni.
Gondolkodtál azon, hogy most utólag elvégzed az egyetemet?
Hááát… legfeljebb csak a papírért. Talán. De minden álláshirdetésnél az van odaírva, hogy BSc, MSc vagy azzal egyenértékű tapasztalat az adott területen. Az meg megvan. 🙂
Érezted valaha hátrányos helyzetben magad azért, mert nincs felsőfokú végzettséged?
Nem. Még nem fordult elő, hogy a papír hiányzott volna. Az ott megszerezhető tudás sem nagyon hiányzott. A matek egyszer jól jött volna, mert volt egy könyv a funkcionális programozásról, amit el akartam olvasni, de nagyon belemerült a részletekbe, és nem minden részt értettem pontosan.
Mit tanultál meg a felvételi utáni belső képzésen?
A fél éves belső képzésen a sebességet növeltük, mert ezen a munkahelyen azért kell tartani egy bizonyos tempót. Ezen kívül megtanították, hogy hogyan tudok utána nézni dolgoknak, hogyan tudom fejleszteni saját magam. Meg kellett szokni, hogy mindig újabb és újabb dolgoknak kell utána nézni.
Milyen könyveket ajánlanál kezdőknek?
The pragmatic programmert, a Clean Codert. Egyik sem kódspecifikus, inkább ilyen soft skilles. Ezenkívül a Java Core-t és a Clean codingot is mindenképp ajánlom. Ezeket angolul olvastam, magyarul nincsenek olyan jó könyvek, és ha le is fordítják magyarra, sosem fogod úgy látni azokat a kifejezéseket. A gyakorlatban úgy is minden angolul van. Ha megtanulod magyarul, és rákeresel, akkor nem találsz róla semmit, és fejben átfordítani utána elég nehéz. Jobb eredetiben olvasni.
Szerinted mennyire fontos a szakmai életben az angol? Te hogyan tanultál meg angolul?
Régebben heti 14 órában tanultam az angolt, és most angolul olvasok, tanulok, dolgozom. Az, hogy angolul kell tudni, az nem lehet kérdés. A könyveket meg kell tudni érteni, hogy tudd magad otthon fejleszteni. Informatikai szaknyelvből nem középszinten vagyok, sokkal magasabban. Lehet, hogy középszinten vagyok angolul mondjuk főzésből, mert zöldséget csak kb. tíz darabot tudok mondani. 🙂 De szaknyelvből kellenek a szavak. Sok mindent nem is tudok magyarul, csak angolul.
Most lehet, hogy németül kellene megtanulnom, mert gondolkodtam azon is, hogy kimennék Bécsbe dolgozni. Az is csak 3 óra vonattal, nem távolság, bár ha elkészül a bullet train akkor csak 13 perc lesz. 🙂 Hamarabb kiérnék vele Bécsbe, mint innen a Nyugatiba. Megérné kimenni dolgozni, mert ott még magasabbak a fizetések. A normál fizetés is 60 ezer euró évente. Még ha a harmadik legdrágább európai város, akkor is megéri.
Oda nem elég az angol nyelvtudás?
Az angol alapelvárás, de azért azt minden német álláshirdetésben írják, hogy egy kommunikációs szinten illik tudni németül is. Lehet, hogy a munkatársak egy része nem beszél angolul? Nem tudom.
Visszatérve a korábbi gondolathoz: ha jól értem, te most saját magadat fejleszted?
Igen. Olvasni és tanulni egyszerűen muszáj. Lehet egyedül is tanulni, de persze az a legjobb, ha van egy mentora az embernek, aki segít. Az nagy előny. Csak nehéz jó mentort találni. Nekem szerencsém volt itt a cégnél, mert mellettem volt István, aki csak úgy dobálta nekem a linkeket és könyvcímeket, hogy mi mindent olvassak el, tanuljak meg. Nagyon sokat segített a kifejezésekkel, hogy mire érdemes rákeresni. Ez tök jó volt, mert igazából rám volt bízva, hogy mennyit tanulok. Nagyon sokat segített benne.
Mit tanácsolnál egy teljesen kezdőnek, aki most kezd el először programozni?
Keressen rá a népszerű programnyelvekre, és válasszon egy szimpatikusat közülük! Szerintem a Java nagyon jó. De ahhoz, hogy önállóan tovább tudja saját magát fejleszteni, ahhoz először valahogy el kell érnie egy bizonyos szintet. Hiszen, ha nem tudja, hogy mit keressen, hogyan működik ez az egész, akkor esélytelen. A kezdeteknél mindenképp jó egy mentor. Ha nem tudja, hogy miben kell fejlődnie, akkor az nagy pech, ha egyedül van, és nincs kitől kérdezni, tanácsot kérni.
Milyen a jó mentor, és miért?
Legfőképp türelmes. Programozni elég nehéz dolog. Nem olyan egyszerű, mint ezt olyan sokan mondják, hogy ott van, elég elolvasni és kész. Sok helyen ez jön le a netről, de ez nem igaz. Próbálják könnyűnek mutatni, pedig nem egy könnyű dolog, szerintem. A valódi munka nem arról szól, hogy írsz valami újat. Bele kell nyúlni a meglevőbe! Senki a bolygón nem kap olyan feladatot, hogy magától írjon, tisztán egy programot, ezt megmondom neked itt a széken ülve. A valóság arról szól, hogy egy már meglevő rendszerbe kell belenyúlni felelősséggel, és az nem egyszerű. És nap, mint nap ezt kell csinálni.
Szerinted mire számítsanak a kezdők a tanfolyamunk alatt?
Lesznek nehéz pontok, amin át kell majd esniük ebben biztos vagyok. Mindenkinek lesz olyan, hogy nem érti meg, amit tanul, és ülnie kell rajta 3-4 napot, és még azután is szembe kell néznie azzal, hogy nem érti meg. Idő kell neki, mire az ember rááll. Még a mai napig is simán van olyan, hogy valamit nem tudok megcsinálni és akkor egy héttel később egyszer csak katt, és beugrik. És akkor megvan! Tehát türelem kell, mindenképp! Vannak dolgok, amikhez idő kell, nem megy másképp. Lesz olyan, hogy Andris elmondja egyféleképp, nem értik meg, másképp, harmadik módon és mondhatná tizenötféleképpen, akkor sem megy. Van ilyen. Az a helyzet már nem a magyarázaton múlik. Érnie kell a gondolatnak és majd hetekkel később meg lesz az a megoldás. Erre fel kell készülni. Mindenki másképp működik.
Az elmúlt évek során volt, hogy elvesztetted a motivációdat, és beleuntál?
Persze, unalmas részek is vannak. De mit lehet ilyenkor csinálni? Beleharapok az ajkamba és várok. 🙂 Meghallgatom, megnézem, és ennyi. Ha szükségem van rá, újra és újra rákeresek, utána nézek, és előbb-utóbb megmarad. Amikor gondolkodok rajta, akkor általában gyorsan megtanulom, de bemagolni semmit nem magolok be. Felesleges. A leghatékonyabb tanulás a gyakorlás. Én sokszor elég lusta vagyok ehhez, de én is látom, hogy kell. Be kellene áldozni 1-2 órát gyakorlásra.
Most, hogy ebben dolgozol, most is folyamatosan tanulsz?
A jó pap is holtig tanul, nekünk is muszáj. Szinte havonta változik az egész, tartani kell a lépést. Muszáj olvasni, tanulni. Nem szabad abbahagyni, mert lehagy a szakma. Be kell áldozni valamit, hogy legyen rá idő. Vagy kevesebbet dolgozok konkrétan, és utána járok dolgoknak, vagy ha munka mellett nem fér bele, akkor otthon kell utána járnom. A P92-nél is van lehetőség tanulni. Angolra is lehet járni, Clean code-ra, Refactoringra, stb., heti több órában.
Próbáltad már tanítani azt, amit megtanultál?
Nem, még nem. Ha valakinek van valami problémája, elakadása, akkor szívesen segítek, persze. De tanítani az más dolog.
Milyen álmaid vannak a jövőre nézve?
Több fizetés, esetleg külföld. Volt egy lehetőség itt a P92-nél is, hogy ki lehet menni Amerikába, meg is pályáztam, de sajnos nem engem választottak. Külföldön a legtöbb helyen angol kell, úgyhogy ez nem lesz gond a jövőben sem.
Jelenleg meg vagy elégedve a fizetéseddel?
Meg vagyok elégedve, igen. Többet keresek, mint más ismerőseim, nagy átlagban. Persze vannak elképzeléseim a jövőre nézve, ha lejár a két éves szerződésem, de ez így rendben volt eddig.
Nem aggódsz, hogy mi lesz utána?
Nem. Tele van a net álláshirdetésekkel. Nem szoktam sokat aggódni, nincs miért. Eddig sem kellett sokat interjúra járnom. Anno összesen 2 helyre adtam be a CV-met, a P92 volt az egyik. Szóval kb. azonnal sikerült. Szinte azonnal fel lettem véve. Válogatós vagyok és szerencsére lehet is válogatni. Régebben azért nem mertem sok helyre elküldeni a CV-met, mert tudtam, hogy nem felelek meg, de ez most már nincs így. Most már megfelelek, van önbizalmam.
Van hobbid?
Most tanulok japánul, király. 🙂 Nem a megtérülés miatt, csak egy drága hobbi. De amúgy is tele vagyok olyan hobbikkal, amik időt és pénzt vesznek el. 🙂
A PC-s játékoknak is van haszna, csak nehéz bemutatni őket, de az életben kijön, hogy ha jó vagy ezekben a játékokban, akkor az életben is bizonyos dolgokhoz valahogy jobban értesz. Csak erre nem lehet könnyen rámutatni, hogy ez és ez az a pont, amiben jobb vagy. Játszva tanul velük az ember. Szerintem jók. Ha tudsz párhuzamot vonni a játék és egy másik dolog között, akkor nagyon hasznos. Rendszerezni is megtanulsz, nyelvet gyakorolsz, reakcióidőd is nőhet, persze játéktól függ.
Ezeken kívül sokat olvasok. Egy évben elolvasok vagy húsz ponyvát (pl. a kedvenc kiadóm az Agave), és kb. három komolyabb szakmai könyvet. Egy 400 oldalas ponyvát kb. egy nap alatt elolvasok. Leülök, vagy az utcán olvasok, utazás közben, sőt, séta közben is tudok olvasni.
Hogy állsz a soft skillekkel?
El tudom adni magam. Ha már beszélgetnem kell valakivel, akkor már előnyben vagyok. Nekem ez nem gond. Komoly konfliktusom sem volt munkahelyen senkivel. Kreatív viták vannak, vagy van, hogy hangosabbak vagyunk, de semmi komoly.
A soft skillek fejlesztéséhez van valami jó tanácsod a most induló csoportnak?
Elküldeném őket egy buliba, hogy szedjenek fel egy nőt vagy férfit! Oda pont ugyan ezek a készségek kellenek. 🙂
•
Köszönjük szépen a beszélgetést! 🙂