fbpx

Ilyen programozókat keresnek a munkáltatók!

– avagy milyen tulajdonságokat mérnek egy IT interjún?

Programozók felvételi interjúján hogyan tudsz kitűnni a tömegből?
Hogyan lóghatsz ki a sorból?

Mire van szüksége valakinek ahhoz, hogy jó programozóvá váljon? Milyen programozókat keresnek a munkáltatók? Milyen interjúkérdésekbe futhatunk bele az IT szektorban?

Ha utánanéztél valamennyire a programozói szakmának, vagy már ebben a szektorban dolgozol, talán nem lepődsz meg azon, ha azt mondom, ezen a területen nem elegendő önmagában a munka elvégzéséhez szükséges programozási nyelv / nyelvek ismerete. Ha kíváncsi vagy rá, mi alapján válassz programozási nyelvet, kattints ide!

A listán a programozási nyelveken túl még számos más attitűd is szerepel, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy jó programozónak számítson valaki.

Nézzük meg, mely tényezők szükségesek ahhoz, hogy valaki nagyszerűen kiegészítse (leendő) munkahelyének programozói csapatát. Továbbá azon kérdéskörökből is szemezgettem, amelyek ezen tulajdonságok szűrésére szolgálnak egy-egy állásinterjú során.

Készen állsz? Vágjunk is bele! 😉

1. Megfelelő tapasztalat

Tudom, közhely, de mindannyian tudjuk, hogy a megfelelő tapasztalat mennyire fontos, mikor egy új munkahelyre pályázunk. Azonban fontos tisztázni, hogy nem feltétlenül az a jó módszer, ha sok programnyelvhez értünk egy keveset. Sokkal inkább kifizetődő hosszútávon az, ha elmélyülünk egy-egy nyelvben, valamint a hozzá szükséges alkalmazásokban, és ezekben szerzünk többéves tapasztalatot.

Az a programozó, aki egy bizonyos programozási nyelvben fejlesztett éveken keresztül, sok álláspályázatra tökéletes jelölt lehet, mivel több éves tapasztalata biztos alapot ad neki a programozás más területeihez és sokkal gyorsabban fog akár még egy új nyelvet is elsajátítani.

Interjúkérdés minta: Milyen tapasztalatai vannak a különböző programozási nyelvekkel kapcsolatban?

2. Tanulásra való hajlandóság

A technológia folyamatosan fejlődik, és egy programozó ma megszerzett készségei és képességei valószínűleg néhány év alatt elavulnak. A cégek számára így kiemelten fontos szempont, hogy olyan programozót találjanak, aki figyelemmel kíséri a legújabb technológiákat, és szívesen él a rendelkezésre álló továbbképzési lehetőségekkel.

Interjúkérdés minta: Mit tesz azért, hogy a programozási készségei naprakészek legyenek?

3. Hibakereső képesség

A kódírás csak egy része a programozói munkának. Ha a szoftver nem működik a várt módon, akkor a programozótól elvárható, hogy gyorsan és hatékonyan jusson el a probléma gyökeréhez.

Ilyen helyzetekben hasznos, ha a programozó alaposan megvizsgálja a kódot és addig kutatja a lehetséges kérdéseket, amíg nem talál rá választ.

Ahelyett, hogy vakon órákat töltött volna véletlenszerű változtatások elvégzésével, ez a hozzáállás sokkal szerencsésebb! 😉

Interjúkérdés minta: Hogyan kezeli a felmerülő hibákat a kódjában?

4. Munkakörnyezet

Egyes programozóknak teljes csendre van szükségük a koncentráláshoz, míg mások káoszban és háttérzajjal tudnak hatékonyan dolgozni. A munkavállaló személyes preferenciái fontos részét képezik a termelékenységnek, ezért fontos, hogy ezen a téren is tisztában legyünk elvárásainkkal és a munkáltató által kínált lehetőségekkel. Így el tudjuk kerülni az ebből adódó feszültséget, és az esetleges korai munkahelyváltást.

Interjúkérdés minta: Ön számára milyen az ideális munkakörnyezet?

5. Problémamegoldó képesség

Azok számára, akik még soha nem próbáltak meg létrehozni egy alkalmazást a semmiből, a programozás legjobban egy rendkívül nehéz matematikai egyenlet megoldásával hasonlítható össze. Egy jó programozó arra törekszik, hogy módszereket találjon arra, hogy az általa megírt program működjön a fennálló esélyek és nehézségek ellenére is. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy minden alkalommal, amikor egy innovatív új projektet javasolnak a cégnél, a „nem lehet megtenni” attitűd jellemzi majd a hozzáállását. Ami sem az egyéni fejlődésében, sem a cég előmenetelében nem eredményez előrehaladást.

Interjúkérdés minta: Hogyan menedzselne egy (szinte lehetetlennek tűnő) feladatot a cégnél?

6. Szenvedély a munka iránt

Míg a legtöbb fejlesztő általában reggel 9-től délután 5-ig tartó, többnyire rugalmas munkaidőben dolgozik, a toborzás során előnyt élveznek azok a pályázók, akik a munkaidejükön kívül is szívesen foglalkoznak 1-1 feladattal, ha azt a helyzet megkívánja.

Ezeket az alkalmazottakat gyakran az interjú során az érdeklődési körük által találják meg. A jó programozók az önjelölt „számítógép kockák”, akik számítógépes játékokkal, szerverek építésével, vagy a barátaik szórakoztatására alkalmazások létrehozásával töltik a szabadidejüket. Noha ez a szenvedély nem szükségszerű, mégis a legjobb szakemberek azokból lesznek, akiknek nem csak a munkájuk a programozás, de egyben a szenvedélyük is.

Interjúkérdés minta: Milyen hobbijai vannak?

7. Stressztűrő képesség

Habár a kívülállók számára talán nem tűnhet úgy,  a programozói munkának vannak rendkívül stresszes részei. Ha szűk a határidő, és úgy tűnik, semmi sem működik, könnyű a stressznek teret engedni. Az ideális programozójelölt képes a stresszes helyzeteket is nyugodtan kezelni, és ami a legfontosabb: így is képes folytatni a munkát és megfelelően helytállni.

Interjúkérdés minta: Meséljen egy olyan időszakról, amikor extrém nyomás alatt volt, és az alkalmazás nem működött. Mit csinált?

8. Együttműködés

Ha szóba kerül a programozói szakma, többeknek egy antiszociális okostojás jut eszébe, aki egész nap csak a számítógép előtt ül, és egyáltalán nem tölti az idejét semmi olyan haszontalannal, ami nem a kódolással, vagy épp egy eszeveszett számítógépes játékkal kapcsolatos. 🙂

A programozóktól mindenesetre nem elvárt, hogy különösebb ügyfélkezelői képességekkel rendelkezzenek. A programozás azonban nem magányos szakma. Dolgozhatsz Te akár nagy multicégnél, vagy kisebb startup-nál, mindenképpen együtt kell működnöd a kollégáiddal és a vezetőiddel. Persze, lehetsz szabadúszó is, ahol kollégáid, főnökeid nem lesznek, ügyfeleid viszont annál inkább, akikkel szintén rendszeresen tartanod kell a kapcsolatot. Így a másokkal való együttműködés képessége ebben a szakmában is elengedhetetlen.

Ráadásul ezt a képességedet nagyon jól tudod alkalmazni az esetleges ügyfélmegbeszéléseken, ahol akár egy teljesen laikusnak kell elmagyaráznod egy adott rendszer működését.

Interjúkérdés minta: Magyarázza el egy laikusnak, hogyan működik a kedvenc projektje!

9. Lustaság

Ezt imádni fogod! 😀

Larry Wall, a The Perl Programming Languages (https://www.perl.org/) szerzője szerint egy programozó három jó tulajdonsága a

  • lustaság,
  • a türelmetlenség és
  • az önhittség.

A lustaság minden munkavállaló számára egy nem kívánt tulajdonságnak tűnik, de az informatika területén erről máshogy vélekednek! 🙂 Természetesen, most ne arra gondolj, hogy azok a programozózsenik az ideálisak, akik nem járnak be dolgozni, nem végeznek a feladattal határidőre, vagy éppenséggel folyton noszogatni kell őket a munka elvégzésére.

Sokkal inkább ez azt a megközelítést takarja, ahogy Bill Gates vélekedik erről: „Mindig egy lusta embert választok ki egy nehéz munkára. Mert ő talál egy könnyű utat az elvégzésére.”

Valószínű, hogy ez a személy megtalálja a leggyorsabb és leghatékonyabb módszert. A programozóknál pedig gyakori jelenség, hogy minden esetben találnak módot az egyes folyamatok automatizálására, amivel főként a cég számára időt és pénzt takaríthatnak meg.

Interjúkérdés minta: Meséljen nekünk egy olyan szituációról, amikor egy folyamat automatizálásával időt takarított meg!

10. Üzleti perspektíva

Miközben a készülő szoftver egy részére fókuszálunk, könnyű elvesznünk a részletekben, és elfelejteni a nagy egészet. Az ideális programozónak olyan üzleti rálátása van, amely lehetővé teszi számára, hogy az aktuális alkalmazáson túllépjen. Egy üzleti központú programozó ötleteket javasol új alkalmazásokhoz, amelyek javíthatják a készülő program működését.

Interjúkérdés minta: Tett már valaha olyan javaslatot, amely javította az üzleti folyamatokat?

11. A tervezés képessége

Egy jó programozó mielőtt nekikezdene az új megbízásnak, először is megszerzi a lehető legtöbb információ a kívánt végtermékről. Ez alapján pedig megtervezi a program szerkezetét, majd csak utána kezd neki a kódolásnak.

Interjúkérdés minta: Adott egy feladat. Hogyan áll neki a megvalósításnak?

12. A kudarc kezelése

Mindenki elkezdi valahol. Egy programozózseni sem születik úgy, hogy mindent rögtön, tökéletesen tud. Erre a szakmára különösen igaz, hogy minél többet gyakorolsz, minél szélesebb területen szerzel tapasztalatokat, annál jobb szakemberré válsz. Kezdetben a kudarc szinte borítékolható, mégis fontos, hogy ne kudarcként éld meg a kezdeti nehézségeket. A hiba nem kudarc, hanem tanulás.

Egy jó programozó tanul az esetleges hibáiból, és legközelebb már nem követi el őket. Ne feledd, nincs siker kudarc nélkül! Nem véletlenül szeretik a versengő típusú dolgozókat, akik a felmerülő problémákban nem nehézséget, sokkal inkább kihívást látnak.

Fontos a kitartás és a szorgalom, hogy szükség esetén újrakezdjük a munkát, vagy éppenséggel munkaidő után is folytassuk.

Interjúkérdés minta: Töltött-e már el órákat csak azzal, hogy megtalálja a rossz megközelítést a kódjában? Mit csinált pontosan?

13. Csapatjátékos mentalitás

Ahogy már fentebb is említettem, egy programozó ritkán dolgozik egyedül. Ez még abban az esetben is igaz, ha ő a cég egyetlen fejlesztője, vagy szabadúszó. Alapvető fontosságú tehát a többi programozóval, az üzleti partnerekkel, valamint a marketing-, és értékesítési munkatársakkal való megfelelő kapcsolattartás és együttműködés. Ha jól be tudsz illeszkedni a csapatba, gördülékenyebb lesz a munka is. 🙂

Interjúkérdés minta: Meséljen egy eredményes csapatmunkájáról!

14. Kutatási hajlandóság

Egy programnyelv ismerete csak egy része a munkának. A jó fejlesztőnek meg kell tanulnia az egyes iparágak alapvető jellemzőit is, annak érdekében, hogy olyan programokat készítsen, amelyek tökéletesen kiszolgálják az ügyfelek / felhasználók igényeit.

Interjúkérdés minta: Meséljen nekünk arról, amikor mélyebben utána kellett néznie egy adott iparágnak! Hogyan végzett kutatást?

15. A határidők betartása

A legtöbb programozó határidős projektekkel dolgozik. Bár fontos, hogy a vezetők megértsék az új alkalmazások kódolásához, vagy a meglévők javításához szükséges ésszerű időt, a programozóknak tiszteletben kell tartaniuk a kijelölt határidőket. Fontos szempont tehát, hogy egy jó programozó megfelelően tudja beosztani a rendelkezésére álló időt, annak érdekében, hogy eredményesen elkészüljön a feladattal a kitűzött határidőre.

Interjúkérdés minta: Írja le azt az időszakot, amikor szűk határidőn belül kellett teljesítenie!

Nem könnyű tehát sem jó programozónak lenni, sem pedig megtalálni a megfelelő programozót. 🙂 Pláne, ha az illető még nem rendelkezik kellő tapasztalattal. A hatékonyabb állásinterjúk érdekében már az a jellemző, hogy nem csak a HR-sek, hanem a programozó munkatársak is jelen vannak és részt vesznek a kiválasztásban.  Így könnyebb mérni a pályázó szakmai tudását és ismereteit.

Ha szeretnél egy emberileg és szakmailag is megbecsült karriert, és úgy érzed, szívesen belevágnál a programozásba, kattints ide!

Mit gondolsz? Hozzád melyik pont áll a legközelebb és melyik áll a legtávolabb?

Ha tetszett, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel, és tarts velem legközelebb is! 😉