fbpx

Gondoltad volna? 8 érdekes tény a Java-ról

Korábbi blogposztunkban már olvashattatok a Java nyelv népszerűségéről. Ha mégis lemaradtatok volna róla, ide kattintva megtudhatjátok, miért is annyira töretlen a sikere.

A Java az egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben használt programozási nyelv. Köszönhetően a platformfüggetlenségnek, a kódok könnyű olvashatóságának és egyszerű megértésének, világszerte több millió eszközt fejlesztenek Java-ban.

Annak ellenére, hogy ilyen nagy népszerűségnek örvend, vannak olyan érdekes tények, amelyekről valószínűleg még sokan nem hallottatok.

Íme néhány olyan különleges tény, amelyet talán a fejlesztők közül sem ismer mindenki, így könnyen lenyűgözheted programozó barátaidat, munkatársaidat, vagy akár a felvételi interjúkon is brillírozhatsz velük.

A Java egy Oak nevű programnyelvből született

Az Oak eredetileg egy platformfüggetlen nyelv volt videójáték-konzolok, videómagnók és más kommunikációs felvevő készülékek számára. Az eredeti Oak név a nyelv atyjától, James Goslingtól származik, aki az irodája előtt növő tölgyfáról adta ezt a nevet a programnyelvnek. Később kiderült, hogy ilyen elnevezésű nyelv már létezik, ezért végül az Oak Java néven vált ismertté, melyet 1995-től a Sun Microsystems fejlesztett.

A legenda szerint a Java elnevezés egy kávézóhoz köthető, ahová a fejlesztői csapat rendszeresen látogatott. A nyelv fejlesztése közben elfogyasztott, rengeteg, Java-szigetéről származó kávé eredménye lett a Java elnevezés. 🙂 Nem meglepő, hogy a nyelv szimbólumává végül a gőzölgő kávéscsésze vált.

Persze a kávé más helyen is visszaköszön a programnyelvben. Tudtad, például hogy minden lefordított .class fájl azonos bájt sorozattal kezdődik?

Ha bármilyen java.class fájlt hexa szerkesztővel megnyitsz, akkor minden esetben az első sor elején ezt a varázslatos szót találod: CAFEBABE.

A varázslatos CAFEBABE szó minden lefordított .class fájl elején

A CAFEBABE név kialakulásáról bővebben itt olvashatsz.

A Minecraft először Java-ban készült

A Minecraft az egyik legnépszerűbb videójáték. Teremtője, Markus Alexej Persson, ismertebb nevén Notch, először Java nyelven írta meg a játékot, egyszerűen azért, mert ez a programozási nyelv volt a legkényelmesebb számára. Miután a Minecraft-ot a Microsoft megvásárolta, az új tulajdonos kiadta a C++ verzióját.

A híres Minecraft videójáték

Megtanít a programozói gondolkodásra

Tudtátok, hogy egyre többen a Java tanulásával kezdik a programozói karrierjüket?

Noha a szintaxisa időnként bonyolult lehet, megtanítja a tanulókat arra, hogy úgy kezdjenek gondolkodni, mint a programozók. Más szavakkal, bemutatja azokat a problémamegoldó készségeket, amelyek hasznosak lesznek számotokra akkor is, ha majd bonyolultabb nyelvekkel kezdtek ismerkedni.

A Java tanulása során fejleszthetitek az algoritmikus gondolkodást, a problémamegoldó képességeiteket és az induktív gondolkodás képességét egyaránt.

A Java kabalafigurája, Duke

Ha ismered a Shrek című mesét, akkor ismerős lehet számodra Joe Palrang munkája. Nem vitatható azonban, hogy Joe a fejlesztők körében inkább a Duke-ról, mintsem a Shrek-ről híres, mert ez a kabalafigura kiemelkedő szereplője a nagyon népszerű JavaOne konferenciáknak.

Ahhoz azonban, hogy megtudjuk, ki is Joe Palrang, és hogy lett Duke a Java kabalája, ugorjunk kicsit vissza az időben.

A Java fejlesztés korai szakaszában a Sun Microsystems Green Project csapata elkészítette első működő demóját, a Star7 nevű interaktív kézi vezérlőt. Az animált érintőképernyős felhasználói felület középpontjában egy Duke nevű rajzfilmfigura állt. Az ugráló kis kabalafigurát a csapat egyik grafikusa, Joe Palrang készítette. Joe, ahogy említettem számos más népszerű animációs filmeken is dolgozott, mint például a Shrek, a Túl a sövényen, vagy az Elvitte a víz.

A Duke úgy lett tervezve, hogy egy úgynevezett „szoftver ügynököt” képviseljen, aki a felhasználó számára feladatokat hajt végre. Duke tehát egy interaktív figuraként működött, aki lehetővé tette az új típusú felhasználói felület alkalmazását, mely túlmutatott az addigi asztali számítógépes világ gombjain, egerein és felbukkanó menüin.

Duke azonnal berobbant a köztudatba. Valójában ugyanabban az időben, amikor először bevezették a Java-t, és üzembe helyezték a logóját, Duke lett a Java technológia hivatalos kabalája. Mivel a fejlesztőket és a tervezőket arra buzdították, hogy játsszanak Duke-kal, hivatalosan is hozzáférést engedtek a grafikai specifikációihoz egy java.net projekt révén. A Duke körüli erőfeszítéseket most „Project Duke” néven találjuk meg az OpenJDK-ban.

Java Duke
Duke, a Java kabalafigurája

Minden egy „balesettel” kezdődött

Korábban már említettem, hogy James Gosling, a Java alkotója, kezdetben egy teljesen más nevet adott a Java-nak. Talán még ennél is érdekesebb az a tény, hogy maga a nyelv kialakulása a véletlen műve volt.

James Gosling 1992 körül a Sun Labs-nál dolgozott, ahol abban az időben a csapatával együtt (Green Team) egy olyan programnyelv fejlesztésén dolgoztak, mely alkalmas lehet a különféle digitális eszközökhöz, mint például a set-top boxokhoz, vagy a televíziókhoz. A projektet a C++ tisztogatásával kezdték, melynek eredményeként született meg egy teljesen új nyelv, a Java. Igazából nincs ezen semmi meglepő, mivel sok manapság használt eszközt is, mint például a mikrohullámú sütőt, tintasugaras nyomtatót, vagy a röntgenképeket szintén véletlenül találták fel. 🙂

A kezdeti ötletek a Mesa és a C programozási nyelvek ötvözésén és egy objektum-orientált környezet létrehozásán alapultak. Végül azonban úgy döntöttek, hogy nem veszik igénybe a C++ -t, mivel nagy erőforrásokat igényelt volna, és kivitelezését tekintve is bonyolultnak számított. Ezenkívül a C++-nál nem működött garbage collector (szemétgyűjtő), ennek eredményeként a programozóknak maguknak kellett a rendszermemóriát kezelniük, és ez gyakori hibákat eredményezett. Éppen ezért James Gosling megpróbálta módosítani a C++-t, de később ezt elvetette és létrehozott egy új programozási nyelvet Oak, majd később Java néven.

A Java népszerűsége számokban

Mindannyian tudjuk, hogy a Java rendkívül népszerű, de lehet-e a sikerét számszerűsíteni?

Először is, több mint 9 millió Java fejlesztő van a világon, és évente több mint 1 milliárd alkalommal töltik le a futtatókörnyezetet.

A Java-t a vállalkozások 95%-a használja elsődleges nyelvként. Ez az arány sokkal több, mint a C, vagy egyéb más programnyelvek esetén.

Mivel a Java annyira népszerű, egyre nagyobb a kereslet azon programozók iránt, akik magas szinten sajátították el a programnyelv használatát. Az egyik legnépszerűbb álláskeresési weboldal szerint a nyelv ismerete az egyik legfontosabb skill az új álláshirdetéseknél. Tavaly több mint 60 000 nyitott pozíció állt rendelkezésre Java fejlesztők számára.

Jelenleg körülbelül 3 milliárd mobiltelefon, 125 millió tévékészülék és az összes Blu-Ray lejátszó működik Javaban. Ez a nyelv folyamatosan az első helyen szerepel a szoftverfejlesztők rangsorában, mint a programozási nyelvek legjobb választása.

A „final” szó jelentése nem egyértelmű

A „final” kulcsszónak négy különböző jelentése is van a Java-ban:

  • Final Field: állandó mezőt jelöl, vagyis a mező értéke nem változtatható, konstans.
  • Final Class: ebben az esetben ez az osztály nem lehet őse más osztálynak. Ha megpróbáljuk lefordíttatni egy final osztály leszármazott osztályát, hibaüzenetet fogunk kapni.
  • Final Variable: a változót lehet véglegesen is deklarálni, ebben az esetben a végleges változó értékét nem lehet megváltoztatni az inicializálás után.
  • Final Method: a metódus a leszármazott osztályokban nem definiálható felül.

Rengeteg platform van

A Java platform egy olyan számítógépes környezet, ami képes a Java programozási nyelven írt programok futtatására. Ebben az esetben a platform nem egy konkrét hardvert vagy operáció rendszert jelöl, hanem egy virtuális gépnek (JVM) nevezett futtató programot és szabványos osztálykönyvtárak gyűjteményét, amik egységes működést biztosítanak. Ha érdekel, hogyan is működik a JVM, itt részletesen olvashatsz róla.

  • Java Standard Edition – tartalmazza az összes alapvető funkciót és könyvtárat.
  • Java Enterprise Edition – tartalmazza a különféle keretrendszereket és könyvtárakat, amelyek a nagyvállalati alkalmazások készítéséhez szükségesek.
  • Java Micro Edition – keretrendszereket és könyvtárakat tartalmaz olyan alkalmazások létrehozására, amik telefonokon futnak.
  • Java FX – grafikai könyvtárakat tartalmaz, olyan alkalmazások létrehozására használják, amelyek minden platformokon konzisztens kinézettel rendelkeznek.

VÉGEZETÜL

Megannyi hasznos információ kering az interneten. Ha mélyebben beleássuk magunkat, sok olyan érdekességekre is bukkanhatunk, amelyekről valószínűleg előtte nem hallottunk.

Annak ellenére, hogy programozói karrierünk során csak a kódoláshoz szükséges készségekre és ismeretekre lesz szükségünk, ezek olyan érdekes tények, amelyeket jó, ha tudunk.

Izgalmas visszatekinteni az időben, és kronológiai leírást adni a kezdetekről egy olyan programozási nyelv esetén, melyet ma már úgy emlegetnek, mint a világ egyik legszélesebb körben alkalmazott nyelve. Ez persze nem meglepő, hiszen kialakulása óta, azaz több, mint 20 éve a sikeressége töretlen.

Nagyon gazdag története van, így ugyanolyan izgalmas tanulni nem csak magáról a programnyelvről, hanem a kialakulásáról is.

Köszönöm, hogy velem tartottatok! Remélem, sok hasznos információval lettetek gazdagabbak!

Ha tetszett, osszátok meg barátaitokkal, ismerőseitekkel!