fbpx

Így működik az agyunk

Így működik az agyunk kód írása közben

– avagy programozástanulás tudatosan –

2. rész

A programozástanulás során sokan elkövetik azt a hibát, hogy amikor internetről vagy e-book-ból tanulnak, a gyakorlásra szolgáló kód sorokat nem begépelik az IDE-be, hanem bemásolják Ctrl+C – Ctrl+V-vel. Emiatt nem tud végbemenni a tanulási folyamat, vagy erősen akadályozva van. Így nem alakulnak ki azok az idegpályák, amikre szükség van később a programozástanulás során, vagy amikor önállóan kell majd kódot írni.

Ezzel szemben a veleszületett viselkedés genetikailag kódolva van a szervezetben, és segítségével minden előzetes tapasztalat nélkül teremthetünk kapcsolatot a környezetünkkel.

Erről és az úgynevezett izommemróriáról az 1. részben olvashattál már bővebben, ha lemaradtál róla, ide kattintva megnézheted: Így működik az agyunk – programozás tanulás tudatosan 1. rész

Kíváncsi vagy a folytatásra?

A 2. részben azzal folytatjuk, hogy mi is játszódik le agyunkban a programozás tanulása során és hogyan lehetünk a kezdetektől hatékonyabbak!

Gondoltad volna, hogy a programozás során sokkal nagyobb szerepe van a nyelvi, mint a logikai képességeknek?

Mai modern társadalmunk működésében a számítógépes programozás egyre inkább központi szerepet játszik. Ennek ellenére elenyészően kevés tanulmány foglalkozik a programozási nyelvek elsajátításához szükséges kognitív alapokkal. Vajon mi is kell ahhoz, hogy valakiből jó programozó váljon?

Kód írása kávézóban.
Modern társadalmunkban a programozás központi szerepet játszik

Talán meglepő, de a meglévő kutatások következetlen bizonyítékokat szolgáltatnak a matematikai készségek releváns jelentőségéről. Ennek ellenére a főiskolai környezetben történő programozási órák előfeltételeként rendszeresen magasabb szintű matematikai kurzusokat igényelnek.

Azonban a legújabb német kutatások is alátámasztják, hogy a modern programozási nyelvek használatának megtanulása hasonló a természetes nyelvek, mint például a francia vagy a kínai nyelv felnőttkorban történő megtanulásához. A vizsgálatnál MR-berendezések segítségével figyelték meg az egyes agyi régiók aktivitását a különféle programozási feladatok végrehajtása során.

A vizsgálat talán meglepő eredménnyel zárult, hiszen a feladatok végzése során elsősorban az agy bal fele mutatott aktivitást, ahol a beszédértési központ is található, míg a matematikai, logikai megértésért felelősnek tartott agyi régiókban nem figyeltek meg emelkedő aktivitást.

A programozási feladatok elvégzése során az agy beszédértési központja aktivizálódott

Ez egyébként nem újdonság, hiszen már korábban is történtek ezzel kapcsolatos vizsgálatok, melyek szintén ezen eredményeket támasztották alá.

Az első részben már említést tettem róla, hogy mi minden megy végbe egész szervezetünkben egy új készség elsajátításakor, és mi szükséges ahhoz, hogy jobban működjön a memóriánk és hatékonyabban dolgozzon az agyunk.

Most pedig nézzük meg azt, hogy hogyan is tehetjük eredményesebbé a programozás tanulásunkat!

Amikor elkezdesz tanulni programozni, sok újdonságot kell az agyadnak befogadni és feldolgozni. Ahogy megszokja az agyad a használt technológiákat, és már nem lesznek idegenek számára a látott kódsorok, annál jobban fogsz tudni a lényegi részre koncentrálni a kódon belül.

Így célszerű már a kezdetektől fogva segíteni az agyunknak abban, hogy minél hamarabb megszokja a kódsorok látványát.

Hogyan segíthetjük?

Ebben nagy segítségünkre lehet az automatikus formázás használata a forráskódjainkban. Mindig, amikor írunk egy bármilyen komplexitású kódot, annak írása közben nem szükséges figyelnünk a formázásra. Amikor azonban kész vagyunk egy logikai egységgel, nincs benne fordítási idejű hiba és szeretnénk lefuttatni az eddig írottakat, akkor mielőtt ránézünk, automatikusan megnyomjuk a formázást (Ctrl + Shift + F Eclipse-ben). Ezt a billentyűkombinációt biztos vagyok benne, hogy álmomból felkeltve is tudnám, hiszen a tanfolyam kezdete óta teljesen beleégett már mindannyiunk agyába, vagy inkább ujjaiba. 🙂 Ezeket az Eclipse gyorsbillentyűket összefoglalóan egy korábbi blogcikkünkben meg is találod: Eclipse gyorsbillentyűk

A produktivitás tekintetében a legnagyobb eredményt tehát az ehhez hasonló gyorsbillentyűkkel tudod elérni, melyek használata az elején talán idegesítő és úgy érzed, csak lassít az amúgy sem túl gyors kódgépelésed során, de hidd el, hogy pár hét és úgy fogod ezeket a billentyű-kombinációkat használni, mintha ezzel a készséggel születtél volna. 😉

A formázás hatására egy jól definiált szabályrendszer alapján az általunk írt kódsorok formát öltenek, és nem csak rendezetté, de jól átláthatóvá is válnak.

Kód írására billentyűzetet használhatunk.
A gyorsbillentyűk használatával jelentősen növelhető a produktivitás

Miért is jó ez nekünk kód írása közben?

Ez a forma egyfajta szabványos forma, amire szinte minden fejlesztő figyel, és nem ok nélkül alakult ki ilyenné, amilyen.  A sok különböző fajta zárójel, amit írnunk kell a programunkba, hogy az működjön, azt mind helyesen kell nyitnunk és zárnunk. Természetesen az elején azt sem fogod tudni hányféle van, és mikor melyiket használd, melyiknek hol az eleje, a vége, sőt… még a nevüket is keverni fogod, saját tapasztalat, de ebbe is nagyon hamar bele fogsz jönni! 🙂

A kód indentálása viszont nagyban segít nekünk átlátni azt, hogy melyik kódrészlet tartozik egybe. Az agyunk vizuális adatfeldolgozással foglalkozó része ugyanis nagyon jól tudja azonosítani az indentált kódsorokat. Ha ránézünk a kódra, akkor rögtön egyértelmű egy idő után számunkra, hogy mi az, ami a cikluson belül van és mi az, ami kívül.

Ez ezen az egyszerű példán is jól látható. Mindkét fotón helyes a kód, és hiba nélkül, tökéletesen lefut. De sokkal szebb és átláthatóbb a formázás után, ami nyilván bonyolultabb és hosszabb kódsorok esetén még inkább szembe tűnőbb és lényeges.

Kód formázás előtt és után

Log Fájlok

Hasonló a helyzet a webes alkalmazásoknál, amik éjjel nappal futnak és egy log fájlt gyártanak működésük során (naplófájlt), hogy meg lehessen később is nézni, hogy mikor mit tett a program, és volt-e hiba.

Mivel a Java-ban a kivételek megjelenése a log fájlban nagyon jellegzetes, így még egy relatíve nagy naplófájlban is egy idő után nagyon hatékonyan ki tudjuk keresni – mi emberek is – a számunkra fontos kivételt tartalmazó részeket, mert ezek vizuálisan jelentősen más mintázatot rajzolnak ki.

Kivétel a webes logfileban

Jól látható a kivétel, hisz ezek nem a sor elején kezdődnek, hanem kicsit bekezdve. A nagy üres rész a sor elején elárulja a kivétel helyét.

A kód írása közben az IDE-nek a gyorsbillentyűi is hasonló alapon tanulhatók. Érdemes megtanulnunk őket, és tudni, hogy hova nyúljunk később adott szituációban. Például ha egy osztályt nem ismer fel a fordító, mert importálni kell egy másik package-ből, akkor a Ctrl+Shift+O-t kell megnyomnunk.

Ezt egy idő után az ember már reflexszerűen nyomja meg, nem kell rajta gondolkozni. Kialakul egyfajta izommemória ezzel kapcsolatban is.

Izommemória?

Biztosan Te is hallottad már azt a hasonlatot, mi szerint az agyunk olyan, mint egy izom. Tehát ahhoz, hogy „éles” maradjon, gyakorolnia kell. A programozás pedig kiváló mentális testmozgásnak számít agyunk trenírozására. 🙂

Nem kétséges, hogy egy programozási nyelv kialakítása formálja az agyunk gondolkodását. Attól függően pedig, milyen programnyelvvel kezdjük a tanulást, meghatározó lehet további gondolkodásunkra is.

Edsger Dijkstra, a történelem egyik legbefolyásosabb számítógépes kutatója így vélekedett erről:

“Az általunk használt eszközök hatással vannak gondolkodási szokásainkra, és így gondolkodási képességeinkre. A Java programozók és a Python programozók két különféle állatfaj, akik két teljesen eltérő módon közelítik meg a kódolást.” 🙂

Más szavakkal, az első programozási nyelv paradigmái és idiómái befolyásolják, sőt diktálják, hogyan gondolkodunk az adatstruktúrákról, algoritmusokról stb.

Hogy még egy idézettel éljek:

„Ha a kalapács az egyetlen szerszámod, mindent szögnek nézel.”

Abraham Maslow

Hasonlóképpen, ha megtanulod, hogyan kell kódolni egy bizonyos nyelven, akkor eleinte nagy kísértésnek tűnik minden más nyelvnél ennek megfelelően gondolkodni.

Ha épp azon dilemmázol, milyen programozási nyelvet válassz, ez a blogcikkünk a segítségedre lehet: Programozási nyelv választása

Kód írása több  nyelven is lehetséges. Az első nyelv kiválasztása döntő fontosságú.
Első programozási nyelvünk meghatározó későbbi gondolkodásunkra

Egy 2014-es vizsgálatban fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) segítségével figyelték meg az agyi aktivitást, miközben a kutatásban részt vett programozók a megadott kódrészleteket próbálták megérteni. A kísérlet során megállapították, hogy az agy öt különálló területe is bevonódott a forráskód megértésébe és a feladatok megoldása során az agy azon részeit használták fel, amelyek általában kapcsolódnak a nyelvfeldolgozáshoz, a memóriához és a figyelemhez.

Az agy ezen öt része aktivizálódott a kódsorok megfejtése közben, zárójelben pedig azt láthatjátok, hogy mely területekért felelősek:

  • BA 6: Middle frontal gyrus (figyelem, nyelv, *munkamemória)
  • BA 21: Middle temporal gyrus (szemantikus emlékezet)
  • BA 40: Inferior parietal lobule (munkamemória)
  • BA 44: Inferior frontal gyrus (munkamemória)
  • BA 47: Inferior frontal gyrus (nyelv, munkamemória)

* rövidtávú emlékezet

Ha szívesen olvasnál részletesen a kutatásról, ide kattintva megteheted: Understanding Understanding of Source Code with fMRI

A bizonyítékok nem azt sugallják, hogy a programozási nyelvek hasonlóak az idegen nyelvekhez, csak azt, hogy hasonló agyi régiókra vonatkoznak. A vizsgálati alanyok a kutatás során nem kódokat írtak, – amelyek valószínűleg különböző agyi területeket érintenének – hanem már meglévő kódsorok megértése volt a feladatuk.

De ne gondold, hogy így értelmetlen volt ez a kutatás!

A programozók ugyanis rendszeresen felülvizsgálják a forráskód részleteit, függetlenül attól, hogy azt ő maguk írták a kódot, vagy valaki máshoz tartozik.

Tudjuk azt is, hogy a programozók gyakran több időt töltenek a kód rögzítésére és a refaktorosításra, mint a semmiből történő új kód írására.

A programozási készségek elsajátítása tehát nem könnyű feladat, de megfelelő gyakorlással és kitartással sokak számára elsajátítható. Ha pedig a kezdetektől fogva trenírozod agyad a kódolvasásra, kódírásra, annál gyorsabban és könnyebben fogsz átlendülni a kezdeti nehézségeken és nagyobb ütemben fog végbemenni a fejlődésed. 😉

Köszönöm, hogy ismét velem tartottál! Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel! 🙂

Ha tetszett, oszd meg!

Programozói karrier előnyei

A programozói karrier előnyei

Melyek a programozói karrier előnyei?

A számítógépes programozás, más néven kódolás, maga a számítógép kezdete óta nagyon keresett szakma. Egy bölcs mondás szerint: „A számítógépek nem tesznek semmit, amit nem mondanak nekik”. Ez valóban így van, bár még a mai technológiai korszakban is sokan vannak, akik még mindig nem értik, hogy ez a mondás mennyire igaz.

Az informatikai iparág folyamatosan virágzik. Tudtad például, hogy a 10 leggazdagabb ember közül öt biztosan az IT-iparból származik?

Nem olyan régen, a programozás olyasvalami volt, amelyhez csak kis embercsoportok férhettek hozzá. Az ipar gyors növekedése és a képzett szakemberek iránti kereslet hirtelen növekedése azonban a hozzáférhető oktatás növekedését eredményezte.

Ha nagyon egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, a számítógépek csak elektronikus dobozok, melyeket a programozók szoftveres utasításokkal látnak el. Ha képes vagy ilyen utasításokat tartalmazó kódokat írni és a számítógéppel kommunikálni, egy teljesen új világ nyílhat meg előtted.

A programozás elsajátítására ma már rengeteg választási lehetőség áll rendelkezésünkre, kezdve a hagyományos osztálytermi oktatástól a kevésbé hagyományos – de egyre népszerűbb – online oktatásig. Vannak professzionális bootcamp-ek és workshopok. Csak azt kell eldöntened, melyik felel meg leginkább tanulási igényeidnek, no és persze a pénztárcádnak.

Ha komolyabban érdekel a programozás, de még bizonytalan vagy, hogyan is vágj bele, ebben a blogcikkünkben segítséget nyújtunk az elinduláshoz: Hogyan lesz az érdeklődésből programozói karrier?

Most pedig nézzük meg, mik is teszik a számítógépes programozást ilyen nagyszerű karrieropcióvá és a kódolás megtanulása milyen pozitív hatással lehet életünk egyéb területeire!

Kreativitás

Nincs korlátozás azon dolgokra, amelyeket létrehozhatsz, amikor képes vagy számítógépes szoftverek írására. Tehát itt abszolút nem klisé az, hogy határ a csillagos ég. 🙂

Munkáddal automatizálhatod a kézi feladatokat, gyorsabbá és könnyebbé teheted a felhasználók mindennapjait, vagy szinte bármilyen problémát megoldhatsz általa. Ez lehetőséget ad arra, hogy valami újat hozz létre.

A programozás során bátran használhatod a kreativitásod

Problémamegoldás

A programozás élesíti a problémamegoldó készségeket. Végy egy nagyobb problémát, bontsd egyre kisebb részekre, majd ezeket illeszd egybe, míg a kirakós nem áll össze egy teljes egésszé!

Ráadásul a programozással megtanult problémamegoldó készségek az élet minden területén a hasznodra válnak, nem csak a programozói karrier építésében.

Programozói karrier építés logikával és problémamegoldó képességgel.
A programozás élesíti a problémamegoldó készségeket

Dolgozz bárhonnan!

A kódolás elsajátításával járó rugalmasság szintén ledönti a szigorú irodai ütemezés határait. Mivel a számítógépeket hálózatok kötik össze, és most is a legtöbb adat a felhőben él, nem kell egy adott helyhez kötni a feladataidat. Ugyanolyan hatékonyan végezheted a munkádat, légy bárhol – nem csak egy általános irodai környezetben.

Ha programozóként dolgozol, bárhol lehet az irodád

Logikus gondolkodás

A programozás lehetőséget ad egy sajátos gondolkodásmód kialakítására a problémák megközelítéséhez és a nagy mennyiségű információk feldolgozásához. Először az a fontos, hogy tanuld meg, hogyan kell gondolkodni, még mielőtt nekiállsz a tényleges tanulásnak! A kódolás megtanulása nem pusztán egy számítógépes nyelv elsajátítása, sokkal inkább egy hatékony és eredményes gondolkodásmód kialakításáról szól, amely pozitívan befolyásolja minden új szellemi erőfeszítésedet.

A programozás segíti egy sajátos gondolkodásmód kialakítását

Folyamatos fejlődés

Ez a személyes kedvencem! 🙂

Nyilván Te is tisztában vagy vele, hogy az IT technológia szinte naponta változik, és ez különösen igaz a programozásra. Folyamatosan jelennek meg új nyelvek, fejlesztési környezetek, amelyek jobbá és hatékonyabbá tehetik a munkafolyamatainkat. Lehetőség van arra, hogy haladj, fejlődj a technológiával, amire számtalan online, offline, ingyenes és fizetett kurzusok, pár napos webináriumok, szakkönyvek állnak rendelkezésedre.

Vannak munkahelyek, melyek kimondottan segítik az ott dolgozó IT szakembereket a legújabb technológiák elsajátításában.

A programozói szakmai folyamatos fejlődési lehetőségeket kínál

Programozói karrier lehetőségek

A technológia fejlődése tehát mindig újabb és újabb lehetőségeket teremt a programozók számára. Ha kihasználod ezeket a lehetőségeket, és folyamatosan képzed magad, karriered gyorsan tud fejlődni, ami magasabb beosztást és ezáltal magasabb fizetést is eredményez.

Programozóként ráadásul számtalan területen el tudsz helyezkedni, vagy akár belekóstolni egymástól teljesen különböző szakmákba.

Ha érdekel, milyen lehetőségeid vannak Java programozóként, kattints ide: 10 meglepő terület, ahol kamatoztathatod Java tudásodat

A programozás lehetővé teszi, hogy különféle szakmákban próbálhasd ki magad

Keltsd életre ötleteidet

Mindannyiunknak vannak elképzelései arról, hogyan javíthatnánk életünk egyes területein – akár magánéletünkben, akár munkahelyünkön, vagy globális szempontból. Leggyakrabban azonban hiányoznak azok a technológiai eszközök, amelyek segítségével ezeket az ötleteket pontosan át tudnánk alakítani egy megvalósítható projektté.

A kódolás megtanulása lehetővé teszi számunkra, hogy személyesen vegyünk részt az ilyen jellegű projektekben és általa jobbá tegyük mások, illetve a saját életünket.

A programozás segít, hogy valóra váltsd az ötleteidet

A jelenlegi készségek kibővítése

A programozói karrier további előnye, hogy nem feltétlenül kell feladnod jelenlegi szakmádat, és a programozás által egy teljesen új területbe belevágni.

Sokan vannak, akik a programozás által nem más szakmára szeretnének átnyargalni, sokkal inkább a már meglévő tudásukat bővítenék az adott területen.

Ha össze tudod kapcsolni az újonnan megszerzett programozási készségeidet a jelenlegi szakmai ismereteiddel, olyan dolgokat hajthatsz végre, amelyekről korábban talán nem is tudtad, hogy lehetséges.

A programozási készségek elsajátítása új lehetőségeket rejt magában a munkahelyeden, hiszen általa csatlakozhatsz új projektekhez, és kibővítheted szerepkörödet és felelősségedet. Mivel tudásoddal növeled a vállalat termelékenységét, további lehetőségekkel és magasabb fizetéssel is számolhatsz.

A programozói tudás egy másik szakmában is jól kamatoztatható

A megvalósítás élménye

Ismered azt az örömet, amit akkor élsz át, mikor valami újat valósítasz meg?

Fogadok, alig emlékszel egy olyan napra, amikor egyáltalán nem használtad az okostelefonodat, nem kerestél rá valamire a Google-ben, nem nézted meg az e-mailjeidet, vagy nem üzentél ismerőseidnek – és persze nem hiányozhat a sorból a népszerű Facebook vagy Instagram felület sem, melyek sokunknál már a munkánk szerves részét képezik.

Mindez és sok más technológia segítséget nyújt nekünk a hétköznapi feladatok elvégzésében, egyszerűsítve a munkafolyamatokat, az információ átadás módját és az emberekkel való kapcsolattartást.

Programozóként megoldásokat hozol létre az egyedi igények kielégítésére. Az ilyen megoldásokra példa egy olyan alkalmazás, mint a PANDA Guide, mely a mesterséges intelligencia segítségével, nyílt adatbázison keresztül összeállított különféle képek alapján ismeri fel az elemeket. Ezáltal segíti a látássérülteket abban, hogy tudomásukra hozza, mi zajlik körülöttük, és meghatározza, hogy a közelükben lévő tárgyak, emberek hol helyezkednek el.

Miniatűr kamerával felszerelt audio fejhallgató formájában a PANDA Guide számos technológiát alkalmaz, beleértve a kognitív látást, a mesterséges intelligenciát, az oszteofóniát és a 3D hangot. A felhasználó hangjára és kéréseire a környezet leírásával reagál. Bár ez nem helyettesíti az emberi segítséget, ez az okos és diszkrét eszköz új szintű függetlenséget biztosít a látássérültek számára, és nagyban segíti őket mindennapi feladataik ellátásában. Ha bővebben olvasnál a PANDA Guide-ról, kattints ide!

Rendkívül kifizetődő és értékes tehát az a felismerés, hogy valami olyat hozhatsz létre, amely mások segítségére lehet, akár üzleti, akár magáncélból.

A programozás során egyéni igényeket elégítesz ki

Magas fizetési sávok a programozói karrier különböző szakaszaiban

Vannak munkahelyek, ahol kikötésként kezelik a szakirányú diploma meglétét, de sok helyen ez nem szükséges az elhelyezkedéshez. Nem a papírra kíváncsiak, hanem arra, mit tudsz, milyen készségeid vannak, és mennyire tanulsz gyorsan.

Szorgalommal és kitartással futótűzként menetelhetsz felfelé a ranglétrán, szakmai tudásodat pedig kiemelkedő fizetéssel is jutalmazzák.

Ha érdekel pontosan mennyi is az annyi a programozói karrier egyes szintjein valójában, ebből a blogcikkünkből megtudhatod!

Programozói karrier építése és fizetési sávok
A programozói szakma kiemelkedő fizetéssel is jár

Szervezettség

Őszintén szólva, a kódolás megtanulásához nem szükséges sok idő. Pontosabban nem a sok szabadidőn van a hangsúly, ha programozni szeretnél megtanulni. Ez sokkal inkább az időgazdálkodási képességeidről és a rendszerességről szól. Természetesen, ha mindig csak napi 20 percet tudsz a tanulásra szánni, akkor a befektetett idő eredményét csak nagyon hosszú idő múlva fogod látni.

Ha azonban már rögtön a tanulás kezdetén meghatározod a céljaidat, hatékonyan haladsz a feladatokkal, és naponta legalább egy órát a programozástanulásra tudsz szánni, képes leszel gyors ütemben fejlődni céljaid felé.

Célszerű minden hónapra kitűzni egy nagyobb célt, majd ezt lebontani heti szinten végrehajtandó minicélokra. A minicél teljesítésének öröme fog hajtani a következő heti célod elérésében, és így tovább. Remek lehetőség tehát arra, hogy megtanulj rendszerezni és szervezetten gondolkodni.

A kódolás arra késztet, hogy strukturáld a gondolataidat és egy adott utat kövess. Segít azonosítani a problémát, lebontani és elemezni, előállítani egy kezdeti megoldást, majd tesztelni és iterálni, amíg a probléma meg nem oldódik. Mindeközben a kritikus gondolkodást is mesterien gyakorolhatod.

Programozói karrier építéséhez idő és szorgalom szükséges
A programozás struktúrált gondolkodást eredményez

Jó kapcsolatok és a programozói karrier építésének módjai

A programozóknak szánt találkozók nem egyenlőek egy átlagos péntek esti sörözéssel, sokkal jobbak annál! 🙂 Kiváló helyszín rengeteg lehetőséggel, hogy közvetlen kapcsolatba lépj szakmán belüliekkel, megismerkedj leendő ügyfeleiddel, vagy épp a jövőbeli munkáltatódat nyűgözd le és előmozdíts a karrieredet.

Programozói karrier építése találkozókon
A programozóknak szánt találkozók rengeteg lehetőséget kínálnak

Az informatika szinte minden iparágba be van ágyazva, így a kódolás megtanulása nagyon sok területen hasznos lehet.

A programozás elsajátítása azt jelenti, hogy megtanulod kitűzni a célokat és lépésről lépésre elérni azokat. Munkád eredményei arra ösztönöznek folyamatosan, hogy a jövőben még ambiciózusabb célokat teljesíts, és az informatika lehetővé teszi az olyan egész életen át tartó kapcsolatok létrehozását, amelyek elősegítik szakmai fejlődésedet.

A programozás tanulásával lehetőséged nyílik előmozdítani a karriered, és egy olyan világ kapuit kinyitni, ahol erőteljesebb befolyásod lesz a világra.

Te készen állsz? 😉

Ha tetszett, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel és tarts velem legközelebb is! 🙂

Ha tetszett, oszd meg!