fbpx

Így működik az agyunk

Így működik az agyunk kód írása közben

– avagy programozástanulás tudatosan –

2. rész

A programozástanulás során sokan elkövetik azt a hibát, hogy amikor internetről vagy e-book-ból tanulnak, a gyakorlásra szolgáló kód sorokat nem begépelik az IDE-be, hanem bemásolják Ctrl+C – Ctrl+V-vel. Emiatt nem tud végbemenni a tanulási folyamat, vagy erősen akadályozva van. Így nem alakulnak ki azok az idegpályák, amikre szükség van később a programozástanulás során, vagy amikor önállóan kell majd kódot írni.

Ezzel szemben a veleszületett viselkedés genetikailag kódolva van a szervezetben, és segítségével minden előzetes tapasztalat nélkül teremthetünk kapcsolatot a környezetünkkel.

Erről és az úgynevezett izommemróriáról az 1. részben olvashattál már bővebben, ha lemaradtál róla, ide kattintva megnézheted: Így működik az agyunk – programozás tanulás tudatosan 1. rész

Kíváncsi vagy a folytatásra?

A 2. részben azzal folytatjuk, hogy mi is játszódik le agyunkban a programozás tanulása során és hogyan lehetünk a kezdetektől hatékonyabbak!

Gondoltad volna, hogy a programozás során sokkal nagyobb szerepe van a nyelvi, mint a logikai képességeknek?

Mai modern társadalmunk működésében a számítógépes programozás egyre inkább központi szerepet játszik. Ennek ellenére elenyészően kevés tanulmány foglalkozik a programozási nyelvek elsajátításához szükséges kognitív alapokkal. Vajon mi is kell ahhoz, hogy valakiből jó programozó váljon?

Kód írása kávézóban.
Modern társadalmunkban a programozás központi szerepet játszik

Talán meglepő, de a meglévő kutatások következetlen bizonyítékokat szolgáltatnak a matematikai készségek releváns jelentőségéről. Ennek ellenére a főiskolai környezetben történő programozási órák előfeltételeként rendszeresen magasabb szintű matematikai kurzusokat igényelnek.

Azonban a legújabb német kutatások is alátámasztják, hogy a modern programozási nyelvek használatának megtanulása hasonló a természetes nyelvek, mint például a francia vagy a kínai nyelv felnőttkorban történő megtanulásához. A vizsgálatnál MR-berendezések segítségével figyelték meg az egyes agyi régiók aktivitását a különféle programozási feladatok végrehajtása során.

A vizsgálat talán meglepő eredménnyel zárult, hiszen a feladatok végzése során elsősorban az agy bal fele mutatott aktivitást, ahol a beszédértési központ is található, míg a matematikai, logikai megértésért felelősnek tartott agyi régiókban nem figyeltek meg emelkedő aktivitást.

A programozási feladatok elvégzése során az agy beszédértési központja aktivizálódott

Ez egyébként nem újdonság, hiszen már korábban is történtek ezzel kapcsolatos vizsgálatok, melyek szintén ezen eredményeket támasztották alá.

Az első részben már említést tettem róla, hogy mi minden megy végbe egész szervezetünkben egy új készség elsajátításakor, és mi szükséges ahhoz, hogy jobban működjön a memóriánk és hatékonyabban dolgozzon az agyunk.

Most pedig nézzük meg azt, hogy hogyan is tehetjük eredményesebbé a programozás tanulásunkat!

Amikor elkezdesz tanulni programozni, sok újdonságot kell az agyadnak befogadni és feldolgozni. Ahogy megszokja az agyad a használt technológiákat, és már nem lesznek idegenek számára a látott kódsorok, annál jobban fogsz tudni a lényegi részre koncentrálni a kódon belül.

Így célszerű már a kezdetektől fogva segíteni az agyunknak abban, hogy minél hamarabb megszokja a kódsorok látványát.

Hogyan segíthetjük?

Ebben nagy segítségünkre lehet az automatikus formázás használata a forráskódjainkban. Mindig, amikor írunk egy bármilyen komplexitású kódot, annak írása közben nem szükséges figyelnünk a formázásra. Amikor azonban kész vagyunk egy logikai egységgel, nincs benne fordítási idejű hiba és szeretnénk lefuttatni az eddig írottakat, akkor mielőtt ránézünk, automatikusan megnyomjuk a formázást (Ctrl + Shift + F Eclipse-ben). Ezt a billentyűkombinációt biztos vagyok benne, hogy álmomból felkeltve is tudnám, hiszen a tanfolyam kezdete óta teljesen beleégett már mindannyiunk agyába, vagy inkább ujjaiba. 🙂 Ezeket az Eclipse gyorsbillentyűket összefoglalóan egy korábbi blogcikkünkben meg is találod: Eclipse gyorsbillentyűk

A produktivitás tekintetében a legnagyobb eredményt tehát az ehhez hasonló gyorsbillentyűkkel tudod elérni, melyek használata az elején talán idegesítő és úgy érzed, csak lassít az amúgy sem túl gyors kódgépelésed során, de hidd el, hogy pár hét és úgy fogod ezeket a billentyű-kombinációkat használni, mintha ezzel a készséggel születtél volna. 😉

A formázás hatására egy jól definiált szabályrendszer alapján az általunk írt kódsorok formát öltenek, és nem csak rendezetté, de jól átláthatóvá is válnak.

Kód írására billentyűzetet használhatunk.
A gyorsbillentyűk használatával jelentősen növelhető a produktivitás

Miért is jó ez nekünk kód írása közben?

Ez a forma egyfajta szabványos forma, amire szinte minden fejlesztő figyel, és nem ok nélkül alakult ki ilyenné, amilyen.  A sok különböző fajta zárójel, amit írnunk kell a programunkba, hogy az működjön, azt mind helyesen kell nyitnunk és zárnunk. Természetesen az elején azt sem fogod tudni hányféle van, és mikor melyiket használd, melyiknek hol az eleje, a vége, sőt… még a nevüket is keverni fogod, saját tapasztalat, de ebbe is nagyon hamar bele fogsz jönni! 🙂

A kód indentálása viszont nagyban segít nekünk átlátni azt, hogy melyik kódrészlet tartozik egybe. Az agyunk vizuális adatfeldolgozással foglalkozó része ugyanis nagyon jól tudja azonosítani az indentált kódsorokat. Ha ránézünk a kódra, akkor rögtön egyértelmű egy idő után számunkra, hogy mi az, ami a cikluson belül van és mi az, ami kívül.

Ez ezen az egyszerű példán is jól látható. Mindkét fotón helyes a kód, és hiba nélkül, tökéletesen lefut. De sokkal szebb és átláthatóbb a formázás után, ami nyilván bonyolultabb és hosszabb kódsorok esetén még inkább szembe tűnőbb és lényeges.

Kód formázás előtt és után

Log Fájlok

Hasonló a helyzet a webes alkalmazásoknál, amik éjjel nappal futnak és egy log fájlt gyártanak működésük során (naplófájlt), hogy meg lehessen később is nézni, hogy mikor mit tett a program, és volt-e hiba.

Mivel a Java-ban a kivételek megjelenése a log fájlban nagyon jellegzetes, így még egy relatíve nagy naplófájlban is egy idő után nagyon hatékonyan ki tudjuk keresni – mi emberek is – a számunkra fontos kivételt tartalmazó részeket, mert ezek vizuálisan jelentősen más mintázatot rajzolnak ki.

Kivétel a webes logfileban

Jól látható a kivétel, hisz ezek nem a sor elején kezdődnek, hanem kicsit bekezdve. A nagy üres rész a sor elején elárulja a kivétel helyét.

A kód írása közben az IDE-nek a gyorsbillentyűi is hasonló alapon tanulhatók. Érdemes megtanulnunk őket, és tudni, hogy hova nyúljunk később adott szituációban. Például ha egy osztályt nem ismer fel a fordító, mert importálni kell egy másik package-ből, akkor a Ctrl+Shift+O-t kell megnyomnunk.

Ezt egy idő után az ember már reflexszerűen nyomja meg, nem kell rajta gondolkozni. Kialakul egyfajta izommemória ezzel kapcsolatban is.

Izommemória?

Biztosan Te is hallottad már azt a hasonlatot, mi szerint az agyunk olyan, mint egy izom. Tehát ahhoz, hogy „éles” maradjon, gyakorolnia kell. A programozás pedig kiváló mentális testmozgásnak számít agyunk trenírozására. 🙂

Nem kétséges, hogy egy programozási nyelv kialakítása formálja az agyunk gondolkodását. Attól függően pedig, milyen programnyelvvel kezdjük a tanulást, meghatározó lehet további gondolkodásunkra is.

Edsger Dijkstra, a történelem egyik legbefolyásosabb számítógépes kutatója így vélekedett erről:

“Az általunk használt eszközök hatással vannak gondolkodási szokásainkra, és így gondolkodási képességeinkre. A Java programozók és a Python programozók két különféle állatfaj, akik két teljesen eltérő módon közelítik meg a kódolást.” 🙂

Más szavakkal, az első programozási nyelv paradigmái és idiómái befolyásolják, sőt diktálják, hogyan gondolkodunk az adatstruktúrákról, algoritmusokról stb.

Hogy még egy idézettel éljek:

„Ha a kalapács az egyetlen szerszámod, mindent szögnek nézel.”

Abraham Maslow

Hasonlóképpen, ha megtanulod, hogyan kell kódolni egy bizonyos nyelven, akkor eleinte nagy kísértésnek tűnik minden más nyelvnél ennek megfelelően gondolkodni.

Ha épp azon dilemmázol, milyen programozási nyelvet válassz, ez a blogcikkünk a segítségedre lehet: Programozási nyelv választása

Kód írása több  nyelven is lehetséges. Az első nyelv kiválasztása döntő fontosságú.
Első programozási nyelvünk meghatározó későbbi gondolkodásunkra

Egy 2014-es vizsgálatban fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) segítségével figyelték meg az agyi aktivitást, miközben a kutatásban részt vett programozók a megadott kódrészleteket próbálták megérteni. A kísérlet során megállapították, hogy az agy öt különálló területe is bevonódott a forráskód megértésébe és a feladatok megoldása során az agy azon részeit használták fel, amelyek általában kapcsolódnak a nyelvfeldolgozáshoz, a memóriához és a figyelemhez.

Az agy ezen öt része aktivizálódott a kódsorok megfejtése közben, zárójelben pedig azt láthatjátok, hogy mely területekért felelősek:

  • BA 6: Middle frontal gyrus (figyelem, nyelv, *munkamemória)
  • BA 21: Middle temporal gyrus (szemantikus emlékezet)
  • BA 40: Inferior parietal lobule (munkamemória)
  • BA 44: Inferior frontal gyrus (munkamemória)
  • BA 47: Inferior frontal gyrus (nyelv, munkamemória)

* rövidtávú emlékezet

Ha szívesen olvasnál részletesen a kutatásról, ide kattintva megteheted: Understanding Understanding of Source Code with fMRI

A bizonyítékok nem azt sugallják, hogy a programozási nyelvek hasonlóak az idegen nyelvekhez, csak azt, hogy hasonló agyi régiókra vonatkoznak. A vizsgálati alanyok a kutatás során nem kódokat írtak, – amelyek valószínűleg különböző agyi területeket érintenének – hanem már meglévő kódsorok megértése volt a feladatuk.

De ne gondold, hogy így értelmetlen volt ez a kutatás!

A programozók ugyanis rendszeresen felülvizsgálják a forráskód részleteit, függetlenül attól, hogy azt ő maguk írták a kódot, vagy valaki máshoz tartozik.

Tudjuk azt is, hogy a programozók gyakran több időt töltenek a kód rögzítésére és a refaktorosításra, mint a semmiből történő új kód írására.

A programozási készségek elsajátítása tehát nem könnyű feladat, de megfelelő gyakorlással és kitartással sokak számára elsajátítható. Ha pedig a kezdetektől fogva trenírozod agyad a kódolvasásra, kódírásra, annál gyorsabban és könnyebben fogsz átlendülni a kezdeti nehézségeken és nagyobb ütemben fog végbemenni a fejlődésed. 😉

Köszönöm, hogy ismét velem tartottál! Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel! 🙂

Ha tetszett, oszd meg!

Programozástanulás tudatosan – így működik az agy!

Így működik az agyunk

– avagy programozástanulás tudatosan –

1. rész

A programozástanulás során sokan elkövetik azt a hibát, hogy amikor internetről vagy e-book-ból tanulnak, a gyakorlásra szolgáló kódsorokat nem begépelik az IDE-be, hanem bemásolják Ctrl+C – Ctrl+V-vel. Emiatt nem tud végbemenni a tanulási folyamat, vagy erősen akadályozva van. Így nem alakulnak ki azok az idegpályák, amikre szükség van később a programozástanulás során, vagy amikor önállóan kell majd kódot írni.

Ezzel szemben a veleszületett viselkedés genetikailag kódolva van a szervezetben, és segítségével minden előzetes tapasztalat nélkül teremthetünk kapcsolatot a környezetünkkel.

A reflexek, mint például az orvosok által tesztelt térdfarkas reflex, az emberi csecsemők szopási reflexe, vagy az ezüstsirályok csibéinek gondozása mind ide sorolható.

Nézzük meg pontosan, miről is van szó!

Ha megfigyeljük azt, ahogy az ezüstsirályok a kicsinyeiket gondozzák, vicces szertartásnak lehetünk szemtanúi. Az ezüstsirálynak egy piros folt van a csőrén. Ha a földet megkoppintja a csőrével etetési időben, akkor a kicsinyei ösztönösen a megkoppintott területet szintén megkoppintják néhányszor. Ennek hatására az ezüstsirály a gyomrából visszaküldi a heringet, amivel meg tudja etetni a kicsinyeit. Részünkről ez durvának tűnhet, de számukra ez olyan ínycsiklandó finomság, mint nálunk egy isteni pizza vacsira. 🙂

Nem a leggusztább példa, de jól mutatja, hogy vannak ilyen tanulást nem igénylő genetikailag előre leprogramozott képességek, ezt a tudást nem kellett a kis sirályoknak megtanulni, születésüktől kezdve rendelkeznek vele. Egy sárga bottal, aminek egy piros pötty van a végén, kiváltható ez az ösztönös viselkedés belőlük azonnal születésük után.

Az ezüstsirály csőrén lévő piros folt fontos szerepet tölt be utódai táplálásánál

Ez csak egy példája a veleszületett, vagy ösztönös viselkedésnek, mely általában nagyon kiszámítható, mint például az ezüstsirály etetési rituáléja, és gyakran a faj minden tagja nagyon hasonló módon végzi az adott cselekvést.

A veleszületett viselkedés talán legegyszerűbb fajtája a reflex, ami egy tudat alatt rejlő gyors válasz egy ingerre, mely nem csak az állatoknál, de nálunk embereknél is jól megfigyelhető.

Ennek egyik példája a térdfarkas reflex. Ha a térdinat megnyújtjuk, megnyúlik a combizom is. Ezt érzékeli a combizomban lévő izomorsó, melyről az ingerület a gerincvelő megfelelő szelvényébe jut. Itt az ingerület átkapcsolódik a combizom mozgató idegsejtjére, mely összehúzódásra készteti a combizmot. Ennek látványos jele a láb hirtelen rándulása. Ez az automatikus válasz azon neuronáramlástól függ, amely a térd és a gerincvelő között fut, tehát még az agyat sem érinti!

A térdfarkas reflex az ösztönös viselkedés egy példája

Néhány reflex megtalálható az emberi csecsemőkben is, de idővel elvesznek, vagy tudatos ellenőrzés alá kerülnek. Amikor a központi idegrendszer már elég éretté válik, ezek a reflexek feleslegessé válnak, sőt többségük már nem is lesz kiváltható.

Például a kereső-szopó reflex hatására, ha valami megérinti a csecsemő arcát / száját, a szája a stimuláló forrás felé fordul, és kinyitja. Ennek intenzitása eltűnik egy időre, ha a baba jóllakott. Ez a reflex az első és második hónapban a legaktívabb, illetve a születést követő néhány órában figyelhető meg a legjobban. Ez a reflex segíti a csecsemőket az élelemszerzésben.

  A kereső-szopó reflex az élelemszerzésben segíti a csecsemőket

A programozástanulás során azonban más a helyzet. Hiszen ahogy tanulunk, és gyakorlunk, a kód gépelése során alakul ki az úgynevezett muscle memory, vagyis az izommemória.

Mi is az izommemória?
és vajon programozástanulás során is használjuk?

A polipoktól eltérően a mi végtagjainkban nem található agy. Pontosabban a polip esetében sem lehet ezt agynak nevezni, sokkal inkább idegi struktúrának. Tehát nem igazán tudunk “emlékezni” azokra a tevékenységekre, melyeket a karjainkkal, illetve a lábainkkal hajtunk végre. Bár, ha egyszer megtanuljuk, hogyan kell valamit fizikailag megvalósítani, mint például kerékpározni, vagy autót vezetni, akkor gondolkodás nélkül is könnyen abszolváljuk a szükséges mozdulatokat. Tehát emlékszünk rá, hogyan kell csinálni. A legtöbb ember erre a jelenségre utal, amikor úgynevezett izommemóriáról (muscle memory) beszél.

programozástanulás során a kód gépelése közben alakul ki az izommemória
   A kód gépelése során alakul ki az izommemória

Nézzük példaként a már említett gépkocsivezetést!

A vezetés megtévesztően összetett készség. Persze a kormányzás, a pedálok használata és a sebességváltás mozdulatai nem túl bonyolult cselekedetek, azonban nem velünk született készségek – hiába tudjuk és értjük elméletben, sok gyakorlás szükséges ahhoz, hogy megfelelően össze tudjuk hangolni az egyes lépéseket. Ahogy 5-10-20-100-szor vezet az ember, egyre jobban kialakul ez az izommemória és már nem teljesen tudatosan végezzük a műveleteket, természetessé válnak. Például, ha látjuk fékezni az előttünk lévő autót, ahogy meglátjuk a piros lámpát a hátulján kigyulladni, már nyomjuk is automatikusan mi is a féket. Az izommemória kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban.

Az izommemória kulcsszerepet játszik az autóvezetés és a programozástanulás során is, gondolj csak a gyorsbillentyűk használatára!
    Az izommemória kulcsszerepet játszik az autóvezetés során

Még a legegyszerűbb mindennapi tevékenységek során is a sokféle izom megfeszülve és elernyedve, komplex sorrendben dolgozik együtt. Az idő múlásával, folyamatos gyakorlással olyan kezdetben bonyolult tevékenységek, mint a kerékpározás, autóvezetés, vagy akár egy dallam hangszeren való lejátszása szinte automatikusan és gondolkodás nélkül elvégezhető.

Megfelelő gyakorlás után egy hangszeren való játék is szinte automatikussá válik

Gyakran beszélünk ezekről a képességekről, amelyek az izommemóriában tárolódnak, de ez a kifejezés valójában kissé félrevezető. Noha bizonyos készségek, például a kerékpározás tökéletesítése bizonyos izmok megerősítését igényelheti, a tanuláshoz és az új készségek emlékezéséhez fontos folyamatok elsősorban az agyban zajlanak, nem az izmokban. Az agyban a készségtanulás és az emlékezet során bekövetkező változások megváltoztatják az agy izmoknak továbbított információit, ezáltal előállítva és irányítva a különféle mozgásokat. Az izmokon belüli neuronok természetesen szintén erős szerepet játszanak a végrehajtásban, de az agyon belül történik meg az a tevékenység, amely elősegíti, hogy újra és újra ugyanazt a műveletet tudjuk elvégezni.

A tanuláshoz fontos folyamatok elsősorban az agyban játszódnak le

Ennek ellenére a készségtanulás és az emlékezet egyértelműen különbözik a memória más formáitól. Az emberi memória több különböző részből áll, amelyek mindegyike szinte egymástól függetlenül is működőképes. Például emlékeink vannak olyan tényszerű dolgokról, mint hogy Párizs Franciaország fővárosa, de lehet, hogy nem tudnánk emlékezni arra, mikor, vagy hol tudtuk ezt meg. Hasonlóképpen emlékezhetünk arra, hogy összefutottunk egy barátunkkal, de a beszélgetést már nem tudjuk visszaidézni szóról szóra. Ennek oka az, hogy a tényszerű dolgok az úgynevezett deklaratív memóriában tárolódnak. Ez egy külön rendszer szerint működik, amelyet különböző agyi mechanizmusok irányítanak. Ezen belül is két alrendszert tudunk megkülönböztetni: az egyik a szemantikus emlékezet, amely a világról való tudásunkat, ismereteinket tárolja, a másik az epizodikus emlékezet, amely a múltban tapasztalt, egyedi eseményekre való emlékezést teszi lehetővé.

    Az emberi memória több különböző részből áll

Érdekes, hogy a kerékpározás megtanulása mindenekelőtt az epizodikus memória gyakorlata: ismerjük a bringázás módját anélkül, hogy meg tudnánk magyarázni, hogyan is csináljuk. A biciklizés különleges eset, mert úgy tűnik, hogy van egy pillanat, amikor végül megértjük a lényegét. A fizikai tevékenységek megtanulása pontosan ilyen jellegű memóriát foglal magában. Úgy érezzük, mintha ez a memória az izmainkban tárolódna, mintha emlékeznénk rá, hogyan kell cselekedni, anélkül, hogy igazán tudnánk róla. De a valóság az, hogy agyunk tárolja az információt – mi pedig onnan hívjuk elő.

      A kerékpározás megtanulása főként az epizodikus memória gyakorlata

Az információk tárolásának és visszahívásának képessége a magasabb organizmusok egyik legcsodálatosabb képessége. Az utóbbi években a kognitív folyamatok és viselkedés alapjául szolgáló alapvető molekuláris és celluláris mechanizmusok megértése terén jelentősen előrehaladtunk, nemcsak alapot nyújtva a memória-rendellenességek jövőbeni terápiájához, hanem az emberek életkorához kapcsolódó kognitív hanyatlások lassításához is. A tanulással és emlékezettel kapcsolatos tanulmányok számos génterméket azonosítottak, amelyek szükségesek ezekben a folyamatokban. Közöttük az agyi eredetű növekedési faktort.

Az agyi eredetű növekedési faktor, vagy idegen nevén a Brain-Derived Neurotrophic Factor (BDNF) kulcsfontosságú molekula, amely részt vesz a tanuláshoz és a memóriához kapcsolódó plasztikus változásokban. Minél több van belőle, agyunk annál hatékonyabban működik. Általa könnyebben és gyorsabban sajátítunk el új ismereteket, és sokkal tovább el is tárolódnak memóriánkban az újonnan tanult készségek. A növekedési faktor tehát nem egy állandó számú mennyiséggel bír agyunkban, és jó hír, hogy bizonyos tevékenységekkel tudjuk a számát növelni szervezetünkben.

Gondolom, benned is megfogalmazódott a lényegi kérdés: oké, akkor hogyan növelhető a mennyisége?

Nézzük!

  • Egyél okosan!

Bizonyos ételek pozitív hatással vannak a BDNF-szintünkre.

  • Kurkuma
  • Zöld tea
  • Omega 3 zsírsavat tartalmazó olajok (halolajok, krillolaj)
  • Szőlő és más bogyós gyümölcsök héjában található resveratrol
        Bizonyos ételek növelik szervezetünk BDNF-szintjét
  • Légy minél többet a szabadban!

Kimutatták, hogy a BDNF koncentrációja szezonálisan változik: napfény hatására növekszik, így tavasszal és nyáron fokozódik a mennyisége, míg ősszel és télen csökken.

Tehát minél több napfény ér, annál több BDNF termelődik a szervezetedben! 😉

     A napfény növeli a BDNF koncentrációt
  • Testmozgás

Már régóta bizonyított tény, hogy a testmozgás pozitív hatással van az emberek agyszerkezetére és kognitív funkcióira.

Különböző tanulmányok alátámasztották, hogy a BDNF-szint megemelkedik az aerob testmozgás hatására és a testmozgás intenzitása korrelál az egészséges egyének BDNF-szintjével.

Állatkísérletekben megfigyelték a fokozott BDNF agyi expressziót, különösen a hippokampuszban, különféle típusú fizikai aktivitások után, amelyek szoros kapcsolatot mutatnak a memóriateljesítménnyel. Ez pedig arra utal, hogy a testmozgásnak hosszú távú pozitív hatása van az agyi funkcióinkra.

A testmozgás pozitív hatással van az agyi funkciókra - programozástanulás közben mennyit sportolsz?
       A testmozgás pozitív hatással van az agyi funkciókra – programozástanulás közben mennyit sportolsz?
  • Rendszeres tanulás

A rendszeres tanulás szintén növeli a BDNF-szintet az agy érintett tartományaiban. Érdemes tehát minél szélesebb területen kipróbálni magad és fejleszteni a készségeidet.

Emellett persze a stresszes életmód kerülése, a dohányzás mellőzése, az aktív szociális élet is mind-mind hozzájárul a BDNF-szintünk növeléséhez.

Az agy rendszeres trenírozása fokozza a szervezet BDNF-szintjét programozástanulás közben is!
           Az agy rendszeres trenírozása fokozza a szervezet BDNF-szintjét programozástanulás közben is!

Láthatod, hogy az egész emberi szervezet csodálatos és tanulási folyamatainkban számtalan tényező játszik szerepet. Jó hír, hogy ezek közül sokat mi magunk is tudunk befolyásolni akár programozástanulás közben is és még pozitívabb irányba tolni az eredményeket. Érdemes tehát ismernünk a szervezetünk és agyunk működését és minél jobban kiaknázni a lehetőségeket az eredményes és hatékony tanulás érdekében.

Ha kíváncsi vagy, milyen tényezőket érdemes figyelembe venned a programozástanulás során, és hogyan tudod segíteni fejlődésedet, tarts velem a következő részben is!

Ha tetszett, oszd meg barátaiddal és ismerőseiddel! 🙂

Ha tetszett, oszd meg!

Tanulj programozni

Tanulj programozni és válassz tudatosan képzést!

Tanulj programozni most! Nagy képzésválasztó cikkünkben válaszokat kaphatsz arra, milyen szempontokat érdemes figyelembe venned akkor, ha programozó tanfolyamot keresel, hogy végül a számodra legjobb döntést hozhasd meg és soha ne kelljen arra gondolnod, hogy „mi lett volna, ha…”.

Cikkünk elolvasása után töltsd ki a táblázatot az oldal alján a saját igényeid szerint, hasonlíts össze minket más képzőhelyekkel és végül eredményes tanulást kívánunk!

Nézzük a kérdéseket!

  1. Miért fontos átgondolni a szempontokat?
  2. Mit szeretnél tanulni?
  3. Mennyi idő alatt?
  4. Milyen fizetési feltételekkel?
  5. Milyen elköteleződést igényel részedről?
  6. Mit kapsz érte cserébe?
  7. Mi a helyzet az apróbetűkkel?
  8. Honnan tudhatod biztosan, hogy érdemes belevágnod?
  9. Segítség a tudatos döntéshez

Miért fontos átgondolni a szempontokat?

Karrier és business coach-ként dolgozom évek óta programozók, tesztelők és más IT szakemberek mellett. Nap, mint nap találkozom azzal az érzéssel a beszélgetéseinkben, hogy egyes döntéseik, lépéseik olyan helyzetbe hozták őket, amelyben nem érzik jól magukat.  Fájó szívvel gondolnak bele abba, hogy mindez megelőzhető lett volna, ha nem csak egy oldalról mérlegelik a döntéseiket. Önismerettel és teljes körű tájékozódással tudsz számodra megfelelő döntést hozni, és ezt az időt nem érdemes megspórolni.

Ebben a cikkben nem lesz lehetőség mindent átbeszélnünk arról, hogy hogyan tanulj programozni, de a teljes körű tájékozódást szorgalmazó kérdéseket és segítő gondolatokat találsz majd benne. Ha úgy érzed, magad sem tudod, milyen munkahely tenne igazán boldoggá, tele vagy bizonytalansággal és szükséged lenne egy független segítőre, aki érzelmileg nem érintett, keress fel nyugodtan és beszélgetünk róla: Egyéni coaching beszélgetés

útjelző tábla a naplementében
Nem tudod merre indulj? Olvass tovább!

Mit szeretnél tanulni?

Az, hogy programozást szeretnél tanulni és hogy programozó szeretnél lenni, nem feltétlenül ugyanaz. Sokakat érdekel a programozás, akár a munkahelyükön bővítenék lehetőségeiket, akár hobbi projektjeiket szeretnék felfuttatni. Az, hogy „programozni szeretnék tanulni” még egy nagyon általános vágy. Érdemes mielőbb konkretizálnod, hogy mit és miért szeretnéd? Ha a coach beszél belőlem, akkor az első és legfontosabb kérdés nem is a „mit tanulnál?”, hanem a „miért?”. Ha biztosan tudod, hogy miért akarsz megtanulni programozni, mi a célod vele, mit tesz majd hozzá az életedhez az, ha megtanultad, akkor a „pontosan mit is kellene hozzá tudnod?” már egy könnyebb kérdéssé válik.

Játékokat szeretnél fejleszteni? Bankban dolgoznál szívesen? Egy menő multi IT szakembere szeretnél lenni és repülő autókat fejlesztenél akár túlórában is? Vagy egy kis cégnél, családi hangulatban dolgoznál szívesen középvállalati praktikus szoftvereken? Más programnyelvet használnak azok, akik a szoftverek megjelenésén dolgoznak (front end) és mást azok, akik a működési logikát írják (back end). Téged mi vonz igazából? Milyen programnyelvek érdekelnek?

Mennyi idő alatt tanulj programozni?

Általánosságban elmondható, hogy minél több fókuszált időt szánsz a tanulásra, annál jobban el fogsz tudni mélyedni a programozás rejtelmeiben. Ez elvezethet a végtelen idő érzetének csapdájához, azaz, hogy évek óta tanulsz, de a munkaerő piacra mégsem mersz kilépni vele. Egy másik nézőpont szerint elég csak a legkevesebb alapot megtanulni és utána menj, és csináld, a gyakorlat adja a többit! Ez könnyedén vezethet olyan néhány hetes gyorstalpaló képzések elvégzéséhez, amik után nem mersz elmenni egy állásinterjúra, mert még az interneten talált kérdésekre sem tudsz választ adni, élőben pedig végképp nem szeretnéd kényelmetlen helyzetbe hozni magad.

Mi hát a megoldás?

Az optimális időkeret meghatározása, személyes képességeid, készségeid és időd felmérésével.

  • Be tudsz járni akár 3-5 évig nappali képzésre egy felsőoktatási intézménybe?
  • Vannak támogató ismerőseid, rokonaid, akik segítenek a mindennapi megélhetésben, míg tanulsz?Akkor érdemes ilyen képzést keresned, és mellette gyakorlatot szerezned valós munkahelyen.

Ha munka mellett váltanál, akkor lehetőségként felmerülnek a hétköznap esti és hétvégi képzések. Az A&K Akadémián csak hétvégi képzésekkel találkozol. Miért? Mert hiszünk benne, hogy tanulni pihenten, a korábbi teendőktől időben és térben elhatárolva lehet jól. Ha 8-10 óra fizikai és/vagy szellemi munka után esel be a képzési órákra, akkor a fókuszod sehol sem lesz. Így hatékonyan, készségszinten elsajátítani egy új szakmát, különösen a programozást, nem lehet eredményesen. A hétvégi képzések előnye lehet, hogy jó eséllyel egy nagy alvás után, pihentebben érkezel az órákra, és az adott napot a tanulásra tudod fordítani. (Mindez persze hétköznapi munkavégzéssel számolva van így, ezért érdemes egyénileg végig gondolnod, melyik napokon vagy a legpihentebb. De figyelj, hogy a valóság talaján maradj!)

Tanulj programozni akár a munkahelyen! Számítógép egy munkahelyen.
Hétköznap vagy hétvégén érsz rá tanulni?

Bootcamp, tanfolyam, magánóra keretein belül tanulj programozni?

Népszerűek napjainkban a bootcamp-ek, és egész hetes, egész nap tartó képzések, melyeken reggeltől estig heti több nap jelen vagy. Úgy gondolhatod, hogy ez biztosan nagyon hasznos, mert segíti az elmélyülést, és ez így is van. Új információ befogadására azonban az agyunk egy bizonyos mértékig képes. Ha egy teljesen más terület után próbálsz programozni tanulni és napi 6-8-10 órában teszed ezt, két dolgot érhetsz el gyorsan: a felszínes tanulást és a kiégést.

Érdemes minden nap elővenni 1-2 órára és gyakorolni, míg a lelkesedést érzed, de a napi sok óra megterhelő tanulástól rövid időn belül a hátad közepére sem fogod kívánni a témát. Ez nem csak a programozással, mindennel így van. Gondolj csak az egyetemi vizsga-időszakokra, vagy az érettségire való felkészülésre. Még ha szeretted is a tárgyat, a végére már csak azt kívántad, hogy túl legyél rajta végre! Mértékkel ismételt rendszeresség a kulcsa a sikernek. Ha hetente egyszer új ismeretanyagot sajátítasz el pár órában, majd egy hétig minden nap gyakorlod, lehetőséged van beépíteni a tanultakat. Hozzákapcsolni a korábbi ismeretanyagokhoz, és ezzel megalapozod a hosszútávú memóriába jutását is.

Milyen fizetési feltételekkel tanulj programozni?

Biztosan számodra sem mondok meglepő dolgot, mikor azt mondom, hogy a színvonalas, minőségi programozó képzések drágák. Miért éri meg hát mégis belevágni egy ilyen vállalásba? Egyrészt, mert a minőségi oktatáshoz színvonalas oktatók kellenek, és a megfelelő fejlesztői háttérrel rendelkező szakemberek felvétele oktatóként garancia a gyakorlatorientált tudás megszerzésére. Ők viszont reálisan felmérik fizetési igényeiket és bizony náluk és velük tanulni drágább lesz. De eredményes és hasznos fogásokat tanulhatsz tőlük, melyeket később a mindennapi munkád során sikerrel kamatoztathatsz majd. Arról nem is beszélve, hogy programozóként elhelyezkedve és onnan visszatekintve ez a tandíj már nem is tűnik olyan soknak, hiszen rövid időn belül visszakeresed az árát, így ez tekinthető befektetésnek is, ha elszánt vagy és komolyan veszed a tanulást. Főleg, ha számodra is előnyös oktatói szerződést kötsz! Mire is gondolok?

Érdemes megnézned, mit és mennyiért kapsz az adott képzésen, milyen oktatóval, mekkora csoportban?

Sok helyen a 15+ fős létszámú csoportban kérdezni sem mersz, hiszen megakasztod az óra menetét, és egy kisebb tömeg előtt kellene hangosan beismerned, hogy nem érted az elhangzottakat. A közoktatás nem arra szocializál minket, hogy ezt lazán megtegyük, mi az A&K Akadémián ezt pontosan tudjuk. Ezért limitáltuk csoportjaink létszámát 6 főben, hogy senki se féljen jelezni az elakadását, és helyben, azonnal meg tudjuk válaszolni az egyéni kérdéseket is. Ilyen kis csoport esetén van idő megállni, újra átbeszélni a nehezebb részeket, sőt, rugalmasan a csoport igényeihez igazítani a haladási sebességet! Ezt 15-20 fő esetén lehetetlen megtenni anélkül, hogy valaki hátráltatva lenne a haladásban, vagy lemaradna a számára gyors sebesség miatt. A csoportlétszám tehát kritikus pontja a jó képzésnek, ezt mindig tartsd szem előtt!

Sok képzésen csak a kontakt órákon érheted el a tanárt, máshol, például az A&K Akadémián, a hét minden napján korlátlanul kérdezhetsz zárt, belső felületen. Így elakadásaiddal nem kell egyedül, otthon megbirkóznod a hét többi napján sem. Tedd fel hát minden olyan helyen, ahol érdekel a képzés: mit ad az intézmény a tandíjért cserébe?

A kapcsolatok fontosak. Ezt illusztrálják ezek a fém gömbök, csövekkel összekötve.
Milyen kapcsolatai vannak az iskolának?

Milyen elköteleződést igényel részedről?

Az sem utolsó szempont, hogy a tandíjon felül ők mit kérnek még tőled cserébe a képzésért? Nem egy helyen látni, hogy az állásgarancia igazából nem téged véd, nem neked előny, hanem a partnercégnek. Nézd meg hát pontosan, milyen állást adnak, milyen fizetéssel és milyen kötelezettségeket kell vállalnod ezekért cserébe?

Mi hiszünk abban, hogy amit tanítunk neked, az piacképes, és nem lesz gondod az elhelyezkedéssel. Ezért nem kötünk kizárólagos szerződéseket és nem kényszerítünk bele téged egy olyan állásba, melyet nem te választottál. Helyette állásinterjú garanciát vállalunk, azaz, hogy elmehetsz, megnézheted partnercégeinket, és a kapott ajánlatokat saját belátásod szerint elfogadhatod vagy elutasíthatod. Sőt, ha más cégekhez szeretnél menni, abban is segítünk. A szabadságod és elégedettséged tartjuk szem előtt, hiszen te vagy a mi ügyfelünk, és nem a cégek.

Mit kapsz érte cserébe?

  • Mit is jelent számodra a képzés?
  • Mit kapsz a képzés keretein belül és kívül?
  • A programozás órákon kívül mit kínálnak még számodra a képzésen? Ezek egyáltalán nem elhanyagolható részletek!
  • Ügyelnek-e például az angol szaknyelvi tudásod bővítésére, mely elkerülhetetlenül fontos az elhelyezkedéskor?
  • Támogatnak-e karrier terveid megvalósításában, vagy átsegítenek-e az elakadásokon?
  • Az ún. soft skilleket fejlesztő foglalkozásokat, prezentációs órákat a legtöbb helyen már reklámoznak, de ezek mennyire tartalmasak?
  • Vajon fordulhatsz-e hozzájuk akkor is, ha otthon elbizonytalanodsz, elfogy az önbizalmad, megrendül a motivációd, ha magánéleti problémáid vannak és ez befolyásolja az előre haladásod? 1 év ebből a szempontból hosszú idő, ez alatt sok minden történhet. Érdemes olyan oktatóhelyet keresned, ahol nem csak a szakmai, de emberi oldalról is támogatnak, hogy a lehető legjobb esélyekkel elérd az előre kitűzött céljaidat! Ahol igazán odafigyelnek rád!
Útválasztó
Te merre tervezel menni?

Mi a helyzet az apróbetűkkel?

Sose feledd megkérdezni, megnézni mi más van még a háttérben? Olyan alapvető fontosságú kérdéseket mindenképp tegyél fel, hogy milyen lehetőségeid vannak a képzés megszakítására, milyen kötelezettségeket vállalsz a részvétellel, mennyi hiányzást engedélyez a képzés és miért vállalsz felelősséget a képzés ideje alatt? Ez sokszor már jogi kérdés is lehet, ezért tanulmányi szerződésed érdemes előre átolvasnod, mielőtt aláírod, és a számodra kérdéses pontokra mindig kérdezz rá! Tisztázd a feltételeket, hogy nyugodtan járhass a képzésre, kockázatok nélkül tanulj programozni!

Honnan tudhatod biztosan, hogy érdemes belevágnod?

Két lehetőséged van e tekintetben. Kipróbálhatod otthon kezdőknek szóló gyakorló feladatokon keresztül, hogy érted-e és szívesen foglalkoznál-e hasonló kérdésekkel a jövőben. Ha konkrétabb válaszokra vágysz, eljöhetsz egy személyes interjúra, ahol felmérheted a készségeidet, felteheted a kérdéseidet Andrásnak személyesen arról, hogy mivel jár programozónak lenni. Sokszor egy külső, objektív vélemény megléte szükséges csupán ahhoz, hogy átlendülj a bizonytalanságon és belevágj életed egyik legnagyobb kalandjába! Szeretettel várunk!

Segítség a tudatos döntéshez – Hol tanulj programozni?

Ezzel a gyors áttekintő táblázattal szeretnénk neked segíteni, ha felmérnéd és összehasonlítanád a képzéseket, hogy hol tanulj programozni.

A szempontok, amelyeket mindig tarts szem előtt:

KérdésekA&K AkadémiaMás intézmény
Hol zajlik a képzés?Online, ÉLŐ órákon
Mennyi ideig tart?1 év (52+ hét)
Mely napokon vannak órák?csak 1 hétvégi napon
6×45 percben
Mit tartalmaz a képzés?Java Junior Backend fejlesztő képzésünk
320 óra Java programozás, SQL, Javascript, HTML, CSS
50 óra angol nyelv – ajándék
24 óra soft skills fejlesztés – ajándék
Extrák3 havonta írásos egyéni értékelés és fejlesztési terv javaslat
online házi feladatok és folyamatos kapcsolattartás
referencia projektfeladatok
85% feletti eredmény esetén notebook ajándék
Hány fő van egy csoportban?maximum 6 fő
Garantálják a csoportlétszámot?Igen, garantált.
Milyen kiegészítő szolgáltatások vannak?Business & karrier coaching
Oracle vizsgafelkészítés
Állásinterjú felkészítés
VIP Klubtagság
Van-e ösztöndíj program?Igen, ingyenes helyek pályázhatók mozgáskorlátozottak számára
Mennyibe kerül a teljes képzés?Aktuális áraink
Van-e részletfizetési lehetőség, diákhitel?Igen, 1-2-3-4-…12 részletben. Egyéni fizetési igény esetén is keress minket bizalommal! Sőt: Diákhitelt is igényelhetsz!
Van-e állásinterjú garancia?Igen!
Kötelezettséget kell-e vállalnod a cégek felé?Nem. Semmilyen kötelezettséget nem kell vállalnod!
Hogyan ismerkedhetsz meg a sulival?1,5 órás interjúra jelentkezhetsz, ahol az iskola vezetője személyesen válaszol a kérdéseidre.
Elérhetőséginfo@ak-akademia.hu
Ha tetszett, oszd meg!

Programozás alapok

Programozás alapok – Hogyan lesz az érdeklődésből tanulás?

Programozás alapok és gyakorló feladatok után kutakodsz? Jó lenne elkezdeni valahogy a programozás tanulást, de nem tudod, hogyan? Megrekedtél az anyag- és információgyűjtés fázisában, de nem tudtad még rávenni magad a folytatásra? Esetleg elkezdted, de nem sikerül haladnod, mert elveszel az információk tengerében? Ebben a bejegyzésben segítünk rendszerezni a tanuláshoz szükséges eszközöket és anyagokat, hogy áttekinthesd a lehetőségeidet és kiválaszthasd azt a csomagot, amely a legjobban támogatja a tanulmányaidat.

Akár egyetemen tanulsz programozni, akár képzésre jársz, akár otthon tanulsz, kiegészítő anyagok mindig jól jönnek. Ha egy adott területről több forrásból hallasz és látsz információkat, segít megérteni az összefüggéseket, elmélyíteni a tudást.

A tanulástechnika szintén fontos része a jó taneszköz-csomag összeállításának. Érdemes minél több érzékszerved bevonni a tanulás folyamatába. Ne csak olvass, de hallgass is előadásokat a témában, ehhez jó szívvel ajánlom Youtube csatornánkat, ahol érdekes, szakmába vágó meetupok felvételeit láthatod teljes hosszúságukban. Ezenkívül rövid, néhány perces videókat is találsz, programozóknak szánt Q&A videókat, melyek egy-egy témát röviden foglalnak össze. Itt bármikor lehetőséged van kérdezni akadémiánk vezető oktatójától, Andrástól, így, ha tanulás közben kérdésed merül fel, ne gondolkodj rajta, tedd fel neki bátran! Szívesen segítünk akkor is, ha jelenleg nem nálunk tanulsz!

Tanulási tippek – Téged mi érdekel a legjobban?

  1. Milyen nyelvek vannak és mire jók?
  2. Tanulási lehetőségek
  3. Java programozás könyvek
    1. A legjobb Java programozás könyvek TOP 5
  4. Java programozást oktató applikációk
    1. A legjobb Java programozás applikációk TOP 5
  5. Java programozás oktató videók
  6. Java programozást oktató weboldalak
  7. Tantermi programozó képzések
  8. Hogyan tanuljunk programozni?
  9. Extra kiegészítők Java programozáshoz

Ha nem tudod, hol kezdd, érdemes áttekintened a lehetőségeidet. Nézzük meg együtt, milyen programnyelvek vannak és ezeket milyen projektekben használhatod eredményesen!

Milyen programnyelvek vannak és mire jók?

Ha érdeklődsz a programozás iránt, már biztosan találkoztál a felismeréssel, hogy nem csak 1-2 féle programnyelv létezik, hanem nagyon-nagyon sok. Alapvetően elmondható, hogy vannak általános célú és bizonyos szakmai területekre jellemző, speciális programnyelvek.

Általános célú nyelvek olyan nyelvek, melyeket széleskörű felhasználhatóság jellemez, rugalmasan használhatod több szakterületen is. Ilyen például: Java, C, C++, JavaScript, Python, Ruby, Scala, PHP, stb.

A teljesség kedvéért nézzünk néhány területspecifikus programnyelvet is! Ilyen például a Mathematica matematikai feladatokhoz, a Logo kifejezetten gyerekek számára, az SQL a relációs adatbázisokhoz, vagy a Graphviz a gráfok ábrázolásához.

Ha nem konkrét szakterület-specifikus tudást szeretnél fejleszteni, akkor számodra is javasolt egy általános célú programnyelv elsajátítása. A legnépszerűbbek a Java, C, C++ és a Python. Legalábbis a 2019. júniusi TIOBE index szerint ez a négy a legnépszerűbb a fejlesztők körében. Ezekből is kiemelkedő a Java, igen népszerű általános célú nyelv, és elképesztően sok helyre keresnek Java programozókat a munkaerőpiacon. Ha szeretnél Java programozást tanulni, nézd meg az A&K Akadémia képzéseit, kezdőtől a professzionális szintig tanulhatsz nálunk, rugalmas tanmenettel, nagyon kicsi, 6 fős csoportban.

Bizonytalan vagy? Mielőtt belevágnál a tanulásba, érdekel, hogy jó programozó lennél-e egyáltalán? Gondold át blogcikkünk segítségével: Jó programozó lennék?

Két férfi ül a számítógép előtt és beszélgetnek a programozás alapjai cikkről.
A programozás alapok elsajátítását otthon is elkezdheted!

Tanulási lehetőségek

Tanulni sok mindenből sokféleképp lehet. Akár vizuális típusnak tartod magad, akár hanganyagokból tanulsz szívesen, vagy a könyvekre esküszöl, akkor is érdemes kipróbálnod más módszereket és eszközöket. Sosem tudhatod, melyik tetszik meg igazán, és természetes módon támogatja a tananyag megismerését, ha más forrásokból is hallasz róla.

Fontos már most az elején kiemelnem, hogy egyetlen oktatási anyag írójával, szerzőjével, tulajdonosával sem állunk üzleti kapcsolatban, ez tehát nem a reklám helye. Listáinknak semmi más célja nincs, mint az, hogy segítsünk neked elsajátítani a programozás alapjait, és ehhez jó segédeszközöket kínáljunk.

Az alábbi forráslistát nagyon hasznosnak érezzük és örömmel bővítenénk is, így, ha neked is van jó tipped arra, hogy honnan érdemes programozást tanulni, oszd meg velünk itt a bejegyzés alatt kommentben! Tanuljunk egymástól!

Java programozás könyvek

Könyvekből tanulni, tájékozódni a legáltalánosabb dolog, amit a középiskolai oktatásunk során megtanultunk. Így mikor programozás tanulásra szánja el magát valaki, főleg, ha nem gyermekfejjel teszi ezt, az automatizmusok bekapcsolnak és rögtön tankönyv keresésére sarkallnak. Természetesen minél gyorsabban és fájdalommentesebben szeretnénk elérni a célt, hát a lehető legjobb könyvet keressük. Az igényt kielégítendő megszülettek olyan összefoglaló művek, melyek gyors és hatékony tanulást ígérnek, akár 1 hét alatt, sőt 24 óra alatt is megtanítanak programozni. Mit is mondhatnék… óva intelek a csodáktól. Ha lenne ilyen módszer, akkor mindenki programozó lenne már, ahogy, ha létezne 1 hét alatt 30 kg zsírból fogyás, nem lenne ekkora probléma a túlsúly, a 200%-kal hosszabb szempilláktól pedig nem tudnánk pislogni sem, és még sorolhatnám a 21. század „csodáit”.

Programozni tanulni komoly elköteleződést, rendszeres, fókuszált tanulást és irgalmatlanul sok gyakorlást igényel részedről, és ezt nem tudod megspórolni. Sehogy sem. Ha jó könyveket keresel hozzá, természetesen vannak a piacon, nézzünk is rá néhány példát! Ha van jó kezdőknek szóló könyv tipped, ne tartsd magadban, oszd meg velünk kommentben, hadd nőjön a lista!

A legjobb Java könyvek TOP 5

  1. Oracle: A Beginner’s Guide
  2. Barry Burd: Tantusz könyvek – Java
  3. Kövesdán Gábor – Szoftverfejlesztés Java SE platformon
  4. Kathy Sierra, Bert Bates – Head First Java
  5. Cay S. Horstmann – Java SE8 for the Really Impatient

Java programozás alapok – oktató applikációk?

Mivel a nap szinte minden percében elérhető közelségben van az okostelefonunk, adódik az ötlet, hogy tanuljunk mobil applikációk segítségével is. Én is kipróbáltam, és nagyon jó tapasztalataim vannak, nem csak Java programozással kapcsolatos, de nyelvtanulást támogató applikációkat is találni. Érdemes lehet neked is belenézned egy-kettőbe.

Szoktál telefonról tanulni?

A legjobb Java programozás applikációk TOP 5

  1. Solo Learn – Java
  2. CodePoint – Learn Java Programming Offline
  3. Akshay Bange – Java Programming
  4. RPMS – Learning Java
  5. SoloLearn – Learn to Code for Free

Java programozás alapok – oktató videók

Aki programozni tanul előbb vagy utóbb a YouTube-on találja magát, ahol lelkes amerikai és még lelkesebb indiai fejlesztők tutorial-jait hallgathatja órák hosszat. Ezek közül is néhány csatorna méltán nagy népszerűségnek örvend. Te melyiket ismered már? Van személyes kedvenced?

  1. freeCodeCamp – Learn Java 8 – Full tutorial for Beginners
  2. Derek Banas – Java Tutorial
  3. Extrem Code – Java tutorial from Basic to Advance
  4. thenewboston – Java (Beginner) Programming Tutorials
  5. Telusko – Java Tutorial for Beginners – full course

Java programozást oktató weboldalak

Ki ne hallott volna már az EdEx vagy Coursera rendszerekről, ahol neves nagy egyetemek kurzusait hallgathatod meg? Kóder berkekben nagy népszerűségnek örvend a linda.com és az udemy.com is a korábban említettek mellett, a programozás alapok itt is erősek.

Kinek javasolt ez a tanulási forma? Nos, ha magányos harcos vagy, érdemes lehet itt kezdened a tanulást, de mentor nélkül az a tapasztalatunk, hogy hamar el fogsz veszni a sok információ sűrű erdejében. Épp ezért anyanyelvednek megfelelő mentor és irányítás mellé, kiegészítésképp javasoljuk ezeket a videókat, hogy valaki végig fogja a kezed, legyen, akitől bármikor tudsz kérdezni, és aki át tudja neked fogalmazni a választ akár többféleképp is, ha épp arra van szükséged. Így bizony, ezek hasznos oldalak, de csak módjával merülj el bennük!

Tantermi programozó képzések

Nagyon sok képzési hely közül választhat az, aki ma Java programozást szeretne tanulni Magyarországon. Ezek közül is a legtöbb iskola és programozás alapok szerint oktató bootcamp Budapestre koncentrálódott. Nem egyszerű a választás és könnyű beleszaladni számodra előnytelen megegyezésekbe is, különösen, ami a későbbi elhelyezkedési „garanciákat” illeti. Ha el akarod kerülni a kockázatokat, és felelősséggel szeretnél választani közülük a saját igényeidnek megfelelőt, akkor ajánlom figyelmedbe nagy képzésválasztó cikkünket, ahol kérdéssort és táblázatot is találsz, melyek segíthetnek téged a döntésben: Nagy képzésválasztó

Hogyan tanuljunk programozni? Programozás alapok kezdőknek

Hogyan ideális programozni tanulni? Erről megoszlanak a vélemények. Van, aki az alapokra épít, van, aki a mélyvízi gyakorlatra esküszik és van, aki szerint a jól bevált frontális oktatás a titok kulcsa. Hogy kinek-melyik tetszik jobban, ízlés kérdése.

Amiben mi hiszünk, az egy kis csoportos, modern oktatási forma, nagyon-nagyon sok gyakorlattal, alapos elmélettel fűszerezve. Nem hiszünk a villám-tanulásban, ahogy ezt már korábban ki is fejtettem, és a nagy csoport (10 fő felett) már meglátásunk szerint akadályozza az egyéni igények kielégítését, mint például az óra közbeni megállást vagy újra ismétlést az órákon, egyéni segítségnyújtást programozás közben, vélemények meghallgatását egyforma időkerettel.

Az A&K Akadémia egyik junior programozó csoportjának megbeszélése
Junior programozó képzés az A&K Akadémián

Extra kiegészítők

Nem egy olyan programozót ismerek, akinek teljes kis rituáléja alakult már ki. A fejlesztés egy soha véget nem érő tanulást igényel, hiszen a dinamikus fejlődéssel lépést is kell tartania a szakembernek, ha értékes munkát szeretne végezni. Így az aktív napi munkát folyamatos jelleggel ki kell egészíteni olvasással, tanulással, gyakorlással is.

Van, aki zenével tanul, más sportolás közben, de kifejezetten gyakoriak a stresszlevezető eszközök is tanulás közben, mint a stresszlabda nyomogatása vagy akár a rágózás.

                Neked van már kialakult technikád? Hogyan tanulsz a leghatékonyabban és mi az, amit el sem tudsz képzelni, hogy működne?

Oszd meg velünk véleményed komment formájában itt a bejegyzés alatt!

Ha tetszett, oszd meg!

Hogyan kell programozni?

Hogyan kell programozni?

Elgondolkodtál azon, hogy hogyan kell programozni? Amikor kívülről nézünk egy új tudományterületre, el sem tudjuk képzelni, milyen lehet annak, aki benne dolgozik, legfeljebb feltételezéseink vannak róla. Ez fokozottan igaz a programozókra. Tapasztalatom szerint még mindig él a fejekben egy tiszteletteljes távolságtartás azokkal szemben, akik programozónak vallják magukat. Még ha néhány mondatban igyekeznek is megfogalmazni, mivel foglalkoznak, csak elismerő bólogatás a válasz, még a legegyszerűbb feladatok esetén is. Bár sokat javult a helyzet az utóbbi években, még mindig kissé földönkívülinek tűnik a közvélemény szemében az, aki olyan csodák elkészítésére képes, mint mozgó weboldalak, mobil játékok, beszélő robotok és önjáró autók, stb. Külső szemlélőként olyanok a programozók, mint valamiféle digitális varázslók, akik életre keltenek gépeket, ezáltal az egész szakma megbecsülése kifejezetten nagy. Azoknak, akiknek nincs programozó ismerősük, nincs különbség a backend és frontend között, nincs különbség a Java és a JavaScript között. A „programozó”, mint fogalom egyben létezik a köznyelvben.

hegyek és köd
Érdemes közelebbről megismerned a programozást és eloszlatni a felhőket!

Mi az árnyoldala?

Van ennek a nagy általános népszerűségnek egy árnyoldala is. Mégpedig az, hogy elijeszti az érdeklődőket attól, hogy megpróbáljanak megtanulni programozni. Hiszen aki azt sem tudja, hogyan vágjon bele, fejben ködös égi magasságokig emeli azt a tudást, amire szüksége van ahhoz, hogy ebben elkezdjen dolgozni. Az ismeretlentől pedig félünk. Arról nem beszélve, ha valaki nem 15 éves, fiatalos lendülettel vág bele a programozásba, hanem 30-40 felett, karrierváltóként, akár családdal a háta mögött.

Mai bejegyzésünkben nem másra vállalkozunk, mint hogy megnézzük, mire is van szükség ahhoz, hogy valaki megtanuljon programozni és ezt hogyan csinálja. Rántsuk le a leplet a csodáról, tegyük emészthetővé és ezáltal kevésbé félelmetessé! Vágjunk is bele!

Hogyan kell programozni? Mai kérdéseink:

  1. Milyen gépre van szükséged?
  2. Ha nem beszélek angolul, mit tegyek?
  3. Milyen munkakörnyezetre van szükség?
  4. Milyen időbeosztásra van szükség?
  5. Hogyan kell programozni pontosan?
  6. Tényleg képes lehetek én is arra, hogy megtanuljak programozni?

Milyen gépre van szükséged?

Értelemszerűen a kiindulási pont legyen egy stabil, megbízható gép, amin szívesen dolgozol és tanulsz majd a jövőben.

András az alábbi számítógép konfigurációt ajánlja:

  • Processzor: minél újabb generációs (nagy típusszámú) Intel Core i5
  • Memória: legalább 4 GB, de inkább 8 GB RAM
  • Háttértár: SSD
  • Felbontás: Full HD (1980 x 1080)

Amivel nem árt még, ha előre készülsz:

  • egy erre szánt, de legalábbis gyakran használt Google-fiók, amivel különböző oldalakra regisztrálsz majd
  • Chrome böngésző, hogy biztosan menjen, aminek mennie kell
  • egy kis kávé a programozói hangulathoz 🙂

+1 tipp: Angol nyelvtudás

Igen, ez nélkülözhetetlen a programozás elsajátításához. Ennek 2 fő oka van:

  1. tananyagok jelentős részét angol forrásból fogod beszerezni egy bizonyos szint után
  2. és maga a Java programnyelv is angol alapokon működik

Nélkülözhetetlen az angol tudás, ha komolyan gondolkozol programozói karrierben.

Ha nem beszélek angolul, mit tegyek?

Vegyél egy mély levegőt és még ma vágj bele! A kifogások eddig sem vittek előre, ezután sem fognak. Ha programozni akarsz, angolul KELL tudnod és kész. Amint ezt tényként elfogadod és nem fektetsz az ellenállásba több energiát, hanem a megoldásokat keresed, meg is fogod találni. (Igen, tapasztalatom.)

Tanulj! Nem úgy, mint az iskolában, hogy előveszed a könyvet és magolsz. Azzal a hozzáállással vágj bele, hogy értened KELL, ami a szakmádhoz szükséges. Nem kell felesleges nyelvtanfolyamokon a lakásberendezéseket mantráznod, és folyamatos befejezett jövő időről szóló teszteket töltögetned ahhoz, hogy programozóként tudj dolgozni. Amire tényleg szükséged van az néhány alapvető igeidő pontos ismerete (legalább egy jelen-múlt-jövő) és használata, valamint egy stabil szakmai szókincs felépítése. (Annyit azért megjegyeznék, hogy mire ide eljutsz, jó eséllyel lendületbe jössz és nem szakmai anyagokat, például filmeket is szívesen nézel majd eredeti nyelven, onnan pedig épül az általános szókincsed is.)

Mi a megoldás?

Mit tegyél hát? Mondjuk végy pár órát olyantól, aki hajlandó elengedni az iskolás berögződéseit és megtanítja neked a nyelvtan alapjait. Ezt érdemes magyarul tanulnod, főleg az elején. Aztán dolgozz! Tanulj programozni, írd és gyűjtsd a kifejezéseket, használd őket a mindennapi kommunikációd során és ragadni fog. Amire szükségünk van, meg fog maradni a memóriánkban, hiszen ez a biológiai túlélésünk alapja is. Nem felejtheted el azt, hogy hol az élelem, a biztonságos menedék és kiben bízhatsz, mert elvesznél. Ha az „élelemszerzéshez”, ebben az esetben a munkádhoz, szükséges egy adott eszköz- és szókészlet, el fogod sajátítani. Elszántság kérdése. Szóval felejtsd el azt, hogy te nem tudsz megtanulni angolul és nincs nyelvérzéked, és hasonlók. Engedd el és csináld! Még ma!

Nő tanulja hogyan kell programozni
Te hogyan tanulsz programozni?

Milyen munkakörnyezetre van szükség?

A programozókról szóló hiedelmek szerint szeretik a kávét és az energiaitalt és egész nap a gép előtt ülnek. Te mit gondolsz, mire van szükséged a megfelelő munkához?

Ahhoz, hogy beleférjen a tanulás, akár egyetem, akár fő állás és család mellett is az életedbe, egyértelműen jó időmenedzsmentre és szükség esetén a produktivitásod javítására van szükséged. Kemény kérdésekkel szembesülhetsz, ha megnézed: mivel-mennyi időt töltesz egy nap?

Amikor megnézzük ügyfeleimmel coaching beszélgetésekben, hogy milyen az időbeosztásuk, gyakran felmerül a kérdés, hogy:

Miért van ennyi teendőd egy nap?

Biztosan a te feladatod azt elvégezni?

Mennyi valójában a te feladatköröd és mikor dolgozol azért, hogy másnak ne kelljen?

Tudsz nemet mondani?

Tegyük fel, hogy egészséges határokat tartasz, a saját feladataidat jól listázod és egy fenntartható időbeosztást sikerült felépítened, amiben helye van a családnak, barátoknak, munkának, kikapcsolódásnak, és a tanulásnak is.

Mi mást tehetsz még a produktivitásod javítása érdekében?

Programozói karrier építése esetén munkakörnyezeted alapvető részét képezi az asztalod és a géped, és annak környezete. Fontos tehát, hogy olyan helyet alakíts ki a magad számára, ami stílusában neked tetsző, kényelmes, komfortosan mozogsz benne, minden kézre áll. Elképesztően fontos, hogy tisztaság és megfelelő megvilágítás legyen, az egészséged megőrzése a megfelelő munkavégzésed alapja.

Az asztalod a várad, tehát ne engedd, akkor sem, ha otthonról dolgozol, hogy mások átrendezzék, pakolásszanak rajta, módosítsák a körülményeidet. Minden alkalommal, amikor leülsz, újra meg kell szoknod az ott található dolgokat, ez is időt és figyelmet vesz el. Sokkal könnyebben bootolsz te magad is, ha pont ugyanott és ugyanúgy tudod folytatni a munkád, ahogy azt egy korábbi alkalommal ott hagytad.

Munkakörnyezet otthon
Milyen munkakörnyezetről álmodsz?

Visszatérve a fényekre: a szemed lesz az elsődleges eszközöd a munkád során, akár a tanulási szakaszban, akár már a konkrét fejlesztésnél jársz. Nagyon fontos a rendszeres szemészeti kontroll, a szemüveged ellenőrzése, a sárgás fények fehérre cserélése, a megfelelő monitor beállítások és természetes fény jelenléte is.

Mi a helyzet az üléssel?

Sokan szeretnek ölben dolgozni a kanapéról, vagy igen menő erkélyen dolgozni, esetleg egy kávézó teraszán. Ha így vagy eredményes, ne hallgass rám, dolgozz vagy tanulj így! A többség számára azonban segítséget nyújt a fegyelmezett, eredményes munkavégzéshez, ha a munkát nem csak az eszközökkel, de a helyszínnel is összekötik. Érdemes határt húznod a magánélet, a szórakozás és a munkád között, mert gyorsan ott találod magad, hogy ideges szülőként laptoppal az öledben morogsz a gyerekekre, mert lehúzták a zoknidat játékból, és már egy órája nem írtál le egy értelmes sort sem, a folytonos megzavarás miatt, de velük sem vagy igazán, mert épp dolgozni próbálnál. (Igen, szintén személyes tapasztalat.)

A munkát tehát, amikor csak teheted, térben és időben is válaszd el más egyéb tevékenységektől. Így nem szaladsz bele abba, hogy nem válaszolsz a párod kérdéseire, mert másra figyelsz, nem kezdesz Facebookon vagy YouTube-on (vagy 9gag-en 😉 ) nézelődni, amikor munkaidőd van, és nem írsz kódsorokat „mindjárt, mindjárt” ismételgetésével akkor, amikor épp randi estéd van. A siker egyik kulcseleme az, hogy azzal foglalkozz, amivel épp foglalkozol, ne minden mással!

Hogyan kell programozni? Jó időbeosztással!

Erre sincsenek alapigazságok, számtalan szempontot figyelembe kell venned a számodra ideális időbeosztás kialakításakor. Különösen akkor, amikor összefüggő időt szeretnél találni a napodban önfejlesztésre, tanulásra.

Vannak fix kötelezettségeink, melyek adott időt és jelenlétet igényelnek és nem változtathatók meg. Ezeket érdemes beírni előre a naptáradba, akár színkódokkal is, hogy lásd, hol vannak valójában azok az órák, amikkel te rendelkezel. (Az már megint csak egy coaching kérdés, hogy biztosan fix az, amit annak látsz?)

A naptár fennmaradó részében pedig szabadon tervezhetsz. Érdemes ezt mindig szem előtt tartanod, hogy tudd, épp hol tartasz. Praktikus nem tollal jegyzetelned, hogy könnyebben változtathass rajta, ha szükséges. Azt is írd fel, hogy ha nem sikerül tartani a napirendedet, akkor mi történt, és legközelebb mit tehetsz azért, hogy a hirtelen változtatást elkerüld. Ennek önismeret szempontjából is jelentősége lehet.

Tényleg vészhelyzet volt, amiért nem tartottad, amit előre elterveztél, vagy csak kézenfekvő kifogás érkezett, és te kaptál az alkalmon?

A tanulásra szánt időt nyugodt körülmények közé érdemes tenni, nem a munkahelyi ebédszünetre, vagy a reggeli rohanás előttre félálomban. Egyszerre 1,5 – 2 óránál többet tanulni nem érdemes. Ha mégis „tanulós napot” tartasz, akkor is tanácsos megszakítani a tanulást és mozgással, sétával, kocogással, esetleg egy nagy fürdést beiktatva pihenni. Sokkal eredményesebb leszel így.

Érdekel egy tuti tipp?

Ami nálam nagy áttörést hozott produktivitás terén, és talán neked is segítséget nyújthat, az a rendszeresség és a szokások egymáshoz kötése. Nem is annyira percre pontosan az időzítés szempontjából (ami pl. gyerekek mellett már inkább csak álom, mint valóság), hanem a sorrendiség tekintetében. Ha tehát megtanítod magad, hogy hazaérkezve, ahogy leveszed a kabátodat, elmész kezet mosni, úgy összekötheted a tanulást akár más tevékenységek végével is. Mondjuk vacsora után zuhanyzol, és ezt követően ülsz le tanulni. Minden nap. Ha csak 10 percre vagy akár 30 percre, akkor is. Kialakul egy olyan rutinod, amely segít neked minden nap beiktatnod a tanulást. Keresd meg a helyét és az előtte levő tevékenység végét, és kapcsold össze őket! Lendületet ad, és akkor is megteszed, amikor mondjuk nincs meg a kellő motivációd. Engedd, hogy robotpilóta üzemmódba kapcsolj, és már mész is az asztalodhoz tanulni, dolgozni. Mire észbe kapsz, már meg is tetted!

Hogyan kell programozni pontosan?

A programozás rengeteg vonásában hasonlít a természetes idegen nyelvtanuláshoz. Senki nem tud megtanítani téged beszélni, ahhoz neked kell megszólalnod. Rengeteget kell hibáznod, utána kell nézned a hibák javításának, kezedbe kell venned a sorsod ezen a téren, és tenned érte! Remek oktatóanyagokat, mentorokat és csoportokat találhatsz szerte online és offline is. De a lényeg benned van. Akármilyen tutorialt nézel és akármilyen könyvet is olvasol, neked kell erőt és energiát beletenned, minden nap, hogy eredményt érj el! Meg kell találnod a saját fogódzóidat, fel kell építened az elméleti hátteret, amivel aztán gyakorlati lépéseket fogsz megtenni. Eleinte rosszul. Rémes formában és minőségben. De ennek ez az egyetlen módja. Hogyan kell programozni? Nos, válassz egy célt, mit akarsz alkotni? Ehhez válassz egy programozási nyelvet, tedd fel a fejlesztő környezetet, és csináld! Ne gondolkodj sokat, lépd meg az első lépést még ma!

Ha a lépések megtételéhez segítségre van szükséged, anyagokat nálunk is találsz hozzá: Programozási alapfogalmak, ezenkívül a fejlesztő környezet telepítését is megtalálod lépésről -lépésre monitorképekkel a blogban! Elméleti információk, tesztes ismétlések várnak, de ha kérdeznél, megteheted az info@ak-akademia.hu címen is.

Tényleg képes lehetek én is arra, hogy megtanuljak programozni?

Tényleg szeretnél hatékonyan tanulni és később fejlesztőként eredményes munkád végezni? Tudni, hogy hogyan kell programozni?

Néhány „Tényleg”-gel kezdődő kérdésre itt kaphatsz választ: Hogyan tanuljunk programozni

Ha tetszett, oszd meg!

Hogyan tanuljunk programozni?

Hogyan tanuljunk programozni?

Ki ne szeretne olyan szakmát, ahol kreatívan alkothat, amit emberileg és szakmailag is megbecsül a társadalom, ahol dolgozhat kis csapatban, de megvan benne az a rugalmasság, hogy akár otthonról, egyedül is ténykedhet? Azonnal felmerül a kérdés, hogyan tanuljunk programozni, ha ez ennyire jó?

Álomszerűnek hangzik, főleg azzal kiegészítve, hogy kiemelkedő fizetés is jár érte, és persze több tízezres a piacon a szakemberhiány. Hát ez sok szempontból szebb, mint egy Walt Disney mese. Igen ám, de mit kell megtenni azért, hogy az álomból valóság válhasson? Hol vannak a ki nem mondott buktatók? Jogosan merül fel a kérdés, nézzük hát meg együtt!

Most tényleg, hogyan tanuljunk meg programozni?

  1. Tényleg csak gyerekkortól tanulva van esély a sikerre?
  2. Tényleg Pascallal kell kezdeni? Vagy inkább C, C++, Python vagy Java?
  3. Tényleg matektudás kell a sikeres programozás tanuláshoz?
  4. Tényleg meg lehet könyvből is tanulni programozni?
  5. Tényleg sok mindenre van szükség a programozáshoz?
  6. Tényleg szükséges a diploma, ha jó akarok lenni?

Tényleg csak gyerekkortól tanulva van esély a sikerre?

Ez az egyik leggyakoribb tévhit a programozással kapcsolatban. Hogy gyermekként kell megtanulni, mert később már nem lehetsz benne olyan jó, mert nem bele születtél. Van benne igazság? Gyermekként másképp tanulunk, mint felnőttfejjel. Na, de te emlékszel mindenre, amit gyermekként tanultál? Ugye, hogy nem! Ez sem más, mint egy jó kifogás arra, miért ne vágjunk bele valamibe, amire vágyunk, csak talán félünk tőle. Tehetsz érte, hogy programozó legyél, akkor is, ha nem gyermekként tanulod meg, másképp és más tapasztalatokkal a hátad mögött vágsz bele, de lehetsz jó szakember, ha teszel érte! Az pedig, hogy nem vagy gyerek, sose tartson vissza attól, hogy játssz és tanulj, vagy akár játszva tanulj, mint annak idején, itt van rá néhány remek példa!

Gyermekek és felnőttek számára is szórakoztató lehetőségek vannak a programozás elsajátítására.

Íme egy TOP 3 lista, hol érdemes kezdeni:

  1. Kodable: ahol a programozás inkább egy vidám és kreatív játék, nem munka, tégy egy próbát!
  2. Khan Academy: itt a család együtt is játszhat, közösséget alkotva. Angol nyelvtudás szükséges.
  3. Crunchzilla: kis tinikortól a Java alapjait sajátíthatjuk el itt.

Tényleg Pascallal kell kezdeni? Vagy inkább C, C++, Python vagy Java?

A régi szokás szerint közép-és felsőoktatásban a Pascal volt a kezdő nyelv, majd a C, de nem kell ezen az úton haladnod, ha nem akarsz. Napjainkban egyre többet hallani arról, hogy a Python is remek kezdésnek. Én (nyilvánvaló kapcsolatok révén, ugye) a Java-val ismerkedtem meg először, és utána néztem meg egy kb. 2 órás Python tutorialt, ami a Java után gyerekjátéknak tűnt. Személy szerint én nem bánom, hogy a Java-val kezdtem, mert talán a kezdet döcögősebb volt, de sok olyat tanultam belőle, amit Pythonból nem tanultam volna. Ha hasonlóképp gondolod, érdemes olvasgatnod a blogban, számtalan cikket, tapasztalatot olvashatsz a Java tanulás rejtelmeiről, például itt: Programozás

Hogyan tanuljunk programozni? Monitoron mutatja egy kéz.
Ki segít neked a tanulásban?

Tényleg matektudás kell a sikeres programozás tanuláshoz?

Alap logikai készség szükséges. Ha logikusan el tudod helyezni rendszerbe a dolgokat, nyert ügyed van. Matematikából nem kell több, mint amennyit elsajátítottál az érettségiig. Egyetlen dolog viszont biztosan szükséges a sikeres programozás tanuláshoz: önállóság. A kezedbe kell venned az előmeneteled irányítását, menni és keresni a lehetőségeket, tanulni mindenből, amit találsz, többféle forrásból meghallgatni, elolvasni a dolgokat, és gyakorlatban, otthon, egyedül kipróbálni, akár hobbi projekt keretén belül is. A felelősségvállalás nem kérdés, ha sikeres programozó szeretnél lenni. Rá kell szánnod az időt, és menned kell előre a pályán, mint annak idején Super Mario. Néha találsz majd olyan forrásokat, melyek még nagyobbá tesznek és lesznek olyan tapasztalataid, amiktől egészen kicsinek érzed majd magad, de menj tovább, ahogy Mario is tette, mert megéri! A tanulás és munka nem csak feszültség forrása lehet, de remek kaland is egyben!

Tényleg meg lehet könyvből is tanulni programozni?

Bár elképesztően fontos források vannak írott formában programozók számára, ahogy erről egy korábbi blogbejegyzésünkben írtunk is itt: Programozás alapok, fontos tudnod, hogy programozni könyv elolvasása után nem fogsz tudni.  Ez olyan, mintha autóvezetésről, lovaglásról vagy zsonglőrködésről olvasnál. Nyilván ezeknek is meg van a maga elmélete, ami fontos. De csak akkor fogod elérni a vágyott célt, ha leteszed a könyvet, megfogod a kormányt, nyerget, labdát, stb. és csinálod. Hibázol, eleinte nem megy, cikin lefullad a kocsi, döcögve indul a ló és hullanak ezresével a kislabdák… de végül, ha kellő gyakorlást teszel bele, menni fog! Olyan szinten, hogy rengeteg gyakorlással elérheted azt is, hogy csúszós úton is tudsz majd vezetni, vágtatva száguldhatsz a lóval és akár csukott szemmel is mehet a zsonglőrködés. De ez nem az első héten fog megtörténni. Ahogy programozni sem 1 hét után fogsz tudni. De ha tanulsz, és legfőképp rengeteget gyakorolsz, meg lesz az eredménye!

Még néhány fontos szempont, amire egyetlen könyv sem képes:

  • nem ad neked egyéni visszajelzést arról, hogy haladsz
  • nem bátorít és nem javít ki, ha hibázol
  • nem tudsz tőle kérdezni
  • nem hívja fel a figyelmed arra, hogyan lehetne a feladatot logikusabban, szebben megoldani
  • nem örül együtt veled a sikereken és nem támogat a nehéz időszakokban

Ehhez tanulótársak és mentor kell: Junior Java programozó képzés

Tanulótársak asztalnál nevetnek
Kivel szoktál együtt tanulni?

Tényleg sok mindenre van szükség a programozáshoz?

Rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ahhoz, hogy valaki programozni kezdjen, mennyire kell speciális számítógép vagy eszközkészlet, mennyibe kerül a kezdeti lépéseket megtenni? Esetleg szoftvert kell-e vásárolni, és hol vannak a rejtett költségek. Előre szeretnélek megnyugtatni, hogy ahhoz, hogy elkezdj programozni tanulni otthon, kíváncsiságból, nem szükséges semmilyen extra befektetés és eszközkészlet. Egy korábbi cikkünkben erre részletesen ki is tértünk, hogy lásd, akár már ma elkezdheted, ha érdekel: Hogyan kell programozni?

programozók ülnek egy asztalnál
Programozók között gyorsabban fejlődsz

Tényleg szükséges a diploma, ha jó akarok lenni?

Tényleg nem. A cégeknek nem diplomákra, hanem eredményekre van szükségük. Ezen a pályán akkor van esélyed jól elhelyezkedni, ha tudod mit csinálsz és kellőképp elkötelezett vagy a tanulás iránt. Igen, ha nincs diplomád, akkor is van esélyed, de ehhez minden mást a listán komolyan kell venned. Mi más számít, ha nem a diploma? Hogyan tanuljunk meg programozni és mi más kell még hozzá?

  • gyakorlat: amilyen gyorsan és amilyen sokat csak lehet, gyakorolnod kell. Kellenek a komoly hobbi projektek egyénileg és csoportban. Kell, hogy lássák, mit tudsz, és hogy foglalkoztál már a témával, hogy tudsz keresni, alkotni és problémákat megoldani. Ezeket érdemes Github-ra feltöltened, hogy hivatkozhass rá szükség esetén.
  • angol tudás: enélkül még kockázatosabbnak érzik, hogy megfelelő tudást tudtál szerezni, hiszen a tanuláshoz, fejlődéshez, és programozáshoz is szükséges az angol nyelvtudás.
  • rugalmasság: előfordulhat, hogy ismered a Java-t, de frontendet kérnek tőled, vagy ismered a JavaScript-et, mégis Angular-ra van szükség. Tanulnod kell, és rugalmasan alkalmazkodnod az igényekhez.
  • soft skills: olyan egyéb készségek csoportja ez, mely segíti az alkalmazkodásod és sikerességed a pályán. Előadói készség, kreativitás, asszertív kommunikáció, empátia, érzelmi intelligencia, csapatjáték, stb. Ennek az alapja az önismeret, ne hanyagold el!

Ezeket interjúkon is figyelik, érdemes készülnöd rá!

Ha tetszett, oszd meg!

Megtanulni programozni idősebb korban is megéri?

Megtanulni programozni idősebb korban is megéri?

 

programozni idősebb korban szemüveggel a monitor előtt sem gond

 

Legalább hetente egyszer beleszaladok ebbe a kérdésbe, hogy érdemes megtanulni programozni idősebb korban? Úgy is nehéz lenne, vagy teljesen lehetetlen, nem? Nem csak önámítás, ha valaki belevág ilyen idős korban valami teljesen újba?  Azt, hogy érdemes-e megtanulni, nem tudom megválaszolni, mert mindenkinek mást jelent az érdemes. Tanulmányaim alapján azt az oldalát vizsgálom meg ennek a kérdésnek, hogy lehetséges-e megtanulni idősebb korban, és ha igen, milyen feltételekkel, hogyan? Aztán, hogy a befektetett energia, odafigyelés és az új programozói karrier eredményei valakinek megérik-e a ráfordított időt, munkát? Döntse el ki-ki saját maga!

 

Nézzük meg közelebbről, mi is történik a fejünkben!

 

Az agy használat közben folyamatosan átalakul, fejlődik, a neuronok között újabb kapcsolatok alakulnak ki. Kitartó használattal és ismétléssel, ún. „tanulási tréninggel”, ahogy a fizikai testünk más izmai, a tanulási képességünk is szinten tartható, sőt fejleszthető is. Új emberekké válhatunk általa? Nem, semmiképp sem. Megtarthatjuk a tanulási képességünket az idő előrehaladtával? Mindenképp! Lényegében a neuroplaszticitás az agy átalakulási képessége. Az agyunk minden elvégzett feladata során megváltoztatja és átalakítja saját „áramköreit”, idegsejt hálózatát, hogy elősegítse a minél hatékonyabb feladatmegoldást.

Fontos különbség, hogy nem az IQ-ról beszélünk, hanem tanulási képességről és új információk elsajátításáról. A Mensa felmérései szerint „ az IQ 17-20 éves korig fejlődik, intelligenciaszintünk ez után érdemben már nem változtatható. Egész életünk során közel azonos marad. A kognitív tréningnek nagy szerepe lehet idős korunkban a képességeink, szellemi frissességünk megtartásában.” – írja a Mensa a saját honlapján. Tanulni tehát érdemes, már csak a hanyatlás megelőzése miatt is. Hogy programozást-e? Ha az érdekel, akkor igen, azt!

 

neuronok illusztráció

 

Mi is az a tanulási vagy kognitív tréning?

 

A gondolkodási sebesség az életkorral természetszerűleg csökken. Ez szoros kapcsolatban áll azzal, hogy egyre kevésbé mozgatjuk a szemünket, ahogy idősödünk. Kb. ötödére csökken a szemmozgás tinédzserkortól nyugdíjas korig. Ez egy természetes folyamat. Ám ahogy az időskori elhízás is megelőzhető, még ha tudatosabb odafigyelést is igényel, úgy a mentális tréning is napi szinten alkalmazható agyunk mozgásban tartásához. A felismerési, gondolkodási sebességen tudatosan javíthatunk, bármilyen életkorban!

Hogyan? Kitartó gyakorlással, edzéssel, olyan gyors döntést és reakcióidőt igénylő játékokkal, melyek valódi kihívást jelentenek számunkra. Szóval, ha a gondolkodási sebességeden akarsz javítani, akkor ne keresztrejtvényt fejts, hanem csatlakozz mondjuk egy jó kis online játékhoz, ahol gyorsan kell dönteni és ami lehetőleg időre megy, hogy tudd mérni a teljesítményed! Hajrá! Már napi 20-30 perc edzés meg fog látszani a teljesítményeden, néhány hét után. Próbáld ki és mesélj róla kommentben, ha van kedved!

Nem szereted a PC játékokat? Semmi probléma, nem kell a gép előtt ülnöd! Akkor keress valami jó kis kézügyességet igénylő, gyors játékot, mondjuk zsonglőr trükköket, kislabda dobálást, először 3, majd 4, sőt 5 labdával! „A zsonglőrködés javítja a gondolkodási sebességet és segít a fókuszálásban is, tehát összességében nagyon jó az agynak.” – Dr. Nicholas Price, neuroscientist, Monash University.

 

labdát fején egyensúlyozó férfi zsonglőr

 

Mitől függ, hogy valamit meg tudunk-e jegyezni?

 

Ahhoz, hogy erre megkapjuk a választ, tudnunk kell, hogy az emlékezetnek több fajtája létezik. Attól függően, hogy egy emlék, legyen szó eseményről vagy egy új, idegen szóról, mennyi ideig marad meg az emlékezetünkben, elkülöníthetünk

  • rövid távú emlékezetet, mely néhány percig vagy óráig tart
  • hosszú távú emlékezetet, mely néhány órától kezdve akár hónapokig is kitarthat
  • és tartósan fennmaradó emlékezetet, mely akár évekig is tartósan tárolja az információkat.

Az új információk tartós megjegyzése időfüggő folyamat.” (McGaugh, 2000) De vajon miért nem jegyzünk meg valamit azon nyomban, ahogy találkoztunk vele? Miért kell várni, ismételni?

 

Miért kell tanulni?

 

Azért, mert az átmenetileg tárolt információk a rövid távú emlékezetben foglalnak helyet, és a hosszú távú emlékezetbe jutásukhoz az agyunkban levő idegsejtek szinapszisainak átalakulása szükséges. Össze kell hangolódniuk, át kell alakulniuk, ehhez pedig időre és ismétlődésre van szükség, hiszen csak olyan kapcsolatokat érdemes kialakítania, amelyekre az egyénnek bizonyítottan szüksége van. Ha ismételten találkozik egy-egy problémával, kialakítja a kapcsolatokat, mert úgy ítéli meg, ez a tudás fontos a túléléshez, előre jutáshoz. Viccesen úgy is fogalmazhatunk, hogy azok a sejtek, amelyek együtt működnek, “együtt is tüzelnek“, ennyire összehangolódnak.

Tehát nem mindegy, hogy mennyi ideig foglalkozunk egy adott információterülettel? Bizony nem. Hebb szerint “minél tovább tart a rövid idejű emlékezet reverbációja (* a sejtszintű átalakulás), annál nagyobb valószínűséggel alakul ki tartós emlékezet.” (Hebb, 1972)

emberi agy

 

Ezért nem mindegy, hogy 3 hónapos gyorstalpalón próbálsz meg megtanulni programozni, vagy egy 1 éves, tudatosan felépített képzésen. Mi ezért nem indítunk rövid, nagy intenzitású tanfolyamokat, mert biztosan tudjuk, hogy nem éred el azt a tartós eredményt, amire valójában vágysz.

Ha ez a téma bővebben is érdekel, írtunk róla korábban nyelvtanulással foglalkozó társoldalunkon, az A&K Nyelvtanulás oldalon. A blogbejegyzést itt érheted el: A rövid tanfolyamok tényleg nem hatékonyak?

 

Fókusz és a figyelem fenntartása

 

Érintettük a fókuszálás kérdését is. Nem véletlenül, hiszen programozóként talán ez az egyik legnagyobb fegyvered, ha a munka világában hadba készülsz. Még a tanulási sebességnél is fontosabb az, hogy kitartóan tudj fókuszálni. Az, hogy mennyi ideig tudsz koncentrálni, megalapozza a munkahelyi eredményességed, és hosszú távon a karriered is. Ez álljon most itt nem csak az idősebb, de fiatalabb generációk számára is, mert, ha valamivel, akkor a fókusszal mindannyiunknak dolgunk van manapság!

Egy számítógépes rendszer legbecsesebb erőforrása ma már nem a processzora, a memóriája, a merevlemeze vagy a hálózat, amelyiknek tagja, hanem az emberi figyelem.” – David Garlan, Carnegie Mellon University, Professor of Computer Science.

Daniel Goleman, amerikai pszichológus, az érzelmi és társas intelligencia kutatója szerint a koncentrációt zavaró tényezőknek két alapformája van: az érzékszervi és az érzelmi.

 

Miért fontos ezeket ilyen részletesen tudni?

 

Mert mindkettőért tehetünk, tudatosan! Nagyon fontos szempont, hogy a koncentráció javításához nem a fókuszálás képességét kell növelnünk magunkban valami csoda folytán. A titok a természetes figyelmünket megzavaró, egyéb tényezőkben rejlik. Nem figyelnünk kell jobban megtanulni, hanem „ki kell tudnunk zárni mindent, ami a figyelmet megzavarhatja.” – Dr. Stephen Macknik, Director of Behavioural Neurophysiology, Barrow Institute.

Ha ez fizikai, mondjuk hang vagy fényhatás, akkor az ellen kell tennünk. Ezek könnyen azonosítható és megszüntethető környezeti hatások. Ezért látható például sok programozó fején fejhallgató a munkahelyen is. Tudatosan kizárják a zavaró hatásokat és így eredményesebbek a munkájukban. (Feltéve, ha megfelelő önismerettel választanak hallgatnivalót hozzá.)

 

női programozó fejhallgatóval

 

Ha érzelmileg érintett meg minket egy esemény, akkor pedig azt kell helyre tennünk. Ez nem csak negatív esemény lehet, mint például egy baleset. Egy jól sikerült randi vagy egy új kisállat érkezése a családba is okozhatja a fókuszálási képességünk csökkenését. A fontos az érzelmi érintettség és a hatás a lelkünkre nézve. Épp ezért állok végig a tanulók mellett a képzés során, ha úgy érzik, érzelmileg szükségük van támogatásra. Ez nem jelenti azt, hogy folyton követem őket, hétről-hétre. Nem az én tisztem eldönteni, kinek-mikor van szüksége az érzelmileg zavaró tényezők kizárására. De már a tanévnyitón ott vagyok és jelzem, hogy ha bármikor a jövőben szükségük van rá, keressenek meg! Ha nem megy jól a munka és ennek érzelmi okai vannak az életedben, kérj segítséget egy számodra szimpatikus szakembertől!

 

Milyen előnyei vannak, ha valaki idősebb korban tanul?

 

Nem csak, hogy nem hátrányos, ha valaki felnőtt korban vág bele a tanulásba, de sok szempontból tapasztaltabb és rutinosabb is, mint fiatalabb társai. Ezeket az előnyöket ismerve és tudatosan használva életkorod a saját céljaid elérésének szolgálatába állíthatod. Ennek ismerete nem csak a tanulás és később a munka során fontos. Önbizalmat és tartást adhat számodra az állásinterjúkon is.

Nézzük tehát, milyen előnyöd is származik abból, hogy több mindennel foglalkoztál már korábban!

A korábban megszerzett tudás:

  1. elősegíti az osztályozást: könnyebben tudsz már meglevő tapasztalatokhoz új információkat kötni
  2. a figyelem felnagyítja számodra egyes ingerek hatékonyságát: előbb észreveszed a megoldást
  3. segít a szenzoros információ megszerzésében: mintha nyomra bukkannál, tudattalanul is jó irányba kezdesz el keresgélni
  4. segít neked kontextust adni a szenzorosan bejövő információknak: nem lógnak a levegőben azok a dolgok, amelyekkel találkozol

(Robert Sekuler, Professor of Neuroscience, Brandeis University, Boston.)

 

készésgek színes illusztrációja

 

 

Mi a konklúzió?

 

Megéri programozni tanulni idősebb korban? Te mit gondolsz? Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy ha vágysz egy bizonyos tudás megszerzésére, ne mondj le róla csak azért, mert erre nem 16 évesen jöttél rá! Meg tudod csinálni, csak tenned kell érte, tudatosan tervezve, edzve a mentális izmaidat. Az állásinterjún pedig minden pozitív tulajdonságod tudatában, bátran képviseld az életkorod, mert igenis büszke lehetsz rá!

 

 

 

Források:

https://mensa.hu/az-iq-rol/gyakori-kerdesek-az-intelligenciarol

Daniel Goleman: Fókusz, Libri Kiadó, Budapest, 2013.

David Garlan: „Toward Distraction-Free Pervasive Computing”, Pervasive Computing 1, no. 2 (2002): 22-31.

Redesign My Brain series – Dr. Stephen Macknik – Director of Behavioural Neurophysiology, Barrow Institute, 2013.

Csépe Valéria – Általános pszichológia 1. – Tanulás, emlékezés, tudás, Osiris Kiadó, Budapest, 2007.

Robert Sekuler, Randolf Blake – Észlelés, Osiris Kiadó, Budapest, 2004.

Ha tetszett, oszd meg!